Skip to main content

Beszélő hetilap, 14. szám, Évfolyam 6, Szám 15

(Szent-Iványi István): [Olvasói levél]

(Haas György): Nyilatkozat

Ludassy Mária:

(kőszeg): Az elnök törvénye

Zolnay János: Az utolsó csepp

Vita a szigetközi vízpótlásról

zj [Zolnay János]: TV-Híradó, 1994. március 29. kedd, TV2 21.00

Neményi László: Az eltévedt Lovas

Kőszeg Ferenc: 3,2 nevem volt

Révész Sándor: A szabály az szabáj

Helyesírási gyakorlatok a Magyar Rádióban

Zádori Zsolt: Szkinhedek az ország jó híréért

Egy érintetlen paragrafus

Tatár György: …egy rossz hasonlatról

[Neményi László]: Major legújabb euroblamázsa / Kurdkérdés németeknek / Illúziók és kihívások

Hegedűs István - Vásárhelyi Miklós: Nem a liberalizmus bukott meg

Kiss Ilona: …vagy a halál!

Eörsi János: A taktikus miniszter bőkezű hivatala

Az Idegenforgalmi Alapról

[Eörsi János]: Kölcsön – egyik zsebből a másikba

Szalóki András: Gáz van, babám!

Kovács M. Mária: A kisebbségek nemzetközi jogvédelmének politikai csapdája

Vázsonyi Vilmos és a numerus clausus

Kornis Mihály: „Most már értem, mire megy a játék”

Csákányi Eszterrel beszélget Kornis Mihály

Hajdu István: Lágy öl alumínium keretben

Szilágyi Andor: B, mint blama

Tar Sándor: A mi utcánk

6. Doroginé Mancika

bori: Kere(sz)tre feszítés

Kováts Albert: Lírai és drámai absztrakt

eseli [Sándor L. István]: Tavaszi vendégjátékok

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Sok jó zenész kis helyen is elfér

Maloschik: John Lurie & Lounge Lizards

Bán Zoltán András: Lettre internationale

1994. tavasz

Merész Katalin: A tudatlanság felhője

[Kisbali László]: Felsőbbrendűség és politika

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon