Szabad Kezdeményezések Hálózata

Nyomtatóbarát változat

A jelenlegi választási törvényt módosító javaslat szervesen illeszkedik az utóbbi időszak alapvető emberi és állampolgári jogokat szabályozó – ténylegesen megengedhetetlenül korlátozó – törvénykezési gyakorlatába. Mind a sajtótörvény megalkotása, mind az Országgyűlés ügyrendjének, mind a büntető és büntetőeljárási törvények módosítása, mind a vitára bocsátott gyülekezési és az egyesülési törvény tervezete a korábbi politikai korlátok tarthatatlansága nyomán egyre inkább önálló és nyíltan politizálni kezdő társadalom aktivitásának visszaszorítását, a párt hatalmi monopóliumának fenntartását kísérli meg jogi eszközökkel biztosítani.

A parlament utóbbi egyéves tevékenysége, kiváltképp Bős–Nagymaros vitája azt mutatja, hogy az élénkülő képviselői aktivitás ellenére az Országgyűlés jelenlegi testülete – egyes véletlenszerűen vagy a helyi pártszervek akaratából bejutott független képviselők következetes és néhány „hivatalos” képviselő egyes kérdésekben tanúsított szuverén magatartása ellenére – nem úgy viselkedik, mintha a nemzetnek, hanem úgy, mintha a pártnak, illetve a párt egy érdemi megújulásra képtelen csoportjának lenne a képviselője.

Nem lehet addig a társadalomtól az ország felemelkedéséhez nélkülözhetetlen áldozatokat kívánni, amíg az nem érezheti, hogy saját képviselői ülnek az Országgyűlésben, ellenőrzik a kormány működését, alkotnak törvényeket.

A gyülekezési és az egyesülési jog – amelynek törvénytervezetéről nemrégiben tettük közzé állásfoglalásunkat – kijelöli a politikai élet lehetséges szereplőinek körét. A választójog azt a módot határozza meg, miként kerülhetnek az állampolgárok, illetve szervezeteik a politikai döntéshozatal bizonyos típusainak – nevezetesen az Országgyűlés és a tanácsok – színtereire. Mindkét törvénytervezet a társadalom politikai gyakorlatának alapvető jelentőségű szféráit szabályozza.

A választásokról szóló törvény vitára bocsátott elképzeléseivel szembeni kifogásaink, ha lehet, még súlyosabbak, mint a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetekkel szemben felhozottak. A választási törvénytervezetnek éppen ezért csak az elveivel foglalkozunk. Kritikánk, illetve pozitív elképzeléseink az országgyűlési képviselők választására koncentrálnak, de értelemszerűen adaptálhatók a tanácsi testületek választására is.

Miért utasítjuk el az országgyűlési képviselők választására vonatkozó módosító javaslatot?

1. Elutasítjuk, hogy a Hazafias Népfront a választásoknak egyszerre legyen szervezője és politikai résztvevője:

– mert a Hazafias Népfrontnak nincs önálló politikai arculata; egyéni tagság híján az állampolgárok nem tudják befolyásolni és ellenőrizni sem a tisztségviselők személyét, sem pedig a szervezet tevékenységét;

– mert fennállása óta az önálló politikai törekvések felszámolásának egyik eszköze; a párt, az egyetlen szervezett politikai erő akaratának közvetítője;

– mert még a legdemokratikusabb szervezet sem formálhat igényt arra, hogy más politikai akaratokkal való megmérkőzésében önmaga legyen a bíró.

2. Elutasítjuk a jelöltállítás tervezett rendszerét:

– mert nem elfogadható az állampolgári jelöltajánlás megszüntetése;

– mert nem elfogadható a HNF túlsúlyos helyzete a jelöltállítás folyamatában;

– mert nem elfogadható a korporatív elv térnyerése a képviseleti rendszerben („A jelölt személyére... ajánlást tehetnek... jogi személyiséggel rendelkező politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, egyesületek, gazdálkodó szervezetek...”); nem elfogadható a törvénymódosítási javaslat átfogó törekvése, hogy a parlamenti demokrácia irányába teendő lépések helyett önkényesen kiemelt, nem politikai alapon szerveződő intézményeken, testületeken keresztül a hatalom tényleges megosztásának elodázására törekszik;

– mert a jelöltállítás javasolt közvetett, háromlépcsős és egyes elemeiben is rendkívül hierarchizált rendszere (javasló szervezetek, jelölés-előkészítő bizottság, jelölőgyűlés) a választást tartalmatlanná, formálissá teszi.

A fentiekből adódóan értelemszerűen elutasítjuk a jelölés-előkészítő bizottság és a jelölőgyűlés intézményét, utóbbit már csak azért is, mert elfogadhatatlan az olyan technika, amely a mindig csak esetleges és szűk közönségű jelölőgyűlésekkel – jelöltállítás címén – előzetes választásokat rendez.

3. Elutasítjuk az országos lista tervezett intézményét:

– mert jórészt olyan, hatalmi pozícióban levő személyeket juttat be gyakorlatilag automatikusan a parlamentbe, akiknél elemi követelmény lenne a nyílt versenyben való megmérettetés;

– mert az országos listán reprezentált intézmények jelentős része más érdekegyeztetési fórumokon kell hogy megtestesítse tagjainak érdekeit; a parlamenti képviselő az állampolgárokat kell hogy képviselje, és nem sajátos minőségükben mint munkavállalókat, fogyasztókat, szövetkezeti tagokat stb.;

– mert még korporatív logikát feltételezve sincs a jelen helyzetben arra garancia, hogy az egyes szervezetek nevében delegált jelöltek valóban az adott szervezet által megtestesített érdeket képviselik; hogy minden intézményesült érdek helyet kap a képviseletben, s nem marad ki belőle, mint a tervezetből, például a KISOSZ, a VOSZ, a METESZ; hogy bekerülnek azon érdekek, melyeknek még nem sikerült intézményes formát ölteni, például a cigányoké vagy a nyugdíjasoké; végül pedig a korporatív logika feleslegessé teszi az állampolgári alapon történő szavazást;

– tehát alapvetően azért, mert antidemokratikus megoldást jelent, amely ellentétben áll a képviseleti demokrácia alapelveivel; tudniillik – a jelöltállítás javasolt rendszeréhez hasonlóan – a párt privilégiumosztó hatalmi monopóliumát konzerváló korporatív megoldás irányába visz.

4. Végül pedig elégtelennek tartjuk a bírósági eljárás-tervezetben kijelölt szerepét:

– mert nézetünk szerint a bíróság szerepének a választás meghirdetésétől a választás lezárásig terjedő teljes időszakra ki kell terjednie; így – szemben a tervezettel – hatáskörébe kell tartoznia a választási szervek létrehozásával kapcsolatos jogsérelmek orvoslásának is.

Milyen választási rendszert kívánunk a többpártrendszer teljes kiépüléséig?

Olyan választási rendszerre van szükség, mely már a jelenlegi feltételek mellett is működhet demokratikusan, ugyanakkor szolgálhat egy többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokráciát is. Ennek megfelelően:

Megszüntetve a Hazafias Népfront politikai integrációs s így programadó és jelöltállításban játszott központi szerepét, apparátusa váljék a választási eljárás technikai lebonyolítójává.

A választási eljárás ellenőrzésére önálló és független választási bíróságot kell létrehozni.

A jelöltállítás szabadságát biztosítani kell.

A jelöltek jegyzékbe vételének (vagyis a választáson való indulásnak) szükséges és elégséges feltétele, hogy választójoggal rendelkezzenek és ezer – a képviselni kívánt választókerület választópolgáraitól származó, más jelölt támogatási listáján nem szereplő – támogató aláírással rendelkezzenek.

A jelöltek jegyzékbe vételekor egyfelől a jelölt, másfelől (ha a támogatója politikai párt, akkor a párt is) nyilatkozni köteles arról, hogy a jelölt az adott párt jelöltjeként vagy független jelöltként indul-e. Egy választókerületben egy párt csak egy jelöltet indíthat pártjelöltként. Minden más jelölt független jelöltként indul, és a szavazólapon is így szerepel.

Az egy választókerületben induló – a feltételeknek megfelelő – jelöltek száma nem korlátozható.

A választást bonyolító szerv (HNF) köteles választókerületenként legalább három választási gyűlést szervezni. Ezeken felléphetnek a jelöltek, valamint azok, akik a gyűlés előtt legalább száz – a már említett feltételeknek megfelelő – támogató aláírást összegyűjtöttek.

A (potenciális) jelöltek érdekében kifejtett korteskedésben egyének, szervezetek szabadon részt vehetnek. A jelöltállítás, a programadás, a választók toborzásának szabadságát csak a büntető törvénykönyvben foglaltak korlátozhatják. E szabadság egyéb korlátozása bűncselekménynek minősül.

A szavazólapra a jelöltek nevük ábécérendjében kerülnek fel.

Megválasztottnak az a jelölt tekinthető, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt között újabb választási forduló dönt.

A képviselői mandátum megszűnése esetén a választókerületben új választást kell kiírni. (Vagyis nincs pótképviselői intézmény.)

Milyen kompromisszumot tartunk lehetségesnek a legközelebbi választások lebonyolításában?

Egyetértve azzal, hogy az ország számára veszélyes lehet a hatalmi struktúra földcsuszamlásszerű változása, úgy véljük, hogy a megrázkódtatás nélküli átmenet biztosítása érdekében az elvszerű, demokratikus megoldások engedmény nélkül nem alkalmazhatók. Az engedménynek azonban világosan el kell különülnie a választási rendszer egészétől, így is demonstrálva minden állampolgár számára egyszeri és kivételes jellegét.

Az országos lista elleni elvi kifogásaink ellenére a legközelebbi választáson elfogadhatónak tartunk egy olyan korlátozott számú, például ötvenfős listát, melyet az MSZMP állít össze. E listára szavazhatnak az állampolgárok oly módon, ahogy azt a törvénytervezet az országos lista esetében javasolja, vagy pedig elképzelhető, hogy formális szavazás nélkül, automatikusan jussanak mandátumhoz a listán szereplők.

---

Az átalakulás szükséges. Az ehhez elengedhetetlen törvények elfogadása, illetve kikényszerítése a jelenlegi Országgyűléstől nem várható. Még az 1990-ben esedékes választások előtt kellene olyan demokratikus választásokat tartani, melyeknek nyomán megszületik egy reformszellemű, nemzeti konszenzusra épülő alkotmányozó nemzetgyűlés. A helyzet paradoxona, hogy az ehhez szükséges választási törvényt csak ez a parlament alkothatja meg. Ez a feladata.

---

A Szabad Kezdeményezések Hálózata országgyűlési munkacsoportjának javaslata alapján kibocsátja:

a Szabad Kezdeményezések Hálózata
szóvivői testülete

Budapest, 1988. október 24.

• Dokumentum