Magyarországon négy-öt esztendő leforgása alatt a munkanélküliség olyan súlyos társadalmi tömegjelenséggé vált, egyes csoportok és rétegek elszegényedése, marginalizálódása és kriminalizálódása oly erőteljes folyamattá terebélyesedett, hogy mára mindez a közvélemény egészét felkavaró helyi konfliktusokban ölt testet.
Az Országgyűlés emberjogi bizottságának határozata alapján az MKM megbízott egy – az Oktatáskutató Intézethez kapcsolódó – kutatócsoportot a felekezeti arányok számításával. A feladat bonyolultságát kellőképpen érzékelteti az a tény, hogy a felnőtt lakosság több mint 90%-a vállalkozik önmaga felekezeti besorolására, de kevesebb mint 20%-ára jellemző az egyházias vallásosság. Arra a kérdésre például, hogy a magyar népesség hány százaléka katolikus, 74,4% és 15,3% között igen sokféle választ lehet adni.
Az április 29-én elküldött elnöki beadványról csak egy szűkszavú MTI-jelentés látott napvilágot. Eszerint Göncz Árpád a törvény több pontjával – így például a tulajdonszerzés korlátozásával – kapcsolatban intézett kérdéseket az alkotmánybírákhoz.
Amint ismert, a kormánykoalíciós többség a következő korlátozásokat passzírozta keresztül a törvényhozáson: belföldi magánszemély – mondja az 5.
Ideiglenes évszázad
A Százados úti lakások voltaképpen 1907 óta ideiglenesen nyújtanak hajlékot az ott élők generációinak. Bár a Józsefvárosban több ezer család él hasonló vagy még rosszabb körülmények között, a telep kétszintes épületeiben lévő 22–28 nm-es, zömükben komfort nélküli lakások lakói soha nem érezhették úgy, hogy „berendezkedhetnek”.
A paksi erőmű használt fűtőelemeinek sorsa egészen a rendszerváltozásig nem képezte vita tárgyát, sőt az 1966-ban aláírt magyar–orosz államközi megállapodás aláírói evidensnek tartották a szovjetunióbeli feldolgozást: a szovjet félnek elemi érdeke fűződött az újrafeldolgozás termékeinek megszerzéséhez (az egyik termék pl. az újra eladható urán, a másik az atomfegyverekben használt plutónium).
Köszönet a Beszélőnek, hogy a mérkőzésben a labda szerepét betöltő környezetvédők is megszólalhatnak.
Van valami mélységesen groteszk abban, hogy sétány nevet kaphat egy út, amelyen naponta 30 ezer gépjármű rohan keresztül. Az április 22-i 10 órás lezárás tulajdonképpen átmenetileg helyreállított egy normális állapotot, amikor a Városliget egy sétánya valóban a gyalogosoké lehetett, mint például a New York-i Central park, ahol gyalog vagy kerékpárral, esetleg konflissal lehet közlekedni.
A lerobbant háztartásban élő, ózonlyukas, tüdőbeteg és részeges űrhajó több mint öt és fél milliárd tagú családjának évi költségvetéséből mindössze 25 milliárd dollár kellene (de nincs), hogy a világ minden gyereke megfelelő élelemhez és ivóvízhez jusson, megkapja az egészségügyi alapellátást és az elemi oktatást. Ez az összeg kevesebb, mint amennyit az európaiak évente borra, az amerikaiak sörre, vagy a japánok vállalati ünnepségekre költenek.
Bolygószerte évente 13 millió gyerek hal bele az éhezésbe és olyan betegségekbe, amelyek ma már könnyedén megelőzhetők lennének.
– Az utóbbi időben nem ment a bolt, alig akadt munkánk. Közülünk többen maszekok lettek, nem voltunk velük versenyképesek, hiába, hogy az üzletünk igen jó helyen, a Belváros szívében fekszik. Ráadásul valami hiba történt a könyvelésben, és nagy összegű áfatartozást mutatott ki egy ellenőrzés. Az APEH kezdeményezésére csődeljárás indult. No – gondoltuk –, majd a privatizáció segít rajtunk! Mi, dolgozók is érdekeltek leszünk a szerviz talpra állásában – mondták –, megszűnnek a fusizások, lopások.
A Nikex stafírungja
A Nikex Külkereskedelmi Vállalat – az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) egyetértésével – 1990. október 4-én létrehozta a Nikex Rt.-t. A részvénytársaság törzstőkéje nyolcszázmillió forint volt, 51 százaléka az anyavállalat birtokába került, 49 százalékát pedig eladták a vállalat angol üzletfelének, a Hungarian Investnek. Azonban az angolok üzletrészére az MNB befektetési jóváhagyást adott.
Örök függetlenség
Mégsem tetszik, hogy az elektronikus médiából kiseprűzött újságírók egy része Mester Ákos vezényletével a helyzetet arra használja fel, hogy felállítsa a maga hősi emlékművét. Részt vettem a Fekete Doboz A 169. óra című filmjének egyik vetítésén, melyet beszélgetés követett néhány elbocsátott rádióssal.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét