Az Agrobank két vezetőjének letartóztatása kapcsán egy tévéinterjúban megkérdezték Fekete Jánost, hogy mi a véleménye a magyar bankosokról. Jól képzettek – felelte a magyar bankárok doyenje –, de hat-nyolc bank vezetésére alkalmas garnitúrán túlmenően nem képeztek ki pénzintézetek vezetésére alkalmas felső vezetőket.
De csak látszólag. Az „érintettek” száma ugyanis – vagyis azoké, akik az egész év folyamán bekapcsolódtak valamilyen programba – jóval meghaladja azokét, akiket az év tetszőleges időpontjában „kezelnek” aktív módon. Így tavaly egy napra átlag 76 ezer résztvevő jutott.
Lengyelország lakosságának 38,3%-a él vidéken, 42 800 faluban és 14 032 egyéb településen (tanya, major telep stb.). A lakosság fennmaradó részén 845 város osztozik. Az ország közigazgatási beosztása 1945 után igen sokszor változott, a lengyel kistelepülések tehát hozzászokhattak ahhoz, hogy közigazgatásilag hol ide, hol oda tartoznak.
A második világháborút követően az országot 17 vajdaságra és 330 járásra (powiat) osztotta az új hatalom, amelyek területén 704 város és 2993 község (gmina) volt található.
Az egykori tabi járás az ország egyik legritkábban lakott térsége. Egyetlen nagyobb településén, Tabon ötezer, huszonnégy kis községében összesen tizenháromezer ember lakik. Tab tizenegy társközségének létszámával – és részben a tőlük elszívott fejlesztési forrásokkal – 1986-ra elérte a városi rangot. A térséget dombok és rossz utak választják el a Balaton déli üdülőövezetétől.
A községek kétharmada zsákfalu, vagyis belőlük csak egy irányba vezet út, a legtávolabbiakból naponta egyszer-kétszer indul busz. Főútvonal nincs.
Vasalja Községi Közös Tanácsát egykoron két lépésben hozták létre. Az elsőben, 1966-ban a piciny Magyarnádalját csatolták Vasaljához, majd ezután 1968-ban Pinkamindszentet és Kemestaródfát. Ugyanezt az algoritmust alkalmazták a tsz-egyesítéskor is 1961-ben és 1971-ben. A legnagyobb sérelem Pinkamindszentet érte, az egykori központ sorsa végleg megpecsételődött.
Tank a talapzaton, hasított alumíniumharang (világszabadalom!), kopjafák alkotta emlékpark, szelektív hulladékgyűjtők, kis sváb temető, elhagyott határőrőrs és tájház: egy huszonnégy ember lakta takaros falucska központja. No, meg egy 1990-ben önállósult önkormányzaté.
Nemesmedves felszabadult!
Nemesmedves (Vas megye) a nyolcas út mellett, közvetlen a nyugati határ szélen, az egykori vasfüggöny izolálta sávban húzódik meg.
Racionalizált önkormányzatiság
A „radikális reformerek” a zászlajukra tűzték a települések önállóságának megteremtését, s megjelent az „önkormányzatiság” eszméje. Csak a körültekintő kritikai elmék, mint például a tündökletes és fájdalmasan korán meghalt Vági Gábor figyelmeztettek arra a rendszerváltás küszöbén, hogy ha a településfejlesztésből kivonul az állami elosztás, akkor az elsorvasztott települések végképp halálra ítéltettek.
Kevesen irigyelték az elmúlt négy évben a főpolgármester hatáskörét. A Fővárosi Önkormányzatnak nem volt érdemi beleszólása a lakásprivatizáció folyamatába; a kerületek ingatlangazdálkodási, városfejlesztési, rehabilitációs politikájába; rendezési terveibe; szociális rendeleteibe. Megállítható-e a főváros széttagolódásának folyamata?
Kétséges. A helyzet alapvetően nem változott. Az új önkormányzati törvénnyel sem. A közigazgatási racionalitás nem tudja igazán áttörni a politikai ellenállást. De azért tettünk egy lépést efelé.
A kommunális és veszélyes hulladékok kezelése világszerte jelentős üzlet. Magyarországon a kétféle hulladéktípusból összesen mintegy 12 millió tonna képződik évente. Különösen a kb. 5-6 millió tonna veszélyes hulladék kezelése, vagyis gyűjtése, előkezelése, ártalmatlanítása vagy hasznosítása eredményezhet komoly profitot.
Hulladékjog és visszaélés
Hazánkban a végleges kezelés jogi feltételét a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet teremtette meg, ami rögzítette az ártalmatlanítás és a hasznosítás fogalmát.
Kevesen irigyelték az elmúlt négy évben a főpolgármester hatáskörét. A Fővárosi Önkormányzatnak nem volt érdemi beleszólása a lakásprivatizáció folyamatába; a kerületek ingatlangazdálkodási, városfejlesztési, rehabilitációs politikájába; rendezési terveibe; szociális rendeleteibe. Megállítható-e a főváros széttagolódásának folyamata?
Nem volt szükségszerű a főváros és a kerületek konfliktusa. Tény, hogy a szeptemberig hatályban lévő önkormányzati törvény nehézzé tette az együttműködést, nem adta meg a jogot a fővárosnak, hogy összvárosi szintű feladatait megoldja.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét