Skip to main content

Beszélő hetilap, 47. szám, Évfolyam 6, Szám 48

(Mihályi Péter): Rosszkedvünk tele

Petri György: …a II. parancsolatról

solt: A piszkos dolgok

F. Havas Gábor: A király meztelen

: Tervezet

Révész Sándor: A Szerb utcában jár a farkas

és tisztára nyalja az Egyetemi Színpadot

solt: „Tulajdonképpen miért ne?”

Interjú Fodor Istvánnal, a HM államtitkárával

Blaha Márta: A nagy gyöngyösi cigányverés és a többi

Gyurovszky - N. L. [Neményi László] - Neményi: A nyúlszívűség konglomerátuma / Republikánus hübrisz / Kiegyensúlyozott önkormányzatok

Sz. Nagy Richard: A szomszéd kertje

[Sz. Nagy Richard]: Osimo nagyra nőtt árnyéka

Solt Ottilia: Törékeny falvak

Zádori Zsolt: Zöldek a határon

Lendkerék [Zádori Zsolt]: Pinka menti algoritmus

révész - zolnay: Tabtársak

(T. P.) [Tálas Péter]: Lengyelország: Folytonos átszervezésben

(eö) [Eörsi János]: Passzív aktivitás

: Az orosz dilemma

Alekszander Szolzsenyicin: „Micsoda vakság, micsoda süketség!”

Vitalij Moszkalenko: Kitépett szív

Mink András: A posztmodern konzervatív

John Lukacs: A 20. század és az újkor vége

Bán Zoltán András: Panaszkönyv

Bikácsy Gergely: A filmromboló

Duras a moziban

Tar Sándor: A mi utcánk

25. Csend van, temetünk

Glauziusz Tamás: Pofonok és billentyűk

Dömötör Adrienne: Felnőttmese

Gozzi: A szarvaskirály – Radnóti Miklós Színház

Szántó Ildikó: Színház, dráma, nevelés

Interjú Kaposi Lászlóval (a Kerekasztal Nevelési Központ vezetőjével)

Maloschik Róbert: A kacagó énekesnő

Szarka Zoltán: A Block-csoport kiállítása

[Kisbali László]: Európa békéltetője

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon