Skip to main content

Beszélő hetilap, 35. szám, Évfolyam 2, Szám 38

(Szakai Lajosné): Igen tisztelt Elnök Úr!

(Hajstuk István): Tisztelt Szerkesztőség!

Tamás Ferenc: A szabadság iskolája

Eörsi János: A szabadok és a fiatalok

100 nap – ellenzékben

: Címszavak a két elemzésből

[Eörsi János]: Törvényjavaslat a volt politikai rendőrség (III/3-as osztály) kötelékébe tartozó titkosügynökök közéleti szereplésének korlátozására

Ara-Kovács Attila: A háborúnak vége, ugye?

Holka László: Lopakodó válság, gyengéd forradalom

Wojciech Maziarski: Sorompó nélkül

–czki [Gyekiczki András]: Többpártrendszer 720 négyzetméteren

–czki [Gyekiczki András]: A tanácsrendszer végjátéka „szegénységi jelenség”-gel

: Őszi vakáció

Andrásfalvy Bertalan szünetzáró fóruma

nwa [Nagy W. András]: Igen után nem

Az Érdekegyeztető Tanács második ülése

: Törvényhozási számtan

Kemény István: A föld- és telekértékadó bevezetésének módja

Bán Zsuzsa: Minisztériumi minősítés

Perjés Géza: A katonai doktrínáról

Definíció és eredet

Kovács Ágnes: „Menteni nem tudjuk, ami történt, de bevallani igen…”

Ara-Kovács Attila: Zsidónak lenni Besszarábiában…

Mangel Gyöngyi: Egy Csernobil elég volt

(dr. Pelcsinszki Boleszláv): Egy lövés és egy övön aluli ütés

Solt Ottilia: [Szerkesztőségi megjegyzés]

(Markó György): Tisztelt Szerkesztőség!

(Kónya Imre): Kőszeg Ferenc úrnak

–efhá– [F. Havas Gábor]: Az álnok ellenzék obstruálni akarja a jóságos kormánypártot, de aztán minden jóra fordul

Dramolett egy elő- és három utójátékkal

solt: Parlamenti események

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon