[Eörsi János]

Vissza a főcikkhez →

Március 22-én a kormány javaslatára módosították az államháztartásról szóló törvényt. Eszerint az elkülönített állami pénzalapok átmenetileg (ez év december 31-ig) a mindenkori jegybanki alapkamat mellett kölcsönt nyújthatnak egymásnak, legfeljebb három évre, az adós alap pedig – eltérő megállapodás hiányában – évenként, egyenlő részletekben törleszthet a hitelező alapnak. Az indoklás szerint a Távközlési Alap 8,9 milliárd forint „átmeneti jellegű szabad forrásának” kölcsönadásával lehetne föloldani „a más területeken jelentkező forrásszűkösséget”. Így aztán a Műszaki Fejlesztési Alap 1,5 milliárd, a Kádár B.-féle Kereskedelemfejlesztési Alap 1 milliárd, a Környezetvédelmi Alap 1 milliárd, a Kisvállalkozói Garancia Alap 2 milliárd, a Területfejlesztési Alap 0,5 milliárd, az Országos Erdészeti Alap 0,4 milliárd, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 2,5 milliárd forint „kölcsönt” vehet föl.

A törvény vitája során Gaál Gyula (SZDSZ) rámutatott: ezeket az akciókat csupán az indoklás jelöli meg, és nincs biztosíték az ellen, hogy bármelyik alap bármelyik számára kölcsönt adjon. Az ilyesmi az Országgyűlés költségvetői szerepének korlátozását jelentené, és „rendkívüli mértékben fellazítaná az állami pénzgazdálkodás kívánatos fegyelmét”. Azt sem tudni, folytatta Gaál, miből származnak a Távközlési Alap szabad forrásai: a MATÁV privatizációjából, ahogy azt hinni lehet, vagy koncessziós díjakból, amire a pénzügyminiszter egy „megbeszélés” alkalmából utalt? Mindenesetre a „gazdaságélénkítés” jegyében ugyanazt a pénzt ígérik oda az „adós” és a „hitelező” alapnak, és a következő kormányra hárítják a „visszafizetés”, azaz a visszaosztás felelősségét.

Jelenleg 32-féle elkülönített alap működik, s közülük csak 7-et sorol fel az „egyes elkülönített állami pénzalapokról” szóló törvény (azokat is joghézagosan). Idei költségvetési támogatásuk meghaladja a 40 milliárd forintot (aminek negyede a Szolidaritási Alapnak jut). A vállalkozásoktól az alapok több mint 60 milliárd forint „nem adójellegű” hozzájárulást szednek be a tervek szerint, ami valamivel meghaladja a bankszférán kívül eső vállalkozásoktól beszedendő társasági adó összegét; igaz, a hozzájárulások döntő része a Szolidaritási Alapot illeti meg.

• Gazdaság és társadalom