Skip to main content

Beszélő szamizdat, 15. szám (1985/3.), Évfolyam 1, Szám 16

: Impresszum

[Kis János]: Csúcstalálkozó után

Haraszti Miklós: A Helsinki Giccs

Véget ért a Kulturális Fórum

[Kis János]: Beszélő-beszélgetés Paul Thibaud-val,

az Esprit c. párizsi folyóirat főszerkesztőjével

-t [Solt Ottilia]: Létminimum Magyarországon

Eörsi István: Halottak napján

Böhm Vilmos: Az 1947-es választások

: Két állásfoglalás a VII. ötéves tervről

Hallgatag Kornél [Hegyi György]: Vallásos pedagógusok állami iskolákban

Átutazó [Barna Imre]: Gondolatkiforgató

a ford. [Zúz Tamás = Nóvé Béla]: George Orwell Animal Farmjának magyar nyelvű kiadásairól

Kardos András: Egy naiv ember odisszeiája

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Ö. D. esetei

: Tájékoztató

a Kulturális Fórum eddigi munkájáról (1985. október 15. – november 1.)

: Tájékoztató

a Kulturális Fórum negyedik hetéről

: A magyar demokratikus ellenzék felhívása az Európai Kulturális Fórumhoz

Krassó György: Nagy Lajos kitelepítése

Jogtudó [Somogyi János–Kőszeg Ferenc]: Bús feledékenység…

(Dr. Hegyi Györgyné): Tisztelt Püspök Úr!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon