A háború előtt a dél-kelet borsodi falvakból maximum két óra alatt Nyíregyházára juthatott az utazni vágyó azon a vonalon, amely a Kenézlő Balsa közötti Tisza-hídon futott át az egyik megyéből a másikba. Ezt a műtárgyat 1944 őszének egy napján előbb a napi rutin szerint végigsepregették, majd a levegőbe röpítették. A valamikori hídfők közt azóta komp közlekedik.
A szocialista főpolgármester-jelölt, Baráth Etele múlt csütörtökön a XVI. kerületbe látogatott. Az Ikarus Művelődési Ház nagytermében megtartott lakossági fórumra sokan eljöttek. Az Árpád-földi szocik gondoskodtak a méltó keretekről. A ház nagyterméből az öntevékeny rockycsoportot az emeletre száműző gyűlés egy óriási sas legalább 10 m fesztávolságú védelmező szárnyai alatt zajlott: a helyi diszkó fémbe és faháncsba álmodott állandó kulisszája előtt.
Vasalja Községi Közös Tanácsát egykoron két lépésben hozták létre. Az elsőben, 1966-ban a piciny Magyarnádalját csatolták Vasaljához, majd ezután 1968-ban Pinkamindszentet és Kemestaródfát. Ugyanezt az algoritmust alkalmazták a tsz-egyesítéskor is 1961-ben és 1971-ben. A legnagyobb sérelem Pinkamindszentet érte, az egykori központ sorsa végleg megpecsételődött.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét