Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Csutoros Gergely: Szeméttelep a határon


A volt homokbányában rakják le Budapest kommunális szemetének jó részét. Dunakeszi a bezáráson kívül kártérítésként 500 millió, a hulladék további elhelyezéséért évente szintén 500 millió forintot kért a Főpolgármesteri Hivataltól. Az intézkedést követően a fővárosban kaotikus állapotok alakultak ki. A szeméttel teli kukáskocsik majd’ egy napig keringtek Budapest utcáin, sok helyről kérdésessé vált a szemét elszállítása is.

Szőke Zsuzsa: Határozott bizonytalanság


1991/92 telén – a régi munkatörvénykönyv idejében – még rendelet írta elő a téli munkaszünet díjazását. Az Egri Útépítő Rt. (Egút Rt.) igyekezett ezt elkerülni, és munkaszerződés-módosítást ajánlott fel a munkavállalóknak: munkaviszonyuk december 31-ével megszűnik, de kötnek a céggel egy előszerződést, amely szerint tavasszal visszaveszik őket, mégpedig határozatlan időre. Rögzítették a kollektív szerződésben azt is, hogy kifizetik a végkielégítést annak, akit áprilisban mégsem foglalkoztatnak tovább.

Mink András: Korrupció és demokrácia

Mink András


Gherardo Colombo
(milánói államügyész)



Sokan veszedelmes nosztalgiával idézik föl a háború előtti időket, mondván, hogy Mussolini keménykezű uralma idején bezzeg nyoma sem volt a korrupciónak, és a maffiával is alaposan elbántak. Mi a véleménye erről?

Ami a maffiát illeti, a diktatúra a maga „sajátos” eszközeivel valóban megpróbált keményen föllépni ellene. Hogy igazából milyen eredménnyel, azt az is mutatja, hogy a maffia azóta is létezik.



Zolnay János: Örökbeadás-konszolidáció

A családjogi törvény módosítása


Magyarországon mintegy 25 ezer gyermek él állami gondozásban – megközelítően annyi, mint az Egyesült Királyságban. A gyermekvédelem felett szinte nyomtalanul múltak el az évek. Még ma sem bíróság, hanem a területileg illetékes gyámhatóság dönthet államigazgatási eljárás keretén belül a kiskorú családjából történő kiemeléséről, az állami gondozott gyerekek többsége ma is nevelőotthonokban él. A nevelőszülői hálózat kiépülését akadályozza, hogy a nevelőszülő családok 5-10 gyermek befogadására kötelezhetőek, munkájukat sem tanácsadó, sem szupervíziós szolgálat nem segíti.

Angster László: „Pontosan olyan jó kezelést kapott, mint Antall József”

Még egyszer B. J. haláláról


B. J. mellkasi rendellenességére 17 éves korában, a katonai sorozáson figyeltek föl. 1990-ben a jászberényi kórházban megállapították, hogy feltehetően egy daganat van a fiatalember csecsemőmirigyében, biztosat azonban nem tudtak mondani, mert B. J. – aki akkor még nem volt egészen 18 éves – nem egyezett bele a műtétet igénylő további vizsgálatokba. Ezután B. J. – aki bajáról akkor nem is szólt otthon – sorra járta a természetgyógyászokat, akik különféle főzeteket és gyógymódokat írtak elő számára. Állapota egyre romlott, és végül 1992.

Tábori Zoltán: A siker szemináriuma


– És most álljanak fel azok, akik ma vannak köztünk először, akiknek lelki szeme előtt egyetlen cél lebeg: elérni, meghaladni legalább a háromszázalékos szintet! Háromszoros hurrá a fantasztikus új belépőknek!

Tapsvihar kerepel, farsangi kürtök és trombiták nyerítenek, valahol a D szektorban vijjog egy autóriasztó.


Az égő ősborókás a sajtóban


Augusztus 21. Szerencsés Pál, a Bács-Kiskun Megyei Tűzoltó-parancsnokság ügyeletvezetője: „Nyolcszáz hektáron ég a Kiskunsági Nemzeti Park… (a kár megközelíti a 80 millió forintot…) Oltani csak szakaszosan, kézi erővel lehet.”

Augusztus 23. Szilaj István, a Bács-Kiskun Megyei Tűzoltó-parancsnokság ügyeletvezetője: „Több mint ezer hektáron továbbra is ég a Kiskunsági Nemzeti Park.


Angster László: Beszélgetés Száray Zoltánnal


„2000 hektárnyi terület egyszerre sohasem égett. A borókásban égő tűznél a szél felkapja a parazsat, és akár négyszáz méterre is elviheti. Az így keletkezett újabb tüzeket idejében észleltük és lokalizáltuk. A legnagyobb összefüggő tűz 23-án a volt szovjet harckocsi-lőtér területén égett, mert ide nem tudtunk bemenni az otthagyott aknák és lőszerek miatt. Ez 500-600 hektáros terület volt.

18-án a tűz észlelésekor nemcsak a helyi tűzoltókat riasztották. Kettes, kiemelt fokozatú riasztás volt, és azonnal kivonult Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és Halas tűzoltósága is.


Szőke Zsuzsa: Lapát vagy repülő?


„Lapátos deszant”

A megfigyelhető klimatikus változások következtében egyre gyakoribb a nyári szárazság, és egyre több az erdőtűz. A múlt év augusztusi tüzek milliárdos nagyságrendű károkat okoztak. A Belügyminisztérium illetékeseit súlyos felelősség terheli. Állításomat jól példázza mindaz, ami a Kiskunsági Nemzeti Park égésekor történt.

Dr. Bukovics István, a BM Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnoka 1993. augusztus 18-án, délután négy órakor kapta meg a tűzjelzést. Akkor már háromhektárnyi ősborókás és fenyőerdő égett!




F. Havas Gábor: Kuncog a krajcár


A felmérés szervezői a szakszervezet segítségével terítették a kérdőíveket, s azokat a dolgozók maguk töltötték ki. Az 500 kiosztott kérdőív további sokszorosítása révén végül a vállalat 536 alkalmazottja (a teljes létszám 5,8 százaléka) válaszolt a kérdésekre. A válaszolók összetétele nem mindenben felel meg az összvállalati arányoknak. Körükben az átlagosnál magasabb a szellemi foglalkozásúak, a szakmunkások, és alacsonyabb a betanított és segédmunkások aránya. Az önkitöltős módszer is befolyásolhatta az eredményeket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon