Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Zolnay János: Elkezelt ingatlanok

Az erzsébetvárosi ingatlanháború újabb fordulata


Faragó János polgármester…


…úgy véli, ha aláírásával szentesíti az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. létrehozását, akkor a novemberben leköszönő képviselő-testület meghatározó személyiségei igazgatósági tagságuk révén további öt évig megőrizhetik a kerület ingatlanvagyona feletti rendelkezési jogukat, és ezáltal politikai hatalmuk egy részét.

Kőszeg Ferenc: A TM–6-os titka

Működésben az idegenrendészeti törvény


Hosszú törvény, rövid káosz

Abdul Rasid egyiptomi üzletember Volvójával odasimult a járdához, leállította a motort. Ahogy kiszállni készült, odalépett hozzá Gódor törzszászlós, felkészült, angolul is beszélő fővárosi rendőr, s miközben elkérte az iratait, figyelmeztette a várakozni tilos táblára. Az iratok rendben voltak. Menjen tovább, jobbra talál egy parkolóházat, ajánlotta a törzszászlós, majd udvariasan jó utat és mihamarabbi gyógyulást kívánt a kairói úrnak.

Abdul Rasidnak, ahogy továbbhajtott, gyöngyözni kezdett a homloka. Eszerint figyelik?




–lt [Solt Ottilia]: Változatok egy témára

Bod Péter Ákos és Botos Katalin


Bod Péter Ákos

Szegény Nemzeti Bank-elnök a széles közvéleményben azzal az esendő kijelentésével vált ismertté, amit még az Antall-kormány ipari minisztereként tett a taxisblokád alatt folyó drámai ÉT-tárgyaláson. „A kormánynak is vannak biológiai szükségletei” – mondta a fideszes korú, kissé ijedt kormányférfiú, s átmenetileg berekesztette a tárgyalást.

Ez a mondat sem volt szerencsétlenebb, mint Horn Gyuláé az MSZP kongresszusán. Bod Péter Ákos menesztésének csak politikai indokai hangzottak el. B. P. Á.




Veres István: Pesti aranyláz

Az Egis jelenség


A kárpótlási jegy kamattal növelt és folyamatosan emelkedő (jelenleg 150 százalék feletti) árfolyama és az 55-70 százalék között mozgó piaci ára közötti hatalmas különbség még az általános iskolás nebulóknak is szemet szúrhatott. Azt a tényt pedig, hogy a részvényjegyzéseknél a kárpótlási jegyeket a vagyonkezelőknek névértéken és nem piaci áron kell beszámítaniuk, a napilapok hetente többször is megírták.

Sajó András: Az átmenet lezárult, örökítsük meg

Posztmodern alkotmány


Az 1994. évi választások szavazatmegoszlása szerint a hagyományos értékek hívei, valamint a liberálisok és a szocialisták hasonló támogatást kaptak. Ha túlzás is azt állítani, hogy az ország apraja-nagyja valamiféle változásra szavazott, bizonyos, hogy a régi megosztottságon mindenképp túl kellene lépni, már csak azért is, hogy az új megosztottságok akadálytalanabbal érvényesülhessenek. A politikai-intézményes átmenet befejeződött. Ami nem múlt el, az már megmarad, s ami változni fog, a mai keretek közt változik csak.

Zádori Zsolt: Az ÁSZSZ a pakliban


Az rt. elődjét – Államigazgatási Számítógépes Szolgálatot – költségvetési szervként a központi államigazgatási adatfeldolgozás bázisaként hozták létre 1972-ben. A rendszerváltás idején vált vállalattá, épp akkor, amikor az állam információs monopóliuma megszűnt, és több piacképes számítógépes cég jelentkezett. A vállalat 50 millió forint adóssággal indult, így a vezetés rögtön hozzálátott a válság felszámolásának. A létszámcsökkentés mellett átszervezés is történt.

Kertész Péter: Kifulladásig

Állóháború a Szent László Kórházban


Május közepe óta egy státuson két ápolási igazgatóhelyettes van a Szent László Kórházban. Az egyiket Szereczné Bóra Mária ápolási igazgató, a másikat Mikola István orvosigazgató nevezte ki.

Az ütközet akkor kezdődött, amikor Mikola István – ahogy kórházszerte mondogatják – „szem és hajszín alapján írta ki a pályázatot”. Feltételként az Egészségügyi Főiskolán szerzett intézetvezetői végzettséget jelölte meg, amellyel a mamut-kórház több száz nővére közül egyedül Oláhné Kárpáti Zsuzsanna szb-titkár, a gégészeti osztály főnővére rendelkezik.


Eörsi János: Bércseppek az egészségügynek


A hálapénzt farizeus módon hallgatólagosan beszámító egészségügyi bérezés éleződő feszültségek forrása volt az elmúlt négy évben. Az egészségügyi dolgozók jövedelmi pozíciója az országos átlagkeresethez viszonyítva határozottan romlott, s ezen a helyzeten nem sokat segített az ez év elején bevezetett közalkalmazotti bértábla sem.

Átlagos körülmények között 1993-ban egy kórházi orvosnak szűk 37 ezer forintot fizettek (túlórákkal, jutalmakkal és más kiegészítésekkel együtt), de ebből még levonták az adót és a járadékokat.


Zádori Zsolt: Isten fizesse meg?

Az állami egyházfinanszírozásról


A formálódó új kormánykoalíció szakértői úgy vélik, az egyházak függetlenedése mindaddig nem teljes, amíg az eddigi vitatható és bizonytalan állami finanszírozást nem korszerűsítik.

Megcsonkított konszenzus

Ebben 1990-ben még egyetértett az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Az egyházak autonómiájának fontos feltétele, hogy ne függjenek anyagilag az államtól. Ideális esetben ez tökéletesen önálló gazdálkodást jelentene, de ma ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan (pl. az Egyesült Államokban is kapnak adókedvezményeket).




F. Havas Gábor: Szabadíts meg a Sorostól/Borosstól!


A választás első fordulója előtti napokban hatalmas, vörös betűs feliratot pingáltak az egyik Margit körúti ház falára: Szabadíts meg a Borosstól! Másnapra valaki fehér festékkel átírta a szöveget. A miniszterelnök nevének kezdőbetűjét S-re változtatta, a szóvégi s-t pedig áthúzta: Szabadíts meg a Sorostól!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon