Nyomtatóbarát változat

November 4-én, hétfőn a fórum újabb két kisegítő munkaszervezete kezdte meg kéthetes munkáját: az irodalommal, a könyvkiadással és a fordítással foglalkozó III. munkaszerv, valamint az egymás kultúrájának ismeretével, a kutatás, művészeti képzés és nevelés kérdéseivel, a könyvtárakkal, múzeumokkal és kiállításokkal, valamint a kulturális örökség megőrzésével és tiszteletben tartásával foglalkozó IV. munkaszerv.

A III. munkaszervben a szocialista országok képviselői nagy teret szenteltek az irodalom társadalmi összefüggéseinek, valamint annak a szerepnek, amelyet az irodalom a béke, a nemzetközi megértés ügyének előmozdításában betölt. A nyugati felszólalók az európai kultúra egységét és különbözőségét a kontinens politikai megosztottságának összefüggésébe ágyazva vetették fel, a hangsúlyt a két rendszer különbözőségeire helyezve. Az irodalommal összefüggésben is kifejtették az alkotás és terjesztés szabadságával kapcsolatos ismert tételeket. Elítélték a cenzúrát, és hangsúlyozták a kritika szabadságát. Néhány nyugati felszólaló egyes szocialista országokkal szemben konkrét bírálatokat is megfogalmazott. Ezek közül az angol és amerikai felszólalás provokatív volt, aminek következtében az eddigi legélesebb politikai töltésű szovjet–angol, illetve szovjet–amerikai szópárbajra került sor.

A kis országok képviselői – társadalmi rendszertől függetlenül – nagy teret szenteltek a kevésbé elterjedt nyelvek irodalmának megismertetésére, a cserékben számukra kedvezőtlen arányok megváltoztatására.

A IV. munkaszervben a hozzászólások nagy többségét a szakszerűség és az együttműködésre irányuló törekvés jellemezte. A szocialista országok kulturális személyiségei hangsúlyozták leginkább a nemzetközi együttműködés fontosságát, főként a nyelvoktatás, a tudományos képzés és a kutatás területén. A kultúra társadalmi szerepének és demokratizmusának eltérő megítélése mellett, élénk eszmecsere alakult ki a résztvevők között az európai kulturális identitásról, a nemzeti kultúrák eredetiségének védelméről és integrálódásáról, a hagyományos értékek és az uniformizálás viszonyáról, az új technológiák szerepéről és várható társadalmi, nemzetközi hatásáról. A nyugati felszólalások emellett gyakorlati kérdések sorát vetették fel, köztük a szocialista országokkal való együttműködés konkrét problémáit.

Mindkét munkacsoportban továbbra is megfelelő volt a tanácskozás légköre, bár nem volt olyan kedvező, mint a korábbi hetekben. A korábbinál több támadás érte a szocialista országokat, főként a Szovjetuniót és Csehszlovákiát.

A szocialista országok egyeztető értekezletükön egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy záródokumentum elfogadására kell törekedni, s ennek érdekében szakértői szinten egyeztették a hivatalosan benyújtott javaslatokkal kapcsolatos álláspontjukat.

Információink szerint a NATO-országok is hozzáláttak a javaslatok feldolgozásához. A záródokumentumban való érdekeltségüket mutatja, hogy az eddigi nem hivatalos javaslataik egy részét már hivatalosan is beterjesztették, illetve újabb hivatalos javaslatokat is tettek.

A semleges csoporton belül a javaslatok feldolgozása már a dokumentumtervezet előkészítése szempontjából folyik. Több semleges képviselőtől kapott információ szerint a csoport egyértelműen és egységesen döntött emellett, abból kiindulva, hogy záródokumentumra szükség van, és elfogadására van is esély. Közléseik szerint a jövő héten kezdik meg a kétoldalú konzultációkat a többi országcsoport képviselőivel a tartalmi kérdésekről.

A péntek délutáni plenáris ülésen a szocialista országok képviselői az e heti tevékenységet alapvetően pozitívan értékelték, és hangsúlyozták érdekeltségüket abban, hogy a fórum írásban fogalmazza meg következtetéseit. Az amerikai felszólaló is záródokumentum mellett foglalt állást, de csak azzal a feltétellel, ha az a kulturális jogokkal kapcsolatos igényeiket is tartalmazni fogja. Ezekről a jogokról konfrontációs hangvétellel beszélt felszólalásában, és élesen támadta a Szovjetuniót, Csehszlovákiát és Lengyelországot. Konkrét eseteket és neveket sorolt fel, és azzal vádolta az említett szocialista országokat, hogy üldözik és elnyomják a művészeket és az írókat. Hasonló vádaskodás hangzott el az angol felszólalásban is. A vádakat tárgyszerűen, konkrét formában utasították vissza a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország képviselői. A szovjet válasz számos esetet is felsorolt arra, hogyan sértik meg a véleménynyilvánítás szabadságát az Egyesült Államokban, tiltják meg színes bőrű és haladó gondolkodású amerikai írók műveinek megjelenését, az iskolai könyvtárakból évszázados egyetemes értékeket képviselő könyveket távolítanak el.

1985. november 5-én a Kulturális Fórumon részt vevő román küldöttség vezetője Köpeczi Béla elvtársnak, a budapesti román nagykövet Horn Gyula elvtársnak adta át szóban a román párt- és állami vezetés üzenetét, amely éles hangnemben kifogásolja, hogy a jobboldali magyar emigrációs szervezetek a küldöttségek között „Romániát becsmérlő, rágalmazó anyagokat terjesztenek az országban élő nemzetiség sorsáról”. Számára felmerül a kérdés, hogyan lehetséges ilyen anyagok behozatala és terjesztése Magyarországon. Emlékeztet a magyar félnek a Kulturális Fórum házigazdájaként, illetve a szocialista egyeztetőkön vállalt kötelezettségeire, arra, hogy az ilyesfajta cselekedeteket megakadályozza. Mivel ilyenekre mégis sor került, elvárja a felelősségre vonást, a magyar állásfoglalást az ilyen rágalmazásokkal szemben.

Az üzenet azt is tartalmazza, hogy az elmúlt időszakban a magyar állami könyvkiadók számos, Románia történelmét meghamisító, rágalmazó könyvet jelentettek meg, amelyek csak a revansista, nacionalista köröket ösztönzik.

Köpeczi és Horn elvtárs válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarország az összes résztvevő egyetértésével megállapított ügyrendi szabályok szerint maradéktalanul eleget tesz vállalt kötelezettségeinek, különleges figyelmet fordít a Kulturális Fórumon kívüli, a szocialista országok ellen irányuló esetleges rendezvények megakadályozására, mint ezt az ún. ellenfórum esete is példázza. Értetlenségüket fejezték ki a román felvetés hangneme és tartalma miatt. Aláhúzták, hogy – mint ez a román fél előtt is ismert – a magyar párt- és állami vezetés sohasem azonosította magát a jobboldali emigráció nacionalista, soviniszta törekvéseivel, azokat elítéli.

A magyar küldöttség továbbra is aktív. Kontaktusai révén mindent megtesz a fórum eredményességének elősegítésére. Delegációnk a szocialista egyeztető értekezleteken kívül a szovjet küldöttséggel szakértői szinten valamennyi javaslatot részletesen áttekintette. Tartalmas véleménycserét folytat a nyugati országokkal, különösen a semlegesekkel.

• Dokumentum