solt

Nyomtatóbarát változat

Január 17-én a köztársasági elnök szóvivője közölte, hogy az elnök még nem döntött a választások időpontja felől. Bár Antall József halála után tárgyalt a parlamenti pártokkal, és szóba került a választások kívánatos időpontja is, lehetséges, hogy újabb tárgyalássorozatot folytat a pártvezetőkkel, mielőtt az időpontot kijelöli. Január 17-én, 18-án és 19-én a parlamenti pártvezetők sorjában találkoztak Boross Péter miniszterelnökkel, s ezen a tárgyalássorozaton is szóba került a választások időpontja. A KDNP vasárnapi választást szeretne, Horn Gyula május folyamán mindkét fordulót, s ezzel – közlése szerint – Göncz Árpád is egyetért. Csurka leszögezte, hogy a hétköznapi választás a baloldalnak kedvezne, s Boross Péter osztotta ezt a véleményt; Fodor István (független) kifejtette, hogy a jelenlegi parlamentnek április közepéig kellene dolgozni, Pozsgay csak azt szeretné, ha a választás nem okozna a polgárokban csömört, majd Boross Péter nyilvánosságra hozta, hogy az MSZP első fordulónak május 6-át (péntek) tartaná megfelelőnek, a kormánykoalíció pártjai pedig május 15-ét, vasárnapot, így a második forduló nem esik pünkösdre.

Közben Orbán Viktor levelet írt a köztársasági elnöknek, amelyben javasolja neki, hogy konzultáljon a parlamenti pártokkal a választások időpontjáról, mielőtt dönt; majd január 24-én, hétfőn reggelre az elnök magához hívta a frakcióvezetőket. Ki-ki (újfent) előre megszellőztette a sajtóban az álláspontját, kivéve a Fideszt. Kövér László frakcióvezető még a köztársasági elnöknek is csak annyit mondott, hogy az időpontra vonatkozó elképzelés közlésére Orbán Viktor van felhatalmazva, ő viszont nem ér rá 24-én, őt 25-én külön fogadja az elnök. Göncz Árpád a frakcióvezetőknek és a sajtónak 24-én azt nyilatkozta, hogy döntését február 7-ig, a parlament összeüléséig meg fogja hozni. Torgyán és nyomában Csurka a nép elleni merényletet emlegetett, amennyiben az elnök munkanapot jelölne meg, s kilátásba helyezte, hogy a döntés ellen népi kezdeményezést szervez. Orbán Viktor 25-én megmondta a köztársasági elnöknek – s szigorúan csak ezután a sajtónak, mert az mégsem járja, hogy az elnök úr a sajtóból értesüljön a Fidesz javaslatáról –, hogy május 11-ére, szerdára gondol. A szabad demokraták szakértői statisztikát készítettek, mely szerint a magyar parlamentarizmus történetében pontosan annyi választást tartottak hétköznap, mint vasárnap. Itt tartunk most.

E kronológiát áttekintve elgondolkodhat a Kedves Olvasó, hogy mi is folyik itt. Ki gurította be a viszály almáját e szokatlanul nyugalmas porondra? Hiszen a választások kiírásáról az alkotmány világosan rendelkezik: az a köztársasági elnök kizárólagos jogköre bizonyos időkereten belül. Az Országos Választási Bizottság, mint ez ügyben vitathatatlan illetékes erről az intervallumról idejekorán nyilatkozott, az elnök pedig, ahogy békés, alkotmányos demokráciában kívánatos, tájékozódott a szereplők álláspontjáról, hogy integratív szerepét gyakorolja. Ki? Vagy talán inkább kik? És miért? Úgy látszik, egy hajszálnyi, esetleg csak vélt előny ellenében új alkotmányos berendezkedésünk tekintélye több pártnak sem nagyon drága. Torgyánról, Csurkáról ez eddig sem volt kétséges. De az MSZP? A KDNP? A Fidesz?

• Néző-pont