Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Zolnay János: Önkormányzár

Polgármesterválság az első kerületben


Egy szociológus kétmillió forintot nyert egy belga alapítvány pályázatán; az összegből mintegy hatvan egyedülálló idős család otthonában vészjelző készüléket szerelnének fel. A pályázat nyertese a projektet az I. kerületnek ajánlotta fel, ám az önkormányzat az elmúlt hetekben képtelen volt testületi ülést összehívni, így a városrész, ahol igen sok idős ember él, elesett ettől a lehetőségtől.

Hivatalban lévő polgármester hiányában a kerületben hetek óta nem fizetnek szociális segélyt.


Tolmár Klára: Erdőkerülőben az ÁVÜ

Fedezetlen jegyek fedezete


Magyarország földterületének csak alig egyötöde, 1 millió 700 ezer hektár az erdő. Ennek 69 százaléka állami tulajdon. Bár az elmúlt évtizedekben a környezetvédők sokszor, gyakran jogosan, támadták az állami erdőtervek készítőit és végrehajtóit, mind ez idáig a tulajdonos nem sáfárkodott nagyon rosszul a rábízott óriási vagyonnal. Fél évszázad alatt annak ellenére nőtt félmillió hektárnyival az erdőterület, hogy a kitermelés évi hárommillió köbméterről nyolcmillióra emelkedett.

Zádori Zsolt: A négyek bandája

Vasutassztrájk


A forgalom tényleg megbénult.

Máté Krisztina: Akiknek a séta is álom marad


A Hermina úti „B”

Magas színvonalú munka folyik itt. A gyógypedagógusok 6-8 fős csoportokban foglalkoztatják a gyerekeket. Gyakoroltatnak velük olyan manuális tevékenységeket is, amire felnőttkorukban is nagy szükségük lehet. Ilyen például a varrás, szövés, a főzés alapjai. A fűszereket szaglás után tanulják felismerni. Sétáik során a városbeli közlekedést, a mozgólépcső használatát gyakorolják.


Zolnay János: Nem eladó!

Kispesten nem lesz helyiségprivatizáció


A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) elfogadása után a Települési Önkormányzatok Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult utólagos normakontrollt kérve. Ez a lépés minden jel szerint csak kezdete egy szövevényes és sokszereplős jogvitának.

Fosztogatás

A lakástörvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy mélyen a forgalmi érték alatti áron eladják a tulajdonukban lévő lakásokat és helyiségeket.




Két állásfoglalás a VII. ötéves tervről


A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének állásfoglalása a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatról

  • Tovább

    • Csalog Zsolt: Kalap. Kabát. Kalap


    A „Kalap” narkós volt. Már nagyon régtől, és mostanra már a legkeményebbek közül való. Napi negyven tabletta akármi volt a normál dózisa (nem írom le annak a kutyaguminak a nevét, mert hogy ez nem a reklám helye), ami magyar pénzben számottevő summa, mondjuk: X forint. Nem úgy értem, hogy ennyit érne az a negyven izé, dehogy: valami vegyipari kutyulmányról van szó, amelynek az ára merő fikció: ennyire árazzák, leginkább azért, hogy ne fogyjon belőle még több. De mindegy, mert a lényeg csak ennyi: A Kalapnak meg kellett gebednie, hogy valamiképpen hozzájusson a mindennapijához.

    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon