Lendkerék [Zádori Zsolt]

Nyomtatóbarát változat

Vasalja Községi Közös Tanácsát egykoron két lépésben hozták létre. Az elsőben, 1966-ban a piciny Magyarnádalját csatolták Vasaljához, majd ezután 1968-ban Pinkamindszentet és Kemestaródfát. Ugyanezt az algoritmust alkalmazták a tsz-egyesítéskor is 1961-ben és 1971-ben. A legnagyobb sérelem Pinkamindszentet érte, az egykori központ sorsa végleg megpecsételődött. A falu tulajdonában volt őr- és vámházak, az iskola és a vasútállomás épülete, egy kúria és a malom a volt rivális, Vasalja vezette közös tanácshoz került; amely szívfájdalom nélkül megvált azoktól: mit eladott a tsz-nek, mit lebontott. A pinkaiak hajlamosak voltak azt hinni, hogy a tartós visszaesésben csak a körzetesítés a ludas. Pedig mind a négy határ menti, a műszaki határzár miatt elszigetelődött faluban érzékelhető volt a leépülés. Vasalja 1949-ben mért 600 fős népessége 1990-ben 360-ra fogy. Míg Kemestaródfáé 600-ról 240-re csökken, addig a legkisebb település, Magyarnádalja 220-ról kisebb emelkedés után 200 alá. Kétségtelenül a legdrámaibb a lakosságfogyás Pinkamindszenten: a századfordulón 800 fős népesség 1949-ben még több mint 600, ma 200 alatt van (a fogyás üteme az egyesítést követően nem gyorsult, igaz nem is lassult). Még elszomorítóbb a pinkaiak kormegoszlása, jelenleg a helyiek 70%-a nyugdíjas.

A vasfüggöny felhúzása a négy településnek az utolsó pillanatban segített: véget ért a terméketlen vegetálás. Egyrészt a középkori közlekedési viszonyok megszűntek (eltűnt az útilevél, szabadon költözhettek, utazhattak, a mindenórás ellenőrzés és a Határőrség rémuralma is véget ért). Másrészt az eddigi kedvezőtlen fekvés most a körzet előnyére fordult. A nyugati határ közelsége a karnyújtásnyira lévő Körmendre vonzotta a külföldi befektetőket. A településcsoportban lényegében ma nincs munkanélküliség. A különös mód egyben maradt mezőgazdasági szövetkezet továbbra is munkahelyeket biztosít.

Harmadrészt a frissen visszaszerzett önállóság már most eredményeket produkált elsősorban az infrastruktúra területén. A közös érdekű ügyekben, mint az infrastrukturális fejlesztés, iskolaügy (utaztatás), házi és beteggondozás, orvosi ellátás, sport- és kultúrafinanszírozás azonban ma is együttműködnek.

A települések lényegében 1992 óta azonos nagyságú, reálértékükből folyamatosan veszítő költségvetésekből gazdálkodnak. Kemestaródfa 6,5; Magyarnádalja 5,5; a legnagyobb község, a volt központi feladatait részlegesen gyakorló Vasalja 14-15 millióval. (A falusi büdzsék 20%-a saját eredetű.) Ebből sikerült az utakat korszerűsíteni, járdát építeni. A három körjegyzőségi falu buszt vásárolt a gyerekek iskolába szállítására és az ebédek szétterítésére. Év végén a környék bekapcsolódik az országos telefonhálózatba.

A térség a továbbfejlődést a közvetlen határ megnyitásától várja a régi vasút vonalán, Moschendorf és Pinkamindszent között. Bár féltik a nyugalmukat is, tartanak az eddig csekély számú bűnesetek megsokszorozódásától.

A takaros falvak lakóit az óvatos optimizmus tölti el a jövőt illetően. Talán jelzi, hogy az első ciklust végigdolgozó független polgármesterekkel szemben egyik faluban sincs ellenjelölt.

• Gazdaság és társadalom