Angster László

Vissza a főcikkhez →

„2000 hektárnyi terület egyszerre sohasem égett. A borókásban égő tűznél a szél felkapja a parazsat, és akár négyszáz méterre is elviheti. Az így keletkezett újabb tüzeket idejében észleltük és lokalizáltuk. A legnagyobb összefüggő tűz 23-án a volt szovjet harckocsi-lőtér területén égett, mert ide nem tudtunk bemenni az otthagyott aknák és lőszerek miatt. Ez 500-600 hektáros terület volt.

18-án a tűz észlelésekor nemcsak a helyi tűzoltókat riasztották. Kettes, kiemelt fokozatú riasztás volt, és azonnal kivonult Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és Halas tűzoltósága is. Estére már a honvédségiekkel együtt 17 fecskendő dolgozott, és a vízellátást folyamatosan biztosítani tudtuk a honvédség tolólapos harci járműve és egy érdi fuvarozó kft. segítségével. (Ők egyébként az üzemanyagköltségen – kb. százezer forinton – kívül nem kértek semmit.) Éjjel kettő körül megszűntek a lángok, de a fenyő úgy ég, mint a szivar. Ezért sorra végig kell járni az izzó törzseket, és egyenként el kell oltani őket… Sajnos a feltámadó szél később újra fellobbantotta a lángokat.”

„Az sem igaz, hogy csak 23-án este »jutott eszünkbe« a légi tűzoltás. A szakmai vezetés már 19-én megkezdte repülőgépes tűzoltásról a tárgyalásokat. Sajnos akkoriban az Alpok–Adria-együttműködés országaiban is nagy erdőtüzek pusztítottak, s így nem tudtak volna számunkra segítséget nyújtani. Lengyelországot külön nem kerestük meg, mert ott is erdőtüzek voltak. Kerestük a hazai megoldást is, de a Top-Jet Kft. gépe üzemképtelen volt, valamilyen alkatrészt kellett volna kicserélni benne. Az Air Service-zel végül sikerült felvenni a kapcsolatot, de ők csak 23-ára tudták vállalni az oltást. (Angyal László is csak a tűz után jelentkezett.) Mindenféle alkudozás nélkül megállapodtunk velük – 35 ezer forintot +10% áfát fizettünk nekik óránként, annyit időre, amennyi szükséges. 23-án délután egy gép, 24-én még két gép dolgozott. A repülős kollégák nevében is kikérem magamnak, hogy az eső oltotta el a tüzet. A tüzet a tűzoltók és a repülősök együtt oltották el.

Az sem igaz, hogy tartozásunk lenne a Top-Jet Kft. felé. A Top-Jet ’92-ben eloltott egy tüzet Borsodban, de akkor a terület tulajdonosaitól meg is kapták az oltás árát. Tőlünk azóta is 20 millió forintot kérnek céltámogatásként, és azt mondják, hogy ezért cserébe folyamatosan készenlétben tartanák a gépet. De erre nekünk nincs pénzünk. Mások repülőket is ajánlottak már, kedvezményes áron, de nem vagyunk abban az anyagi helyzetben, hogy egész éven át karbantartást, személyzetet biztosítsunk hozzá. Mi csak a riasztási rendszert tudjuk biztosítani, és esetenként kifizetjük az oltás árát, amikor szükség van rá.”

„Egy új HM–BM közös határozat kimondja, hogy fontos feladat az »alapítványi formában létrejövő repülőgépes tűzoltási vállalkozások támogatása«. Mostanra már összegyűlt egy listánk azokról a hazai cégekről, amelyekhez hasonló esetekben fordulhatunk. Ki fogjuk választani a legbiztosabb céget, és azt támogatni fogjuk. De eddig a kormány jóváhagyása nélkül nem is szánhattunk volna be semmilyen alapítványba.

Arra, hogy Angyal úr nem kapott még választ az ajánlatára, csak egyet tudok mondani: utánanézek.

Egyébként már megrendeltünk a honvédség és a tűzoltóság számára a helikopterre és merevszárnyú gépre egyaránt felszerelhető tartályokat. Pontos számot nem tudok mondani, de annyi érkezik, amennyivel egy nagyobb erdőtűz oltását is el lehet végezni. Egy újabb megállapodás értelmében már Ausztriából is kaphatunk segítséget. Mi a várható szárazságok ellenére továbbra is biztonságban érezzük az erdőket.”

• Gazdaság és társadalom