Skip to main content

Megállapodás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége, szem előtt tartva a két szabadelvű párt sikeres választási szereplését, egyetértve egy liberális többségű, mindkét pártot magába foglaló kormány létrejöttének szükségességében, az 1993. február 24-én kötött megállapodásuk jegyében, az alábbiakban állapodnak meg.

1. Parlamenti együttműködés

A felek a korábbi megállapodást megerősítve és kiegészítve

– továbbra is szoros együttműködésre törekszenek egymással a kétharmados parlamenti többséget igénylő törvényeknél;

– elhatározzák, hogy a két frakcióvezetés rendszeresen áttekinti azokat a parlamenti javaslatokat, amelyek politikai, társadalmi vagy gazdasági jelentőségük miatt a két frakció egyeztetését igénylik, s ezen ügyekben egyeztetett álláspont kialakítására törekszenek;

– megállapodnak, hogy más parlamenti pártokkal vagy képviselőikkel beterjesztendő önálló vagy módosító indítványok ügyében előzetesen egyeztetnek egymással.

2. A választójogi törvény módosítása

A felek, egyetértve abban, hogy a választójogi törvény módosításának a választási eljárás egyszerűsítését, lerövidítését, a választók tájékozódásának megkönnyítését kell szolgálnia, elhatározzák, hogy e törvény módosítása során a két párt kampányfőnökei által egyeztetett pontokban együttesen lépnek fel,

3. Jelöltállítási együttműködés

A felek arra törekszenek, hogy

– a pártok vezető tisztségviselői az egyéni választókerületekben elkerüljék az egymással szembeni indulást;

– meghatározott számú (6–12) egyéni választókerületben saját jelölt indítása nélkül a másik fél jelöltjét támogassák.

4. Az országgyűlési választások két fordulója közti együttműködés

A felek

– megállapodnak abban, hogy az első választási forduló eredményeinek megismerését követően azonnal és elsőként egymással kezdenek tárgyalásokat az egyéni választókerületekben az egymás javára történő visszalépések lebonyolításáról;

– elhatározzák, hogy azokban az egyéni választókerületekben, amelyekben az első választási   forduló eredményeképpen mindkét párt jelöltje jogosult lenne a második fordulóban való részvételre, a jelöltek – az alábbiakban részletezett módon – visszalépnek egymás javára.

Így

– amennyiben a választások első – akár eredményes, akár eredménytelen – fordulójában a két párt jelöltjei tekintetébén a választókerületben érvényesen leadott szavazatok 4 százalékánál nagyobb, de legalább 1000 szavazatnyi különbség mutatkozik, a gyengébb eredményt elért jelölt automatikusan visszalép a másik jelölt javára;

– amennyiben a felek egyike valamely választókerületben a visszaléptetési megállapodásnak nem tud érvényt szerezni, úgy

– vállalja, hogy jelöltjének más – harmadik – párt javára történő visszalépését nem támogatja, és

– tudomásul veszi, hogy a másik fél egy másik választókerületben nem lépteti vissza jelöltjét;

– amennyiben a két párt jelöltjeinek első fordulós eredményeiben a fent jelzettnél kisebb különbség mutatkozik, a visszalépések tárgyalásokon egyeztetendőek.

A felek

– a visszalépések egyeztetett szabályait képviselőjelöltjeikkel előre elfogadtatják;

– egyetértenek abban, hogy amennyiben az egyik párt jelöltje a választások második fordulójában nem vesz részt, úgy a másik párté a két párt támogatását a nyilvánosság előtt feltüntesse; különösen indokolt esetben a választókerületben működő csoportok többsége ez ellen vétót emelhet;

– egyetértenek abban, hogy más pártokkal csak a jelen megállapodással összhangban kötnek választási-együttműködési megállapodást, de

– a következő választások első fordulója előtt a ma parlamenti frakcióval nem rendelkező pártok közül csak az Agrárszövetséggel, illetve a Vállalkozók Pártjával;

– egyik fordulóban sem a mai kormánykoalíció pártjaival, illetve a Magyar Szocialista Párttal.

5. Koalíciós együttműködés

A felek

– elhatározzák, hogy az esetleges koalíciós tárgyalások során arra törekszenek, hogy a tárgyalások eredményeként mindkét liberális párt a következő parlamenti választások után kormányzó koalíció részévé váljék; ezért

– amennyiben a választások után az e megállapodást aláíró  két párt valamelyike kormánykoalíciós tárgyalásokat kezdeményezhet, elsőként a másik felet kéri fel a kormányban való részvételre,  annak parlamenti súlyával arányban; a közöttük létrejött koalíciós megállapodás esetén a kormányalakításra felkért párt másokkal csak a jelen megállapodást aláíró másik féllel történt előzetes  egyeztetés alapján tárgyal;

– amennyiben a választások után kialakult helyzet alapján a két párt valamelyikét egy harmadik kéri fel koalíciós tárgyalásokra, a tárgyalásokra felkért párt ezeket a tárgyalásokat csak a jelen megállapodást aláíró másik párttal történt előzetes egyeztetés után kezdi meg.

6. Kormányzati programtervezetek egyeztetése

A felek

– vállalják, hogy 1993. szeptember 30-ig kölcsönösen listát állítanak össze azokról a kérdésekről, amelyek kormányzati programtervezet kialakításánál politikai és szakmai egyeztetést igényelnek;

– vállalják, hogy legkésőbb a választások első fordulóját megelőző harmincadik napig együttesen kidolgozzák az esetleges liberális kormányzat számára a választásokat közvetlenül követő időszakban elengedhetetlenül és sürgősen meghozandó intézkedésekre vonatkozó programcsomagot.




A felek tudomásul veszik, hogy jelen megállapodás érvényességéhez a Fidesz, illetve az SZDSZ alapszabályában erre feljogosított testületek megerősítő döntésére van szükség.

Budapest, 1993. július 15.

ORBÁN VIKTOR                          PETŐ IVÁN

KÖVÉR LÁSZLÓ                       KUNCZE GÁBOR



















































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon