Skip to main content

Közszolgálati olvasónapló

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Könyv


Vajon érdekel-e ma valakit is szűkebb környezetünkben (értsd: Kárpát-medence), hogy egy negyvenéves filosz mi mindent gondol Alkibiádészről és Baconról, Descartes-ról és Locke-ról, Hegelről és Kantról, Derridáról és Jaspersről meg még ki tudja hány más (régi) filoszról? Vagy az vajon fontos-e ma itt, hogy a hatvanas évek végén, a hetvenesek elején ugyan mi foglalkoztatta Erdélyben Bretter Györgyöt és – akkori – fiatal tanítványait (akiknek egyike – talán épp a legfontosabbika? – maga e mostani friss kötet szerzője)? A válasz valószínűleg nem vagy kevéssé. Annál inkább érdeklődésre tarthat számot, hogy vajon milyen is volt a hetvenes–nyolcvanas évek Romániájában „a földre költözött pokol”, vagy hogy hogyan alakult ki és működött (mind a mai napig kihatóan) „a félelem és a hazugság politikai intézménye”. Ezek izgalmas kérdések; egy ország ült éjszakákon át a tévé előtt alig több mint négy évvel ezelőtt, hogy élőben láthassa a rájuk adott (akkor – mint utóbb kiderült – túlzott optimizmussal véglegesnek hitt) válaszokat. Egyed Péter filozófiai olvasónaplójában e kérdésekről is ír; csakhogy e témákról olvasván máris Bretternél, Hegelnél meg a többieknél tartunk – akik maguk is mindig hasonló problémákat feszegettek: jelesül a szabadság, humanizmus, ésszerűség meg igazság problémáját.

Egyed Péter legújabb könyvét február 4-én, pénteken délután két órakor mutatják be a Balassi Könyvesboltban (II., Margit utca 1.). Bevezetőt mond Radnóti Sándor.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon