Skip to main content

Interjú Demszky Gáborral, Sebes Gáborral

Vissza a főcikkhez →


Demszky Gábor főpolgármester:
„Ennek a megállapodásnak várostörténeti jeletősége van”

Ennek a megállapodásnak várostörténeti jelentősége van, mert intézményes garanciákat biztosít a hatékonyabb működéshez. A fővárosnak kötelező érvényű rendeletalkotási joga van az egy kerületet meghaladó érvényű vagy speciális szakértelmet igénylő kérdésekben. A rendeletalkotás hierarchikus, saját feladataik körében a kerületek is rendeletet alkothatnak. Budapest az elmúlt években olyan gondokat görgetett maga előtt, mint például a szennyvíztisztító elhelyezése vagy a szemétégető bővítése. A megállapodás szerint a főváros az általános rendezési terv keretein belül kijelölheti ezeknek a közszolgáltatásoknak a helyszínét. A kétszintű önkormányzat azonban fennmarad, a nem nevesített kérdésekben a kerületek rendeletet alkothatnak. Fontos, hogy a főpolgármestert és a polgármestereket közvetlenül választják, és a kormánynak ki kell kérnie a főváros véleményét minden a várost érintő kérdésben. Fokozottabban érvényesülhetnek például a környezetvédelmi szempontok. Egységes szociálpolitikai elveket alkalmazhatunk a lakásgazdálkodásban is.

A megállapodás javítja az önálló gazdálkodás feltételeit. Az infrastrukturális beruházások áfája visszaigényelhető, ami óriási jelentőségű. A személyi jövedelemadó 35%-át kapják vissza az önkormányzatok, ami a fővárosban a teljes évre vetítve négymilliárd forint többletet biztosít. Az önkormányzatokat illeti meg az illetékbevétel 100%-a is.

A város egésze nyert ezzel a megállapodással, kezelhetőek lesznek a korábban megoldhatatlan gondok.




Sebes Gábor, Budapest XII. kerületének polgármestere: 
„Sokba kerülhet még nekünk ez a hatékonyság”

A megállapodás szerint a jövőben is fennmarad a kétszintű önkormányzati, illetve igazgatási rendszer Budapesten.

A hatáskörök pontosabb definiálása indokolt és racionális, az ördög azonban a részletekben lakozik. A megállapodás szűkíti a kerületek mozgásterét a rendezési tervek elfogadásában, nincs garancia arra, hogy bevonják a helyi lakossághoz közelebb álló kerületeket. A dokumentum számos kérdésben jogszabályi hierarchiát teremt; a kerületek csak a fővárosi rendeletek megszabta keretek között alkothatnak saját rendeleteket. A fővárosban határozzák meg a lakbérövezeteket is, ennek ésszerűsége majd csak a gyakorlatban derül ki. Óriási hibának tartom, hogy egy önkormányzat, akár a fővárosi önkormányzat felvállalja a lakásügy megoldását. Nem kelthetünk olyan illúziót, hogy az önkormányzatok képesek bármit is tenni a lakáskérdés megoldására. Ez állami feladat. Hatalmas visszalépésnek tartom a kerületi küldöttek rendszerének megszüntetését.

Ön részt vett a koalíciós tárgyalásokat megelőző egyeztetésen.

Az SZDSZ nem támaszkodott az önkormányzatokban, mindenekelőtt a fővárosi kerületekben felgyülemlett tapasztalatokra. A tárgyalások előtt behívtak három polgármestert, Dercze Tamást, Tarlós Istvánt és engem. Ez számomra megtiszteltetés volt, de nem egészen világos, hogy miért éppen ránk esett a választás, hiszen például Tarlós István inkább centralizációpárti, aki szerint a gazdálkodás terén nagyobb hatáskört kellene adni a fővárosnak. Dercze Tamás, Újpest polgármestere viszont lokálpatrióta, aki úgy beszél Újpestről, mint „a városról”. Az a két-három óra, amit ott eltöltöttünk, nem volt elég egy koncepció áttekintésére.

Mi volt az SZDSZ-delegáció álláspontjának lényege a koalíciós tárgyalásokon?

A tárgyalásra induló delegáció csomagjában az szerepelt, hogy a kerületi polgármesterek képviseljék a kerületeket a Fővárosi Közgyűlésen. Ez a passzus a szocialisták nyomására került ki a megállapodásból. Szabó Lajos Mátyás már azt nyilatkozta, hogy így végre olcsóbb és hatékonyabb lesz a fővárosi testület. Félek, sokba kerülhet még nekünk ez a hatékonyság. A megegyezés említi ugyan, hogy a kerületek tanácskozási joggal részt vehetnek bizonyos ügyek vitájában, de szavazási joguk nem lesz. A kerületek már nem szabhatnak határt a főváros centralizációs törekvéseinek.

A megállapodás aláírásával eldőlt a főváros kormányzásának jövője?

A törvényalkotás során még nagy viták lesznek. A külső kerületek önkormányzati szövetsége, amihez nemrég mi is csatlakoztunk, kifejezetten azért jött létre, hogy nyomást gyakoroljon a törvényhozásra.





























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon