Nyomtatóbarát változat

Magyar Népköztársaság Országgyűlése

Tisztelt Országgyűlés!

Alulírottak, az 1977. évi I. tv-ben biztosított jogunkkal élve, az alábbi közérdekű javaslatokat terjesztjük elő, és kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy tegyen meg mindent a javaslatokban foglaltak megvalósulása érdekében.

Javasoljuk, hogy a Tisztelt Országgyűlés a katonai szolgálat alternatívájaként bevezetendő társadalmi békeszolgálat megvalósítása érdekében alkosson törvényt a társadalmi békeszolgálatról, és az alkotmányban, valamint a Büntető törvénykönyvben a társadalmi békeszolgálati törvény bevezetése miatt a szükséges módosításokat végezze el.

Javasoljuk az alkotmány 70. §-ának az alábbiak szerinti módosítását:

70. § (1) A haza szolgálata a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége.

(2) Az állampolgárok szabadon választhatnak, hogy az általános szolgálati kötelezettség alapján katonai szolgálatot vagy társadalmi békeszolgálatot teljesítenek.

(3) A katonai szolgálatra és a társadalmi békeszolgálatra vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg.

(4) Senki nem kényszeríthető lelkiismerete ellenére katonai szolgálatra.

Javasoljuk a társadalmi békeszolgálatról szóló törvény szövegéül az alábbiakat:

TÖRVÉNY A TÁRSADALMI BÉKESZOLGÁLATRÓL

ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések

1. fejezet
Alapvető szabályok

Alkotmányos alapelvek

1. § (1) A haza szolgálata a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége [alkotmány 70. § (l) bek.].

(2) Az állampolgárok szabadon választhatnak, hogy az általános szolgálati kötelezettség alapján katonai szolgálatot vagy társadalmi békeszolgálatot teljesítenek [alkotmány 70. § (2)].

(3) A katonai szolgálatra és a társadalmi békeszolgálatra vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg [alkotmány 70. § (3)].

(4) Senki nem kényszeríthető lelkiismerete ellenére katonai szolgálatra [alkotmány 70. § (4)].

A társadalmi békeszolgálat célja

2. § A társadalmi békeszolgálat célja: az ország lakossága egészségügyi és szociális helyzetének javításával, társadalmi intézményeinek és gazdaságának újratermelésével és a természeti környezetnek megóvásával kapcsolatos nélkülözhetetlen és közérdekű feladatok ellátása, az ifjúság békére nevelésében való közreműködés.

A társadalmi békeszolgálat feladatai

3. § A társadalmi békeszolgálat által ellátandó feladatokat a Társadalmi Békeszolgálati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, társadalmi szervezetek, általában a közfunkciót ellátó területek igényeinek figyelembe vételével határozza meg.

A törvény időbeli hatálya

4. § A törvény hatálya mind béke, mind háború idejére kiterjed. Rendelkezéseit háború esetén sem lehet korlátozni.

A nemzetközi szerződések megtartása

5. § A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíti a nemzetközi szerződésekben vállalt humanitárius, bizalomerősítő, békevédelmi, valamint az emberi jogok biztosítására vonatkozó kötelezettségeit.

MÁSODIK RÉSZ
A társadalmi békeszolgálat irányítása és rendszere

2. fejezet

6. § Aki lelkiismereti, vallási, erkölcsi, humanitárius vagy egyéb okból az alkotmány 70. § (2) bekezdésében biztosított jogával élve a társadalmi békeszolgálatot választja, arra ezen törvény szabályai vonatkoznak.

7. § (1) A társadalmi békeszolgálatot minden esetben a Magyar Néphadseregen és a Határőrségen kívül kell teljesíteni, amely nincs semmilyen összefüggésben a fegyveres erőkkel és ennek egységeivel.

(2) A társadalmi békeszolgálat ideje a katonai szolgálat idejével megegyező.

(3) A társadalmi békeszolgálatot vállalók ügyeiben a Társadalmi Békeszolgálati Hivatal illetékes, amely önálló országos hatáskörű szerv.

(4) A társadalmi békeszolgálat nem csorbíthatja a lelkiismereti döntés szabadságát, és nem sértheti a szolgálatot vállaló emberi méltóságát. Senkit nem lehet különleges munkára kényszeríteni, csak a szokásos, általános, mindenkire nézve azonos közszolgálati kötelezettségre.

(5) A társadalmi békeszolgálat választásának joga nem szenvedhet korlátozást még háborúban vagy egyéb különleges helyzetben sem.

(6) A társadalmi békeszolgálatot teljesítők háború vagy egyéb rendkívüli helyzet esetén sem kötelezhetők katonai célú feladatok ellátására, viszont tőlük is megkövetelhető a katonai szolgálathoz hasonló mértékű helytállás.

8. § (1) A katonai szolgálat és a társadalmi békeszolgálat között az állampolgárok szabadon választanak. Ez saját kezdeményezésre kérvény benyújtásával, vagy a sorozáson a választásnak a sorozási adatlapon való feltüntetésével történik.

(2) A kérvényt a Hivatalnak kell benyújtani. A társadalmi békeszolgálatot választók sorozási adatlapját a sorozást végző hadkiegészítő parancsnokság a Hivatalnak továbbítja. A kérelemnek tartalmaznia kell az illetőre vonatkozó személyi, foglalkozási, egészségügyi adatokat és döntésének indoklását.

(3) A Hivatal a hozzá beérkezett kérelmeket nyilvántartásba veszi, és a továbbiakban a társadalmi békeszolgálat teljesítését irányítja. A Hivatal a hozzá közvetlenül benyújtott kérelmekről értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot. A kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a katonai szolgálatra való behívásnak csak akkor van helye, ha a kérelmet a kérelmező visszavonta.

(4) A Hivatal, amennyiben a kérelem a 8. § (2) bekezdése szerinti előírásoknak megfelel, a kérelmezőt a kérelem elfogadásáról értesíti. Amennyiben a kérelem nem teljes, a Hivatal köteles lehetővé tenni a kiegészítést.

(5) A Hivatal a társadalmi békeszolgálatot választók részére társadalmi békeszolgálati igazolványt állít ki.

(6) A Hivatal a szakminisztériumok és a közérdekű társadalmi feladatokat ellátó szervezetek igényeit nyilvántartja, és a társadalmi békeszolgálatosokat az igényeknek megfelelően állítja munkába. A kirendelésnél a szolgálattevő képzettségét, egészségügyi állapotát és lehetőleg igényeit figyelembe veszi.

(7) A szolgálattételre kötelezett társadalmi békeszolgálatát a szolgálat megkezdésekor fennálló egészségügyi fogyatékosság, családfenntartói kötelezettség, tanulmányok folytatása miatt, illetve fontos közérdekből vagy személyi érdekből el lehet halasztani, illetve félbe lehet szakítani. A szolgálathalasztás feltételei azonosak a katonai szolgálathalasztás szabályaival, de az ilyen kérelmeket a Hivatalnak kell benyújtani.

3. fejezet
A Hivatal működése

9. § (1) A társadalmi szolgálattevőkről a Hivatal gondoskodik.

(2) A társadalmi szolgálattevőknek egységes egyenruhájuk nincsen, de kötelesek a munkaterület munkaruházati előírásainak eleget tenni.

10. § (1) A társadalmi békeszolgálatot teljesítőt a katonai szolgálatteljesítővel szemben nem lehet semmiféle hátrányos megkülönböztetésben részesíteni.

(2) A társadalmi békeszolgálatot teljesítőkre vonatkozó szabadságolási és eltávozási szabályok megegyeznek a katonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozó megfelelő szabályokkal.

(3) A társadalmi békeszolgálattevőket a sorkatonákkal megegyező színvonalú természetbeni és anyagi ellátás, valamint elhelyezés illeti meg.

(4) A társadalmi békeszolgálattevők érdekvédelmének szabályai megegyeznek a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmével. (Honvédelmi törvény 49. §)

11. § A társadalmi békeszolgálatot teljesített személy honvédelmi hozzájárulás fizetésére nem kötelezhető. A társadalmi békeszolgálat hatálya alá eső személyek közül akik 28. életévük betöltéséig nem kezdték meg a társadalmi békeszolgálat teljesítését, azok közszolgálati hozzájárulást fizetnek. A hozzájárulás mértéke azonos a honvédelmi hozzájárulás mértékével. A közszolgálati hozzájárulásból befolyó összeget a Hivatal külön számlán kezeli, és a társadalmi békeszolgálatot teljesítők által ellátott feladatokkal összefüggő célokra fordítja. A közszolgálati hozzájárulás felhasználását a társadalmi békeszolgálatot teljesítők szervezete rendszeresen ellenőrzi.

12. § (1) A társadalmi békeszolgálattal összefüggő munkajogi ügyekben a Munkaügyi Bíróság gyorsított eljárás után dönt. A jogerős ítélet előtt a Hivatal Fegyelmi Bizottsága a Munkaügyi Bíróság által jogerősen elítélt szolgálattevőt más munkahelyre oszthatja be, illetve a társadalmi békeszolgálat szabályait folyamatosan és súlyosan megsértők esetében a szolgálati időt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, ezt követően pedig szolgálatmegtagadónak nyilváníthatja. A szolgálatmegtagadónak nyilvánított személyre – a társadalmi békeszolgálatban töltött idő beszámításával – a haza szolgálatának megtagadóira vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2) A szolgálattal össze nem függő minden egyéb ügyben a Munka Törvénykönyve, a Ptk. és a Btk. – a XIX. és XX. fejezetének kivételével – az irányadók.

4. fejezet
Katonák kérelmének elfogadása

13. § (1) Mindazok kérelméről, akik sorkatonai szolgálatuk alatt már katonai esküt tettek, és a társadalmi békeszolgálatot választják, külön bizottságok döntenek.

(2) A bizottságok a honvédelmi miniszter által kinevezett elnökből és két társadalmi ülnökből állnak. Elnök az lehet, aki a bírói hivatalhoz szükséges képesítéssel rendelkezik. Az egyik ülnököt a területileg illetékes polgári bíróság, a másikat a társadalmi békeszolgálat szervezete küldi a bizottságba.

(3) A bizottságokat a megyei polgári bíróságok mellett szervezik, és az államigazgatási eljárási törvény szabályai szerint működnek.

(4) A bizottságok tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A hivatalok gyakorlása során tudomásukra jutott dolgokra vonatkozóan titoktartás kötelezettsége terheli őket.

(5) A bizottság előtti eljárás nyilvános. A tanácskozás és a szavazás titkos.

(6) A bizottságnak el kell fogadnia a társadalmi békeszolgálatra vonatkozó kérelmet, kivéve, ha teljes bizonyossággal meggyőződhet arról, hogy a kérelmező nem a társadalmi békeszolgálatról szóló törvény Második rész, 2. fejezet 6. §-ában szereplő okokból választja a társadalmi békeszolgálat teljesítését.

(7) A bizottság a döntését általában a kérelmező személyes meghallgatása után hozza. A bizottság elfogadhatja személyes meghallgatás nélkül is a társadalmi békeszolgálatra vonatkozó kérelmet, ha az ügy iratainak tartalmából a (6) bekezdésben megkövetelt meggyőződésre juthat. Amennyiben a bizottság a személyes meghallgatás mellett dönt, a kérelmezőt a bizottság elé idézi.

(8) Ha a kérelmező – anélkül, hogy kimentette volna magát – nem jelenik meg a bizottság előtti személyes meghallgatáson, a bizottságnak úgy kell döntenie, hogy a kérelmező elállt kérelmétől. Az idézésben a kérelmezőt figyelmeztetni kell az ezzel járó jogkövetkezményekre.

(9) Hatályon kívül kell helyezni a (8) bekezdés szerinti határozatot, ha a kérelmező önhibáján kívül akadályozva volt, és ezt az akadályoztatás megszűnése után 14 napon belül igazolja.

14. § (1) A társadalmi békeszolgálat teljesítésének lehetőségét kérelmező katona a kérelem benyújtásáról a felettesét értesíteni köteles. Az ilyen személy katonai szolgálatát haladéktalanul fel kell függeszteni a bizottság döntéséig. Ez alatt az idő alatt szolgálathalasztónak kell tekinteni.

(2) A társadalmi békeszolgálat iránti kérelmet a bizottsághoz való megérkezése utáni 30 napon belül el kell bírálni. A bizottságok határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Társadalmi Békeszolgálati Hivatal Kollégiuma dönt. A Kollégium elnöke a Hivatal elnöke vagy helyettese, tagjai a honvédelmi miniszter által kinevezett ülnök és a társadalmi szolgálattevők egy képviselője.

HARMADIK RÉSZ

5. fejezet
Joghátrányok alóli mentesítés

15. § (1) Akik a 6. § szerinti okból a katonai szolgálatot megtagadták, és akikre ezért a Btk. XIX. fejezete alapján büntetést szabtak ki, illetve akik jelenleg ezért büntetőeljárás alatt állnak, és akik a társadalmi békeszolgálatot nem utasítják el, azok a törvény hatálybalépésével egyidejűleg mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmények alól. A büntetőeljárás alatt állók elleni eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A fenti esetekben hozott ítéletek semmissé válnak. A szabadságvesztésüket töltő, illetve előzetes letartóztatásban lévő személyek azonnali hatállyal visszanyerik szabadságukat.

(2) Azok a személyek, akiket az (1) bek. alapján helyeztek szabadlábra, vagy régebben töltöttek le szabadságvesztés-büntetést, illetve voltak előzetes letartóztatásban, a letöltött idő alapján mindenfajta további szolgálati kötelezettség alól mentesülnek, ha ítéletüket teljesen kitöltötték, felmentő ítéletük volt, vagy az általuk letöltött idő a 9 hónapot meghaladta.

(3) Azon személyek, akiket az (1) bek. szerint helyeztek szabadlábra, de az általuk szabadságvesztésben letöltött idő a 9 hónapot nem érte el, a szabadságvesztésben töltött idő kétszeres beszámítása mellett fennmaradó időtartamban még társadalmi békeszolgálatra kötelezhetőek. A társadalmi békeszolgálatra történő behívás a szabadulás után legalább hat hónappal, a Hivatal kezdeményezésére, a szolgálatot még nem teljesített sorköteles személyekével azonos módon történhet.

16. § (1) Mindazok, akik a 15. § (1) bek. szerint mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmények alól, a Hivataltól társadalmi békeszolgálati igazolványt kapnak. Az igazolványba a szabadságvesztésben letöltött időt mint társadalmi békeszolgálatban töltött időt jelölik meg, és a (2) bek. és (3) bek. szerint a szolgálati kötelezettség teljes letöltését, illetve a még hátralévő szolgálati időt a Hivatal az igazolványban feltünteti.

(2) A 15. § (1) bek. szerinti személyek, akik a társadalmi békeszolgálati igazolvánnyal rendelkeznek, minden egyéb tekintetben a honvédelmi vagy társadalmi békeszolgálatot töltöttekkel azonos elbírálásban részesülnek. A szabadságvesztésben eltöltött időt az igazolvány alapján munkaviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni. A 15. § (1) bek. szerinti személyek visszamenőleg is mentesülnek a büntetett előéletből adódó joghátrányok alól, így azok, akik erkölcsi bizonyítvány hiányában veszítették el állásukat, az erkölcsi bizonyítvány és ezen törvény alapján kérhetik eredeti munkahelyükre és állásukba való visszahelyezésüket.

(3) Azok, akiket bármilyen ítélet sújtott, vagy előzetes letartóztatásban voltak, és a 15. § (1) bek. alapján mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmények alól, a továbbiakban nem kötelezhetők sem honvédelmi, sem társadalmi békeszolgálati hozzájárulás fizetésére.

(4) A 15. § (1) bek. alapján hátrányos jogkövetkezmények alól mentesülő személyeknek a Hivatal erről szóló határozatot és a jelen törvényről és végrehajtásáról szóló részletes tájékoztatót küld. A Hivatal a fenti iratokat a törvény hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül megküldi.

6. fejezet
A társadalmi békeszolgálat nyilvántartása

17. § (1) A társadalmi békeszolgálatot választott személyekről a Hivatal vezet adatnyilvántartást.

(2) A személyi igazolványban, a személyi igazolvány adatlapon, a lakcímváltozást bejelentő lapon és minden egyéb adatszolgáltatás során a katonai adatszolgáltatás helyett a társadalmi békeszolgálatot választott személyről a társadalmi békeszolgálati igazolvány alapján társadalmi békeszolgálatra vonatkozó adatokat kell nyilvántartani. Az ilyen adatokat a Hivatal kezeli.

---

Javasoljuk továbbá a Btk. megfelelő részeinek a következők szerinti módosítását:

(1) Aki bármilyen okból megtagadja a haza szolgálatának állampolgári kötelezettségét, arra ezen törvény rendelkezései vonatkoznak.

(2) A szolgálatmegtagadókra a Btk. XIX. és XX. fejezetei és a társadalmi békeszolgálatról szóló törvény hatálya nem terjed ki.

(3) A szolgálatmegtagadók ügyében a megyei polgári bíróságok döntenek a Btk. és a Be. előírásainak megfelelően.

(4) A haza szolgálatának megtagadásáért a bíróság legfeljebb az általános szolgálati időt meg nem haladó büntetési tételt szabhat ki.

A fenti javaslatok megvalósulása esetén reális esély lenne a kérdés megnyugtató rendezésére. A javasolt intézkedések megtétele nagymértékben fokozná szomszédaink és a többi európai ország bizalmát a Magyar Népköztársaság iránt.

Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy tegyen meg mindent javaslataink megvalósítása érdekében.

Kelt: a barátság és béke hónapjában.

Budapesten, 1988. május 26-án.

Tisztelettel

Kelet–Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör
(Holczer Tibor)
 
Három levél a békeszolgálat ügyében

Simonyi Béla a bevezetendő törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatosan várható vitákra hívta fel a törvény-előkészítésben érdekelt Honvédelmi Minisztérium figyelmét.

1.

Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökség
Tájékoztatás céljából megküldve:
Kovács István vezérőrnagy
1885

Tisztelt Vezérőrnagy Úr!

Ez év június 13-i levelét ezúton is köszönöm. Azóta, július 14-én alkalmam volt az igazságügyi államtitkár úrral[SZJ] A Hét c. műsor számára egy asztalnál beszélgetni, és biztató kijelentése szerint egészen hamar rögzítésre kerülnek az alternatív szolgálattal kapcsolatos törvény alapvonalai. Utánaérdeklődésem alapján az Igazságügyi Minisztérium a Honvédelmi Minisztérium által előterjesztett javaslat alapján fogalmaz majd törvény-előkészítést. Úgy látom tehát, hogy Ön és az Ön főcsoportfőnöksége az a hely, ahová alábbi levelemet célszerű címeznem.

Igen fontos, hogy az alternatív szolgálat ügyében – bár a folyamat nagyon felgyorsult – olyan döntés szülessen, amely nem válik rövid időn belül céltáblává és botránykővé, hanem valóban problémafeloldásra nyit módot. Ennek érdekében az alábbiakat szeretném még figyelmükbe ajánlani.

Valószínűleg nem kérdésesek az alábbi pontok:

a) A törvény megfogalmazásáig az illetékes szervek részéről jóindulatú türelem várható el a felmerülő problémás esetekkel kapcsolatban.

b) A fegyver nélküli katonai szolgálat mellett legyen lehetőség alternatív szolgálatra a hadseregtől teljesen függetlenül is, a társadalom szükségleteivel összhangban…

c) Az alternatív szolgálat ne legyen büntető jellegű (munkakörülményekben stb., és az időtartamtöbblet sem tehető túlzottan súlyossá), de könnyebb terhet se jelentsen a katonai szolgálatnál.

d) Az alternatív szolgálat lelkiismereti okból történő választása szélesebb körű kategória, mint a vallási…

Az idézett pontok az OBT hivatalos állásfoglalása alapján kerülhettek e levélbe. Szeretném ugyanakkor jelezni, hogy – reális kereteken belül maradva! – miben tér el némileg, ill. miben kíván messzebb menni ennél a nem hivatalos békemozgalmak állásfoglalása.

e) Bár „lelkiismereti megtagadók” egyetértési platformján írok, de politikai meggyőződésnek tekintjük, amelyet mindaddig tolerálni kell – a pluralizmus megengedésének jegyében –, amíg nem romboló, hanem passzív, sőt, másképp szolgálni hajlandó. Amennyiben ezt az állami törvény nem tolerálja, újra sorra kerülnek a politikai perek. A kiadandó irányelveknek az alternatív szolgálat ügyében tehát nem szabad különbséget tenniük a meggyőződés forrása szempontjából, ha valamilyen szolgálatra való készség adott.

f) Vannak területek, amelyek – bár nem kifejezetten katonai feladatok – mégis, a továbbiakban is várhatóan a lelkiismereti tiltakozás tárgyai maradnak. Ilyen például a bős–nagymarosi vagy a paksi erőmű építése. A kiadandó irányelveknek az alternatív szolgálatot tehát vagy csak humán területekre kell kijelölnie (egészségügy, szociálpolitika, nevelés, természetvédelem és esetleg környezetvédelem), vagy meg kell hagynia a szolgálatot vállalónak további, részleges tiltakozás és humán terület választásának lehetőségét.

g) A gondolkodás nélküli engedelmesség ugyancsak lelkiismereti tiltakozás tárgya marad, ezért az alternatív szolgálat területén sem elfogadható az átlagos vállalati alá-fölérendeltségi viszonynál erősebb parancsuralmi rendszer a személyek viszonyában. Mivel az alternatív szolgálaton belül sem eleve kizárható részleges körű lelkiismereti tiltakozás, ezt a kiadandó irányelveknek megfelelően szabályozniuk kell, nem büntethetik egyszerűen az alternatív szolgálatból való kizárással.

h) Az alternatív szolgálatot nem szabad csak békeidőre korlátozni. Az OBT javaslata is eltekintett ettől a korábbi tételtől. Nem békeidőben lehetnek nehezebbek a feltételek, de az alternatív szolgálat lehetősége akkor sem zárulhat be. Az erőszakot megtagadók részéről is éles helyzetben éppen fokozott belső-külső konfliktus áll elő. A kiadandó irányelveknek az alternatív szolgálat ügyében tehát békeidőn kívül is érvényeseknek kell maradniuk, legfeljebb némileg súlyosabb feltételrendszert állítva.

i) Méltányos intézkedést kell javasolni azokra vonatkozóan, akik az eddigiek során különféle joghátrányokat szenvedtek. A törvény megfogalmazásáig a jelenleg bebörtönzöttek számára büntetés-felfüggesztést kell adni. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága már másfél éve alapvető emberi joggá nyilvánította a katonáskodás lelkiismereti megtagadását. Az alternatív szolgálat ügyében kiadandó irányelveknek tehát legalább ennek a másfél évnek a szenvedő alanyait jóvátételben kell részesítenie, hiszen még büntetés-felfüggesztést sem kaptak. Azonkívül a korábbi ilyen elítéltekkel együtt priuszmentessé kell rehabilitálni őket.

Tudom, hogy Önök most nehéz feladaton dolgoznak. Kérem, tekintsék segítségnek a levelemet, amellyel világosan egybefoglalva kezükbe adom azt, amivel e nélkül is számolniuk kellene, de jóval kevésbé körvonalazott tényezőként. Tisztában vagyok azzal, hogy a fentiekben felsorolt kívánalmakkal nagyon megnehezül a javaslatot megfogalmazók dolga, ha valóban figyelembe kívánják venni ezeket. Igaz, akkor is nehéz helyzetbe kerülnek, ha nem kívánják figyelembe venni ezeket… Szeretnék tehát könnyíteni is a dolgukon azzal, hogy jelzem: körülményekben tekintve bármilyen nehéz helyzet kijelölését elfogadhatónak tekintem. Gondoztam félig vakolt barakkokban magatehetetlen betegeket, és nem öröm távoli tanyákon félönkéntes internáltságban öregeket ellátni sem. Egyedül például az egészségügynek szerény becslések szerint is több tízezer segéderőre lenne szüksége.

Mindezzel reális lehetőség van arra, hogy a fenti kívánalmakat figyelembe vevő javaslattal se boruljon fel a társadalom belső egyensúlya, miközben feszültségeit csökkentjük.

Nem gyűjtök a levelemhez aláírásokat. Kétségen felüli, hogy némi időráfordítással több ezer aláírást kaphatna ez a levél, de ez most felesleges nyüzsgés lenne. Az események felgyorsulásával elég a tartalmi lényegre figyelni.

Levelem figyelembevételében bízva, tisztelettel:

Székesfehérvár, 1988. július 26.

Simonyi Béla
8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 16.
                     
2.

Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság
Eger
Hatvanas ezred u. 3.

Tisztelt Parancsnokság!

Tiliczki Zoltán (l 680628 7274, a 235-841. számú behívóparancs címzettje) méltányossági alapon mérlegelendő, egyéves időtartamra szóló szolgálathalasztási kérelemmel fordulok a t. Parancsnoksághoz.

Mint az emberi szellem, a humánum – szükségképp az alternatív szolgálat – elkötelezett híve, a személyes sorsom iránti aggódáson kívül két tényezőt nevezek meg kérvényem alátámasztásául, illetve a méltányosság mérlegelésének alapjául. Ezek:

– A civil békeszolgálat küszöbön lévő, törvényi szintű rendezése;

– A behívásom és a törvény várható életbelépésének időpontja közötti szerencsétlen eltérés.

A polgári békeszolgálat kereteit kijelölő törvény köztudottan az előkészítés szakaszában van, az Országgyűlés őszi ülésszakának fontos része lesz a törvényjavaslat megtárgyalása. Annál is inkább, mivel a napokban a tömegtájékoztatáson keresztül konkrét ígéretet is kaptunk, miszerint a jövő évtől – vélhetőleg 1989 elejétől – már választási lehetőséggel fognak rendelkezni a sorköteles fiatalok. Joggal reméli tehát a társadalom, hogy a módosított Honvédelmi Törvény az alkotmány által eddig is garantált lelkiismereti szabadságot a gyakorlatban is működőképes, alanyi joggá emeli a katonai szolgálatmegtagadás kérdésében.

Ennek alapján azonban fokozott megfontolást érdemel a katonai szolgálat megtagadása miatt szabadságvesztésüket már letöltött vagy jelenleg is elzárt, főleg pedig a várhatóan 1988 őszén elítélendő fiatalok sorsa. Ez utóbbiak közül sokan valószínűleg csak a szerencsétlen véletlennek köszönhetik majd büntetésüket; ők – mint én is – az időpontok eltérésének szenvedő alanyai, hiszen ebben a helyzetben a következetes magatartás értelmetlennek tűnhet, másrészt pedig a lelkiismeret időleges „felfüggesztése” amellett, hogy lehetetlen, meg is szünteti a sorköteles későbbi konkrét jogait az alternatív szolgálattal kapcsolatban. Bizonyos, hogy az eljövendő törvény – teljesen helyesen – a választgatás jogát nem fogja elismerni.

Saját döntésem: a katonai szolgálat jelen formájának elutasítása éppúgy tartalmazza a Magyar Néphadsereg jelenlegi gazdasági és jogérvényesítési gyakorlatának kritikáját, mint személyem elhatárolását a fegyverektől. Döntésem kialakulásánál mindkét tényező egyforma súllyal esett latba. Mint a katonai szolgálat mostani formája mellett, alternatíva híján a szolgálatot megtagadni készülő, kérem Önöket, hogy döntésük meghozatala során a ténylegesen fontosabb problémát – a szociális ellátás nehéz helyzetéből való mielőbbi kilábalást – kezeljék nagyobb súllyal az esetlegesen fölmerülő presztízsvédelmi megoldásoknál. Kérésem elfogadása nemcsak a bel- és külpolitikai viszonyokra lenne pozitív hatással, egyúttal a hadsereg is bizonyítékát adhatná a közvélemény részéről tőle joggal elvárt pozitív hozzáállásnak, a lelkiismereti szabadság méltó kezelésének.

1988. augusztus 30-án reggel a körülményektől függően a jelenlegi állandó lakhelyemen vagy pedig a Budapest V., Münnich Ferenc u. 19. II/4. számú lakásban fogok tartózkodni.

Kérem, döntésükről mielőbb értesíteni szíveskedjenek.

Budapest, 1988. augusztus 20.
Tiliczki Zoltán

3.

Grósz Károly üdvözletet küldött az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 40. évfordulója alkalmából Bolognában rendezett nemzetközi konferencia résztvevőinek; levelében az alternatív katonai szolgálatról mint máris biztosított jogról ír. A Kelet–Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör nyílt levélben figyelmeztette a miniszterelnököt tévedésére, és egyúttal – számos más független szervezettel egyetértésben – követelte a bebörtönzött szolgálatmegtagadók szabadon bocsátását. A nyílt levelet a Fidesz képviseletében Bíró László, a Kelet–Nyugat Kör megbízásából Perlaky Tamás adta át Vass Csabának, Pozsgay Imre államminiszter titkársága vezetőjének.

---

Nyílt levél Grósz Károly Miniszterelnök Úrnak

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Szeretnénk örömünknek hangot adni azért, hogy Milánóban – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 40. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián – a Magyar Népköztársaság képviselője is jelen volt.

Ezzel egyidejűleg szeretnénk felhívni a nemzetközi és a hazai közvélemény figyelmét arra, hogy a Miniszterelnök Úr konferenciához intézett üdvözlő levelében tévesen szerepelnek bizonyos állítások.

Az alternatív civil szolgálat még nem került bevezetésre, jelenleg is legalább 3 olyan katonai szolgálatmegtagadó ellen folyik büntetőeljárás, akik vállalnák a civil szolgálatot. 160 körül van azoknak a száma, akik börtönben vannak emiatt, és a volt katonai szolgálatmegtagadókat mind ez ideig nem mentesítették a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól, részükre útlevelet nem adnak ki. Miniszterelnök Úr levelében a következőket írja:

„Az emberi jogok kiteljesedése terén történő előrehaladást jelzik a külföldi utazások teljes liberalizálása, a gyülekezési és egyesülési szabadság maradéktalan érvényesülése, az alternatív katonai szolgálat lehetővé tétele, és a nemzetközi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében tett és tervezett lépések.”

Úgy látjuk, hogy ezek kivétel nélkül csak tervezett lépések. Azt biztosan állíthatjuk, hogy az alternatív szolgálatot Magyarországon nem vezették be, a büntetésüket letöltött szolgálatmegtagadók közül pedig többen máig nem kapnak útlevelet.

Alulírott független csoportok úgy véljük, demokratikus szerveződéseink légkörét súlyosan terheli az, hogy Magyarországon 160 lelkiismereti fogoly van börtönben, mert elutasította a katonai szolgálatot. Ügyük teljes megoldását jelentené, ha az alkotmányban rögzítenék a katonáskodás megtagadásának jogát, és hazánkban is bevezetnék az ENSZ-bizottság normáinak megfelelő civil szolgálat intézményét.

Javasoljuk, hogy az Országgyűlés 1988. évi őszi ülésszakán vitassa meg e kérdéseket. Fenti feltételek teljesüléséig méltányos lenne a börtönben lévő katonai szolgálatmegtagadók büntetésének végrehajtását azonnal felfüggeszteni.

Budapest, 1988. szeptember 15.

Tisztelettel:

Kelet–Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör
Szabad Kezdeményezések Hálózata
Magyar Demokrata Fórum Ideiglenes Elnöksége
Hazafias Népfront Fényes Szellők Baráti Kör
Rakpart Klub
Klubtanács
Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
Szegényeket Támogató Alap
Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) Kongresszus
4–6–0 Békecsoport
Veres Péter Baráti Társaság
Inconnu Művészcsoport
Republikánus Kör
Fidesz Baptista Csoport
Lelkiismeret ’88 Csoport
Magyar Demokrata Fórum Esztergomi 1. sz. Csoportja
Szentháromság Ökumenikus Bázisközösség
Szentendrei Petőfi Kulturális Hagyományőrző Egyesület
Nagymaros Bizottság
Független Jogvédő Szolgálat
A Hit Gyülekezete

• Dokumentum