Skip to main content

TV-Híradó, 1994. március 29. kedd, TV2 21.00

Vissza a főcikkhez →


Műsorvezető Liebmann Katalin.

„Műsorvezető: Még mindig ülésezik a parlament. Ma elfogadták a Szigetköz vízpótlásáról szóló határozati javaslatot.

Tudósítás: …A honatyák este fogadták el a gázszolgáltatásról és az árutőzsdéről szóló törvényjavaslatot, majd megszavazták a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló kormányjavaslatot. Jelenleg a termőföldről szóló törvényjavaslat határozathozatala folyik.”

A határozathozatalra 1994. március 29-én kedden 20.10 és 20.20 között került sor. A képviselők összesen 13 módosító indítványról szavaztak, a Ház 4. alkalommal szavazta le Rajkai Zsolt államtitkárt. Rajkai nem értett egyet Pap András módosító indítványával, amely kimondja, hogy „az Országgyűlés megerősíti, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság előtt folyó per végigvitelével kívánja megoldani a Duna egyoldalú elterelése miatt Magyarország és Szlovákia között keletkezett jogvitát”. Az Országgyűlés megszavazta a módosító indítványt.

Nem értett egyet az államtitkár azzal a szintén Pap András által benyújtott módosító indítvánnyal sem, amely szerint „szivattyús vízkivétellel kell biztosítani a szigetközi mellékágak vízellátását”. Az Országgyűlés ezt az indítványt is elfogadta.

A Ház a kormány-előterjesztéshez képest gyökeresen más változatot fogadott el.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon