Skip to main content

Törvényjavaslat a volt politikai rendőrség (III/3-as osztály) kötelékébe tartozó titkosügynökök közéleti szereplésének korlátozására

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az SZDSZ sürgősségi indítvánnyal nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, mivel újabb több ezer közjogi szerepet betöltő képviselő megválasztása előtt kívánta volna kizárni a titkosügynököket (szigorúan titkos tiszteket és hálózati személyeket, lásd Beszélő, 5–6–7. sz.) a közéletből.

A javaslat olyan megoldást nyújt, amely elkerüli a botrányokat és ezzel járó izgalmakat, s ilyen helyzetbe csak azokat az esküre kötelezett, közjogi funkciókat betöltő volt titkosügynököket hozza, akik nem vonulnak vissza önként.

A törvényjavaslat napirendre tűzését a parlament 3 ellenszavazattal megszavazta (1-1 MDF-es, kisgazda és kereszténydemokrata), ám leszavazta a sürgősséget. E második szavazásnál a kisgazdák jelentős része, a Fidesz, 10 MDF-es és 3 kereszténydemokrata képviselő támogatta az SZDSZ-t.

Horváth Balázs belügyminiszter olcsó választási propagandának és teljesen szakszerűtlennek, valamint időszerűtlennek és károsnak minősítette a sajtóban a törvényjavaslatot, Balsai igazságügy-miniszter viszont a sürgősségre is igent mondott.

Salamon László, az alkotmányjogi és törvény-előkészítő bizottság MDF-es elnöke, szakmailag kifogástalanként, az MDF Justitia-csomagjához illeszkedőnek nyilvánította, ám nem látja a kérdést sürgősnek.

Salamon dr. e két utóbbi állításával vitatkoznánk, mivel az önkormányzati választások előtt lenne a legcélszerűbb tisztázni a volt ügynökök politikai diszkvalifikálódását, továbbá a Nagy Leszámolást hirdető Justitia-csomagból a politikai rendőrség apparátusa szembeötlően kimaradt.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon