Skip to main content

(eö) [Eörsi János]

(eö) [Eörsi János]: Bűncselekmény hiányában

Termelő erők


A vádlottak 1992. május 22-én reggel a Keletiben veszteglő Lövér expressz előtt, a sínen tartózkodva adtak nyomatékot a VFSZSZ által meghirdetett kétórás sztrájknak, de aztán – két perccel a munkabeszüntetés tervezett lefújása előtt – rendőrileg eltávolították őket. A MÁV följelentése nyomán megindult ellenük az eljárás, de ezt az 1992 októberében ítélkező Pesti Központi Kerületi Bíróság – első fokon, „bűncselekmény hiányában” – megszüntette. Balsai István akkori igazságügy-miniszter azonban egy ’92.

(eö) [Eörsi János]: Osztálybéke

Suchman és a szakszervezetek


Alighogy nyomdába adtuk múlt heti, békés ismeretterjesztő cikkünket a villamosenergia-ipari privatizáció állásáról, az események tovább haladtak: július 4-én megszületett a megállapodás Suchman Tamás t. n. miniszter és a villamosenergia-ipari szakszervezetekből alakult „sztrájkbizottság” között, mégpedig, fogalmaznak a felek, „azon célból, hogy a privatizációs folyamat során a munkabéke megőrződjön”.

(eö) [Eörsi János]: A miniszterelnök és gazdasági helyettese(i)


A Hét múlt vasárnapi adásában Horn Gyula kijelentette: szüksége van egy gazdasági miniszterelnök-helyettesre, aki összehangolja a tárcák működését, az ország Európához csatlakozásának teendőit, sőt, ha jól hallottuk, az adósság menedzselést is. Akkor mi lesz – kérdezzük mi összeszoruló torokkal – Bokros Lajossal? Bokros egyik föltétele hivatalba lépésekor épp az volt, hogy ő legyen a gazdasági csúcsminiszter; egy miniszterelnök-helyettes legalábbis egy másik csúcs lenne mellette a kormány ormain.

Kihátrált volna Horn Bokros mögül?


(eö) [Eörsi János]: Egy kis saját arculat


A kormány által gőzerővel tárgyalt 1996-os költségvetési irányelvek jóformán semmilyen pénzben kifejezhető „prioritást”, távlatos célt nem fogalmaznak meg az egyensúlyjavításon (azaz a fizetési mérleg és a költségvetési hiány „sarokszámain”) kívül. Ilyen vakmerőségre még Békesi László sem vetemedett. Az SZDSZ szerint ellenben a gazdasági növekedés, az oktatás, a kultúra, a művelődés, az egészségügy olyan prioritások, amelyek kedvéért némi bevételcsökkenést vagy többletkiadást igenis vállalni kell.

(eö) [Eörsi János]: A 16 és a 150


Úgy tűnik, a szocialista frakció megrendülve bár, de túlteszi magát a tizenhatmilliós ügyön. Legalábbis egyelőre. A miniszterelnök, továbbá miniszterek és nagyszámú képviselő jelenlétében megrendezett hétfői frakcióülésről a tévénézők számára is láthatóan nagyon feldúlt állapotban távozott Csintalan Sándor, az MSZP mozgalmár alelnöke meg Pál László ipari miniszter – épp azért, mert az élet megy tovább.

(eö) [Eörsi János]: VFSZSZ: peren kívül?

„A hatalom soha nem baloldali!”


Április 25-én a Legfelsőbb Bíróságon folytatódott a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége (VFSZSZ) két vezetője, Kalmár Tibor és Papp Gábor munkaügyi pere.

Amint arról 1994. július 28-i számunkban részletesebben írtunk, a VFSZSZ egyetlen szakszervezetként vett részt az emlékezetes 1992. május 22-i figyelmeztető sztrájkban, amelynek során a munkabeszüntetők testükkel akadályozták meg a Lövér expressz indulását, ám az akciónak – két perccel tervezett lefújása előtt – a Budapesti Rendőr Ezred közbelépése vetett véget.


(eö) [Eörsi János]: Villamosipari patt


Ha úgy folynak tovább a dolgok, mint ahogy nem folynak a kormány múlt decemberben meghozott határozata óta, akkor egy fillér nem folyik be az idén a Magyar Villamosművek Rt. privatizációjából. „Minden erőmmel azon leszek, hogy az a határozat ne valósuljon meg” – hallhatta lapunk Pál László ipari miniszter szájából. Az áramszolgáltatókat nem szabad egyenként eladni, így a miniszter, mert ez fenyegeti az ellátás biztonságát, és áremelésekhez vezethet. Nincs az a szabályozás, amelyet a különérdekű magántulajdonosok ne játszhatnának ki!

(eö) [Eörsi János]: A vitás pontok


A MÁV Rt. új kollektív szerződése (KSZ) körüli, három és fél napos sztrájkot kirobbantó viták a következő pontokban csúcsosodtak ki:

Munkarendek megváltoztatása.
 A MÁV-nál eddig a munkarendeket – vagyis hogy az egyes állomásokon, pl. nappalos, több műszakos vagy folyamatos munkaidőben folyjék-e a munka – a KSZ ún. helyi függelékeiben határozták meg. (Mintegy 900 ilyen helyi függelék van.) Mivel a kollektív szerződés per definitionem megállapodás, a függelékek is csak a szakszervezetek egyetértésével változtathatók meg.

(eö) [Eörsi János]: Zabhegyezés


Amilyen átfogó a kormány múlt héten benyújtott javaslata a munka törvénykönyvének módosítására, annyira jelentéktelen is. A félszáz pont, amelyben az előterjesztés változtatni kiván a fő munkajogi kódexen, nem változtatja meg érdemben a munkavállalói kontra munkaadói pozíciókat. Két apró módosításnak a bérből és fizetésből élők örülhetnek.

(eö) [Eörsi János]: Villanyfúró


Az MVM Rt. egyike annak az öt nagy közüzemnek, amelyeknek privatizálásából már ez évben 150 milliárdos bevételt óhajt kasszírozni a költségvetés. A teendőiről a múlt év végén határozott a kormány, mégpedig nem is titkosan (Magyar Közlöny, dec. 7.). A döntés lényege az (Beszélő, 1994. nov.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon