Skip to main content

Dokumentum

Modor Ádám: „Államnak nincs joga”


Kónya Imréné Kutrucz Katalin Asszonynak
Történeti Hivatal Alelnökének
Budapesten

Tisztelt Alelnök Asszony!
Kedves Kutrucz Katalin!

Engedje meg, hogy elöljáróban köszönetet mondjak eddigi fáradozásaiért, amit Gulyás Jánossal közösen forgatott Szamizdat című dokumentumfilmünk és a Katalizátor Iroda történetét feldolgozó könyvem forrásainak felkutatásában ön és munkatársai eddig kifejtettek. Továbbá elnézését kell kérnem, ha beszélgetéseink közben néha indulatosan fogalmaztam, amikor bürokratikus akadályokba ütköztem e források feltérképezése során.







Tatár Babett: Tisztelt Szerkesztőség!


Az alábbi levelet a hallgatók által, a Magyar Akkreditációs Bizottság számára összeállított csomag mellé írtam, kísérőlevélként. Rendelkezésükre bocsátom, használják belátásuk szerint. Ugyanezt az írást eljuttattam a Háló szerkesztőségének is.

Hangulatjelentés

A Wesley János Lelkészképző Főiskola szociális munkás szakának negyedéves hallgatója vagyok.




Vitalij Moszkalenko: Kitépett szív

Az orosz dilemma


Sokáig nem volt itthon Alekszandr Iszajevics. Nem jött haza, amikor Gorbacsovtól visszakapta az állampolgárságát, nem jött, amikor Jelcin hatalomra került. Most viszont megérkezett. Megjött, és mindjárt fel is szólalt a Dumában. Csakhogy elkésett. Elkésett? Ugyan már! Jobb későn, mint soha. Különben is, mit számít egy prófétánál az idő? Az ő örök érvényű szavainak mit árthat?

Csak hát nincsenek örök érvényű szavak. Amikor például Plehanov, az orosz marxizmus atyja felszólalt a III. Állami Dumában 1917-ben, és figyelmeztetett, hogy jönnek a bolsevikok, senki se figyelt rá.


Alekszander Szolzsenyicin: „Micsoda vakság, micsoda süketség!”

Az orosz dilemma


Tisztelt Duma-képviselők!

…Fölmértem, mekkora felelősséggel jár, hogy beszédet mondjak itt önök előtt. De még nagyobb az a felelősség, mely önökre hárul a szenvedő és várakozással teli nép előtt. Számtalan orosz várost, falut végigutaztam visszatérésem óta, több száz találkozásban volt részem, több ezer levelet kaptam azóta is.


Az orosz dilemma


Lehet-e hinni egyszerre Jelcinben és Szolzsenyicinben? Vitalij Moszkalenko, a Beszélő moszkvai íróbarátja, sok más orosz értelmiségihez hasonlóan megkísérli ezt a bűvészmutatványt: Szolzsenyicinhez a szívós nemzeti antikommunizmus köti őket, Jelcin viszont az abszurd, de mégiscsak létező – egyre oroszabb, egyre nemzetibb – demokráciát jelenti számukra.

Megállapodás


A Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége, szem előtt tartva a két szabadelvű párt sikeres választási szereplését, egyetértve egy liberális többségű, mindkét pártot magába foglaló kormány létrejöttének szükségességében, az 1993.

Tánczos Gábor: Levél Csanádi Imréhez


…Mit ad költészeted? Magyar verset. Mikor saját hibámból és a fertőző-rontó áradat hatására úgy érzem, hogy – tanári mesterségem legfőbb munkaeszközét veszélyeztetve talán már el is felejtettem magyarul, jó olyankor félhangosan mondogatni, ízlelgetni verseidet. Nem vagyok megszállottan mindenben csak magyart kedvelő. Filozófusban valahogy „jobb nálam” Hegel, mint nem egy magyar kartársa, sőt megvallom, pulóverben is előnyben részesítek (pénzügyeimtől függően) néhány külföldi márkát a honi ipar termékeivel szemben. De versben?! Magyar költő magyar versében?

Szabad Demokraták Szövetsége

 
Elvi Nyilatkozat

Mi, magyar demokraták, utódai vagyunk mindazoknak, akik a francia forradalom hármas jelszavának örökségét kívánták politikai valósággá tenni. Annak az Európának a része akarunk lenni, amely az elmúlt kétszáz évben nagyobb haladást ért el, mint az emberiség egész addigi története folyamán. Független, demokratikus, jóléti államot akarunk.



Utódai vagyunk a reformoknak, amely kivezette Magyarországot a középkorból és lerakta egy modern nemzet alapjait.





Állampolgári kezdeményezés új törvény kidolgozására

a külföldre utazásról, a külföldön való letelepedésről és az útlevélről


A ’60-as évek óta az utazási szabadság jelentősen bővült. Az 1988. január 1-jén életbe lépett útlevél-tvr. – a kiutazási engedély megszüntetése – minőséginek mondható változást jelentett. Ugyanakkor a Belügyminisztérium szervei, a rendőrség útlevélosztályai továbbra is megőrizték széles körű felhatalmazásaikat, hogy belátásuk szerint döntsenek az útlevélkérelmekről. E felhatalmazás alapján a külföldi utazás jogától való megfosztást büntetésként használják.

A Fidesz sajtópere

Jogi kommentár egy (még) nem jogerős ítélethez


Dr. Kövér László, Andrási Miklós, dr. Orbán Viktor, Rácz András, Csaba Iván, továbbá a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) által a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a Magyar Hírlap ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetére indult pert a Fővárosi Bíróság 1988. május 19-én tárgyalta első fokon. A dr. Madarász Vladimirné elnökletével, Potharn Rezső és Horváth László ülnökök részvételével lefolytatott eljárásban a bíróság által hozott ítélet elutasította dr. Kövér László és társai sajtó-helyreigazítási keresetét, a Fidesz tekintetében pedig megszüntette a pert.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon