(zolnay)

Nyomtatóbarát változat

Az SZDSZ egészségügyi koncepciója a finanszírozás három új forrásával számol. A társadalombiztosítást először is kiegészítené a magánbiztosítók kínálata. Ezenkívül ha lesz megfelelő alapítványi törvény, a hálapénz egy részét alapítványokba lehetne áramoltatni, és növekedne a szponzorok szerepe is. Végül pedig új szervezetek, a koncepció szerint felállítandó regionális egészségügyi tanácsok döntenének a megpályázható fejlesztési források elosztásáról. Jelenleg ugyanis csak önkormányzatok pályázhatnak céltámogatásokért, s ez konzerválja a meglévő területi, települési egyenlőtlenségeket.

Az SZDSZ úgy látja, hogy az önkormányzatok jól működtetik az egészségügyi alapellátást, de a forráshiányt csak a vállalkozások, illetve a privatizáció lenne képes enyhíteni. Ez vélhetően a program legtöbb vitát kiváltó része. Az SZDSZ mind az alap-, mind a járóbeteg-ellátásban, mind pedig a kórházi ellátásban határozottan állást foglal a valódi privatizáció mellett. A szakrendelők privatizációjára a jogszabályok jelenleg nem adnak módot. A program szerint az önkormányzatoknak lehetőségük lesz szerződést kötni magánintézményekkel, de kiírhatnak koncessziós pályázatot is. A legambiciózusabb cél a kórházprivatizáció; elő kell segíteni non-profit, alapítványi kórházak létrejöttét, sőt a profitorientált részvénytársaságok kórházalapítása is elképzelhető.

Nem kapunk választ arra, hogyan lehetséges a vállalkozói szférát bevonni a szigorú ellátási kötelezettséggel terhelt, ráfizetéses alapellátás működtetésébe. A kórházak zöme 20-200 millió Ft adóssággal zárta az elmúlt évet. Egy következetes privatizációs koncepciónak ki kellene mondania, hogy az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti státusa megszüntethető, és hogy az ellátásra fordítandó pénzforrást az „ország teherbíró képességének szintjére” kell redukálni. Ez óhatatlanul a teljes körű ellátás feladását jelentené.

A program azonban a közfinanszírozás mellett foglal állást, sőt vissza kívánja állítani az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátást. A mai gyakorlat ugyanis – minden kormányzati deklaráció ellenére – kizárja az ellátásból a legszegényebb rétegeket.

Kérdéseinkre Szolnoki Andrea, a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ IX–XX. kerületi képviselőjelöltje válaszolt.

Az SZDSZ egészségügyi programja az egyetlen, amely elképzelhetőnek tartja az ágazatban a privatizációt. Hogyan lehet az alap- és szakellátást magánintézményekkel biztosítani?

A szabad demokrata program szerint az egészségügyben a közfinanszírozás magánszolgáltatással társul. A privatizált egységeket továbbra is az egészségbiztosítási pénztár fogja finanszírozni. A biztosítónak és a betegeknek közömbös, ki a kórház tulajdonosa, ha nem kerül többe a gyógyítás. Egy magántulajdonú kórházban vagy rendelőben azonban jobb lesz a betegellátás, mivel érdekeltek lesznek ebben.

Az egészségügy nemigen termel jövedelmet, a tulajdonos viszont legalább befektetett pénzét szeretné viszontlátni…

Az intézmények legnagyobbrészt nonprofit módon működnek majd, a hasznot nem a bankba teszik, hanem visszaforgatják az egészségügybe, gépeket, műszereket vásárolnak, korszerűsítik az ellátást.

Milyen tulajdonosokra számítanak?

Mindenféle tulajdonos szóba jöhet, elsősorban a kórházban dolgozók, akik megdolgoztak ezért. Az egészségügyi dolgozók egy szűk rétege hitelképes, rendelkezik anyagi tartalékokkal. Ezenkívül nyilván sor kerül külföldi tőkeinjekcióra, hitelfelvételre is.

Az önkormányzatok képesek lesznek-e összeegyeztetni esetleges privatizációs szándékaikat ellátási kötelezettségükkel?

Rá fognak jönni, hogy a jelenlegi módon nem tudják jól működtetni a kórházakat, és maguk fogják kezdeményezni, hogy az önkormányzati kórházak például nonprofit alapítványi kórházakká alakuljanak át. Az önkormányzati törvény azonban változatlanul ellátási kötelezettséget ró rájuk, így a felelősségük nem változik. Szerződést fognak kötni a magánkórházakkal, hogy ezek továbbra is ellássák a körzetüket.

Becslések szerint a betegek által fizetett hálapénz összege meghaladja az orvosok nettó bérét. Hogyan lehet ezt átterelni alapítványi szférába?

Nyilvánvalóan nem lehet, a hálapénznek csak egy részét fizetik majd alapítványi számlákra. A hálapénz majd csak akkor fog teljesen megszűnni, ha tisztességes béreket fizetnek.

Összhangban van-e az SZDSZ önkormányzati programjával az az elképzelés, hogy regionális egészségügyi tanácsokat kell felállítani?

A mentők soha nem a megyehatárt nézték, hanem hogy hol a leggyorsabban elérhető kórház. Spontán módon máris kialakult hét-nyolc régió.

A program szerint a regionális egészségügyi tanácsok döntenek a fejlesztési források elosztásáról, ami kiegyenlítheti az országrészek közötti különbségeket. De nem keletkeznek-e a régiókon belül egyenlőtlenségek a település- és az intézménytípusok között?

A regionális egészségügyi tanácsban minden tulajdonos képviselteti magát, így ők maguk fogják megvívni a harcukat.

Önkormányzati társulásokra gondolnak?

Nem, új törvényt kell alkotni erről.

Mely pártokkal koalícióképes az SZDSZ egészségügyi programja?

A mi programunk eltér minden más ismert egészségügyi programtól, de a nézetkülönbségek nem olyan nagyok, hogy kizárnák a kormányzati együttműködést.

• Belföld