„Nehéz feladat ez számomra, gyerekorvos vagyok – mondja Őry Imre SZDSZ-es alpolgármester, aki a nyolcvanas években még az Egészségügyi Minisztérium gyermekvédelmi osztályát vezette. – De ha a várost meg akarom védeni, és a gyerekeket meg akarom menteni, akkor ki kell őket lakoltatnom.” Szívélyes ember, nem zökken ki nyugalmából.
Lapzártakor még mindig nem ismerjük a december 11-i választások hivatalos végeredményét, csak a jelöltállításokra támaszkodva próbálhatunk néhány következtetést levonni.
A roma szervezetek számára a kisebbségi önkormányzatok megalakulása vízválasztó lehet. Bármennyire is bizonytalan még a precedens nélküli önkormányzatok jövőbeni tényleges befolyása, az senki számára sem lehet kétséges, hogy januárban közhatalmi jogosítványokkal felruházott testületek kezdik meg munkájukat.
Gyermekvédelmi szakemberek gyakran hivatkoznak a német hajómodellre. A bűncselekményt elkövető gyerekeket nevelők kíséretében egy kiszuperált, de még működőképes hajóra ültetik. A hajó kifut a nyílt tengerre – irigy rossznyelvek szerint világ körüli útra indul –, az utasok pedig megtanulhatják, hogy a fedélzeten csak konstruktív magatartással lehet boldogulni.
A hazai gyermekvédelmi rendszer elmúlt évtizedei végeérhetetlen hajóutazásra ítélték a beutaltak tízezreit.
Demszky Gábor főpolgármester:
„Ennek a megállapodásnak várostörténeti jeletősége van”
Ennek a megállapodásnak várostörténeti jelentősége van, mert intézményes garanciákat biztosít a hatékonyabb működéshez. A fővárosnak kötelező érvényű rendeletalkotási joga van az egy kerületet meghaladó érvényű vagy speciális szakértelmet igénylő kérdésekben. A rendeletalkotás hierarchikus, saját feladataik körében a kerületek is rendeletet alkothatnak.
Az erzsébetvárosi önkormányzat városfejlesztési koncepciója a Thököly út, Dózsa György út, Verseny utca által határolt háromszöget piroslámpás „vigalmi negyeddé” szeretné alakítani. A VII. kerületi „Csikágóban” egyelőre még csak szórványosan látni utcalányokat, az önkormányzat azonban –valószínűleg egyedülálló módon – maga szeretné szexnegyeddé „fejleszteni” a slum-területet. A képviselők zöme úgy ítéli meg, hogy a „rosszhírű” környék „megtisztítására” nincs mód, sajátos hasznosítására azonban igen.
A belső Terézváros felújítását a VI. kerület kulturális hagyományaira építve kívánja megvalósítani a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett „pesti Broadway”-terv. Az elképzelések szerint az épületek rendbe hozását a meglévő, illetve telepítendő színházak, mozik, kabarék, lokálok, kávéházak, dzsessz-kocsmák, filmirodák forgalmából származó adóbevétel biztosítaná.
Műsorvezető Liebmann Katalin.
„Műsorvezető: Még mindig ülésezik a parlament. Ma elfogadták a Szigetköz vízpótlásáról szóló határozati javaslatot.
Tudósítás: …A honatyák este fogadták el a gázszolgáltatásról és az árutőzsdéről szóló törvényjavaslatot, majd megszavazták a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló kormányjavaslatot. Jelenleg a termőföldről szóló törvényjavaslat határozathozatala folyik.”
A határozathozatalra 1994. március 29-én kedden 20.10 és 20.20 között került sor.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét