Skip to main content

Beszélő hetilap, 5. szám, Évfolyam 6, Szám 6

(Lévai Júlia) - Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Vajda Mihály: Lehet-e az igazsághoz keresztülhazudni magunkat?

solt: Erisz almája

Eörsi János: Fölhívás keringőre

F. Havas Gábor - Kőszeg Ferenc: „Ha együtt – a liberális pártok…”

Beszélő-beszélgetés Pető Ivánnal

(zolnay): Közpénzből magánszolgáltatás

Egészségügy ’94

: A legdrágább az, ami most történik

Oktatás ’94

Révész Sándor: Árnyképviselet

A kisebbségi kerekasztal terhelési próbája

lt [Solt Ottilia]: Az SZI üdvöskéje / A nemzetépítő program megerősítése / Nemzeti televízió

Halász Iván - Takács M. József: Algéria: üdvösségre várva / Az utolsó bölény / Krím, Kirgizisztán: Moszkvát választjuk?

Kiss Ilona - Kőszeg Ferenc: „Valahol középen, Svejk és Kafka között…”

Vitalij Moszkalenko: Megvédlek, ha belehalsz is!

F. Havas Gábor: Kuncog a krajcár

Szőke Zsuzsa: Lapát vagy repülő?

Angster László: Beszélgetés Száray Zoltánnal

: Az égő ősborókás a sajtóban

Orosz István: Rettenetes a kísértés a jóra

Václav Havel: Václav Havel beszéde a bíróság előtt

Hajdu István: „A művészetről nem lehet népszavazás útján dönteni…”

Körösényi Tamással beszélget Hajdu István

Bikácsy Gergely: A huszonötödik

Szilágyi Andor: (Élőadás)

Bán Zoltán András: Cini vagy Ferenc?

Kováts Albert: Viharos képi párbeszéd

Bán Zoltán András: 2000, 1994. január

mar-os [Martos Gábor]: Közszolgálati olvasónapló

–doris– [Bori Erzsébet]: Egy életszemlélet romjain

Ibsen: Rosmersholm

[Kisbali László]: A büntetések enyhesége

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon