Révész Sándor

Nyomtatóbarát változat

Információink szerint Szabó Iván pénzügyminiszter a sorsdöntő kormányülés előtti napokban magánbeszélgetésekben többször is megerősítette, hogy Csúcs László nem kap pénzt a kormánytól a tömeges elbocsátások végrehajtására. Kapott. Mert, amit a pénzügyminiszter mond, az vagy úgy van, vagy másképp.

A jobboldalon két csoport veszélyezteti a kormány törekvéseit. Egy kis csoport, amely hallgatólagosan ellenzi azt, ami a rádióban történik, és egy nagyobb, amely túlzott hangerővel támogatja azokat.

Hatálytalan kitartás

A Magyar Rádió alelnökének külső és belső támogatói mindig is két jól elkülöníthető csoportot alkottak. A mérsékeltek, a kormányzó jobboldal hívei bagatellizálják az alelnök intézkedéseinek jelentőségét, a radikálisok, a jobbszélső ellenzék emberei pedig kidomborítják azok forradalmi, „rendszerváltó” jellegét. Így volt ez tavaly a rádió műsorszerkezetének és szervezeti rendjének átalakításakor, és így van most is. Az alelnök maga mindig is a radikálisok nyelvén beszélt.

A botrányok és a törvénysértések sorozatát nem lehet megszakítani, mert nem fogynak el az alelnök útjában álló törvények, tények, műsorok és rádiósok.

Hogy egyebekről, a Gondolat-jel betiltásáról, a kék szalagot viselő dokumentátorok és műszakiak megfenyegetéséről ne beszéljünk, még a március 4-én beígért felmondóleveleket sem lehet újabb törvénysértés nélkül kiosztani. A Frász halasztó hatályú kifogást emelt az elbocsátások ügyében, amely a főügyész és a munkaügyi államtitkár véleménye szerint is jogilag megalapozott, s amelyet a munkaügyi bíróságnak soron kívül kellene tárgyalnia, de a jelek szerint nem fogja. Mire ez a cikk a kedves olvasó szeme elé kerül, a felmondólevelek már valószínűleg az elbocsátottak kezében lesznek.

A Győri László és Borenich Péter elleni fegyelmi kiindulópontja éppen az a látogatás, amelyet a felmondásokról szóló értesítések megtárgyalására összegyűlt rádiósok tettek a házon kívül lévő alelnök irodájában a szakszervezeti kifogás átadása végett.

Kirugdalódzás

Ha Csúcs Lászlón múlik a dolog, akkor Győri László ellen sohasem indul fegyelmi. Ő ugyanis békés úton akarta kirúgatni a Frász vezetőjét Seres Lászlóval együtt, amint a rádió teljes jogú jószágkormányzója lett, de ehhez nem sikerült elnyernie Győri László főnökének támogatását.

Ezután az alelnök meghirdette, hogy az igazgatótanács szépen sorban megvizsgálja a különböző rovatok tevékenységét, és a vizsgálatot Győri rovatával kezdték. Azzal is zárták, a többi rovat soha nem került sorra.

Győri László a Külföldi Adások Főszerkesztőségének Műsorexport, újabb nevén Műsorszolgáltatás rovatát vezeti, amely harmincegynéhány közeli és távoli magyar nyelvű és több angol, spanyol, francia, német nyelvű rádióállomás számára szállít saját készítésű műsorokat.

Az igazgatótanács komolyabb kifogásolnivalót nem talált, de a rovattal foglalkozó ülés azzal zárult, hogy két hét múlva döntenek a rovat sorsáról. A két ülés között zajlottak le a közalkalmazotti tanácsi választások, amelyeken a Győri László vezette szakszervezet a közalkalmazotti tanács tizenhárom helyéből tízet megszerzett. Alighanem ennek is szerepe volt abban, hogy a rovattal nem tettek egyebet, csupán áthelyezték a külügyi osztályra.

Győri László irodalmi-zenei műsoraival a helybéli hallgató is gyakran találkozhatott a Bartók adón. Utolsó műsorát, a Muzsikát, miután fokozatosan kitolták az estéből az éjszakába, decemberben indoklás nélkül megszüntették. A lemezgyűjteményeket bemutató sorozat programjából kivették azokat a részeket, amelyek Győri László és a nyugdíjazott, nagy tekintélyű irodalmi szerkesztő, Korányi Tamás gyűjteményével foglalkoztak volna.

Az elbocsátandók listáján eredetileg Győri rovatának valamennyi munkatársa rajta volt – természetesen a szakszervezeti pozíciójánál fogva védett rovatvezető kivételével – de ők azután, nem tudni miért, a végleges listán már nem szerepeltek.

Felmondóképesség

A március 4-i eseményekről készült – és a szemtanúk tapasztalataival igen nehezen egyeztethető – rendészeti jelentésen alapult egyrészt a miniszterelnök parlamenti víziója a rádió épületében randalírozó rádiósokról, másrészt a Győri László és Borenich Péter ellen indított fegyelmi eljárás. Győri Lászlót március 30-án – az alelnök itt látható kézírásos feljegyzése szerint kéthetes késéssel – értesítették az állásából való felfüggesztésről és a fegyelmi eljárás megindításáról. Az értesítés, melynek négysoros indokló részét facsimilében közöljük, konkrét vádpontot nem tartalmaz, csupán általánosságban utal a gyülekezési törvény egészére, amely csak a közterületen szervezett gyűlésekre vonatkozik. A vádlottat azóta arról is értesítették, hogy a jelenléte gátolja a vizsgálat lefolytatását, és a rendészek kedden utasítást kaptak, hogy a közveszélyes szerkesztőt ne engedjék be a rádióba. Csak akkor engedték be, amikor már elég sok közveszélyes újságíró követte a be-nem-engedési jelenetet.

A rádió sztrájkbizottsága is kapott levelet a rádióhallgatók által Vadász Ágnesként ismert Ulbrich Andrásnétól, az elnöki hivatal új vezetőjétől, aki bemondóként szerezte meg e magas állás betöltéséhez szükséges gyakorlatot, és bizonyára kiváló felmondóképességével érdemelte ki az alelnök bizalmát. A levél arra szólítja fel a rádió sztrájkbizottságát, hogy oszlassa fel önmagát, mert a bemondó jogértelmezése szerint sztrájkbizottság kizárólag (!) sztrájk idején működhet! Ez a jogértelmezés kétségkívül forradalmasítja a magyarországi sztrájkgyakorlatot, mert eddig a vadsztrájkok kivételével a sztrájkbizottságok mindig a sztrájk előtt alakultak meg, és a sztrájk elkerülése végett tárgyaltak a munkaadóval. Ostoba szokás.

Vadász Ágnes ugyanezen a napon egy másik levelet is írt, amelyből kiderül, hogy az április 7-re tervezett rádiós nagygyűlés megtartása esetén a szervezők újfent át fogják hágni a munkajog szabályait.

Mármost két eset lehetséges. A széles körben kompetens bemondónő a hejesírási szabájzat értelmezésében is megelőzi korát, vagy pedig tudat alatt a munkajog bájaira gondolt.

• Belföld