Skip to main content

Angster László

Angster László: „Pontosan olyan jó kezelést kapott, mint Antall József”

Még egyszer B. J. haláláról


B. J. mellkasi rendellenességére 17 éves korában, a katonai sorozáson figyeltek föl. 1990-ben a jászberényi kórházban megállapították, hogy feltehetően egy daganat van a fiatalember csecsemőmirigyében, biztosat azonban nem tudtak mondani, mert B. J. – aki akkor még nem volt egészen 18 éves – nem egyezett bele a műtétet igénylő további vizsgálatokba. Ezután B. J. – aki bajáról akkor nem is szólt otthon – sorra járta a természetgyógyászokat, akik különféle főzeteket és gyógymódokat írtak elő számára. Állapota egyre romlott, és végül 1992.

Angster László: „Az ellenzék eleve gyanús”


Magyarországon sokakat meglepett Kis-Jugoszlávia és Horvátország közeledése.

Pártunk ellenzi ezt a paktumot: megkötése után demonstratív módon elhagytuk a horvát parlament, a szábor üléstermét. Nem általában zárjuk ki a horvát–szerb megállapodás lehetőségét, csupán azt kifogásoljuk, hogy Kis-Jugoszlávia az egyezményben nem ismeri el Horvátország státusát a nemzetközileg rögzített határok között, holott véleményünk szerint minden további lépésnek ez az előfeltétele.


Angster László: Beszélgetés Száray Zoltánnal


„2000 hektárnyi terület egyszerre sohasem égett. A borókásban égő tűznél a szél felkapja a parazsat, és akár négyszáz méterre is elviheti. Az így keletkezett újabb tüzeket idejében észleltük és lokalizáltuk. A legnagyobb összefüggő tűz 23-án a volt szovjet harckocsi-lőtér területén égett, mert ide nem tudtunk bemenni az otthagyott aknák és lőszerek miatt. Ez 500-600 hektáros terület volt.

18-án a tűz észlelésekor nemcsak a helyi tűzoltókat riasztották. Kettes, kiemelt fokozatú riasztás volt, és azonnal kivonult Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és Halas tűzoltósága is.


Angster László: „Két gyerekemet már eldugtam…”

Kilakoltatási tervek a IX. kerületben


A péntekre tervezett kilakoltatást nem közölték előzetesen az érintettekkel. A IX. kerületi családsegítő központ is csak az egyik ügyféltől tudta meg aznap reggel, hogy mi készül. (A családgondozó úgy tudja, összesen öt érintett család lakik a Viola utcában.) Az intézkedésért felelős dr. Kígyósi László jegyző szerint azonban semmi különös nincs abban, hogy keményen fellépnek a lakásfoglalókkal szemben.

Angster László: Laci bácsi és a lelkiismeretes nemzetőr

A Romhányi-per


A Jurta szellemisége miatt aggódó igazgatót és társait azzal vádolják, hogy 1992. július 16–18. között fogva tartottak és különös kegyetlenséggel megöltek egy embert a színház alagsorában.

Romhányi – akinek a Riadó főszerkesztője szerint „a 80-as évek végén a hívó szavára a Jurtában gyülekeztek a felszínre törő ellenzéki erők” – politikai fogolynak mondja magát, és „Jurta-beli meghurcoltatását politikai ügynek tekinti”.


Angster László: Pofonmérés

Ítélet a skinheadperben


„Annyian vagyunk, mint egy Fradi-meccsen” – jegyezte meg valaki a hallgatóságból. S valóban, a Fővárosi Bíróság legnagyobb tárgyalóterméből is nagyon sok néző kiszorult azon a napon. Az ítélet kihirdetése előtt a bíró óvatosságból elültette a barátokat és ismerősöket a vádlottak törvényes képviselői (szülei) mellől, hogy adott esetben egyszerűbb legyen a „tárgyalás nyilvánosságát korlátozni”.

Angster László: Magyar anyák láncos gyermekei

A nagy skinheadper


A sértett búvik s nem figyel

1992. május 4-én kezdődött és előreláthatóan szeptemberben ér véget a Fővárosi Bíróságon az eddigi legnagyobb skinheadper. Nem ez az első eset, hogy skinheadeket állítanak bíróság elé Magyarországon, de első alkalommal vádolják őket a Btk. 156. paragrafusa alapján „nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekménnyel”.


Angster László: Ezekkel csak profi módon

Beszélgetés Ladányi Jánossal


– Valamikor tavaly nyáron Bogdán Emil MDF-es képviselő a Vasárnapi Újság című műsorban előadott egy olyan rádiójegyzetet, amilyet addig még nem hallottunk a Vasárnapi Újságban sem. A képviselő úr mindenféle másságot, mindenféle kisebbséget megtámadott. Azt gúnyolta ki, amit a liberálisok emberjogi álláspontjának tartott. Akkor a Wallenberg Egyesületben írtunk egy tiltakozó levelet, mert akkor még olyan naivak voltunk, hogy azt hittük, rákényszeríthetjük a miniszterelnököt arra, hogy ilyen dolgoktól elhatárolja magát.

Angster László: Deák téri kövületek


A Deák téri általános

iskola Budapest egyik legjobb hírű iskolája, mely az 1948-ban megszüntetett nyolcosztályos evangélikus leánygimnázium épületében működik. Az egyház most visszakéri volt iskoláját, helyesebben azt az épületet, amelyben most a Deák téri iskola működik, s melyet „hanyagság” vagy egyéb ok miatt hivatalosan soha nem is államosítottak.

Az iskola széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, 1952 (!) óta tanítanak angol nyelvet, évekkel ezelőtt itt dolgozták ki a 12 osztályos iskola tervét, amit akkor nem sikerült megvalósítani.




Angster László: Az ingatlanok végessége és az isteni végtelenség


Munkálkodik az ördög Nagykőrösön.

Rangjáról, szolgálati beosztásáról pontos híreink nincsenek, annyit azonban szakértő körök sejteni engedtek, hogy neve Sz.-szel kezdődik, és meglehet, azzal is végződik. Az ügy kapcsán a legilletékesebb, a nagykőrösi plébános is csak annyi biztosat tud, hogy a vele cimborálók azonosak a nagykőrösi iskolák – köztük a város egyetlen gimnáziuma – egyházi kézbe adásának ellenzőivel.

A református egyház nem hisz az ördögökben, és a jelenséget, amely mögött a plébános a Sátán tevékenységét vélte felfedezni, sokkal gyakorlatiasabban kezelte.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon