4. A korábbi években megállapított létszámarányos, normatív hozzájárulás (fejkvóta) gyakorlatilag nem változott. A tanulólétszám és a hozzájárulás reálértékének jelentős csökkenése miatt az iskolafenntartó önkormányzatok egyre nagyobb saját forrású résszel kényszerülnek kiegészíteni az állami hozzájárulást. A nagyvárosokban költségvetésük 39–44%-át, kisvárosokban 50% körüli részt, míg a kistelepüléseken nemritkán 65% feletti részt költenek költségvetésükből a közoktatásra. Az önkormányzati szövetségek véleménye szerint a jelenlegi helyzetben más közfeladatok ellátását is veszélyezteti, ha a normatív hozzájárulás nem emelkedik. Indokolt lenne legalább 10%-os normatívanövelés. Számítások szerint ez éves szinten 9,5–10,3 milliárddal növelné meg a közoktatásra fordítandó központi költségvetési kiadásokat, ugyanakkor a közoktatás tartalmi modernizációjára kedvező hatással lenne, mert helyi érdekegyeztetés alapján az önkormányzatok tetszés szerint felhasználhatnák az oktatás anyagi-tárgyi feltételeinek javítására vagy akár differenciált bérfejlesztésre.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
1 év 9 hét
3 év 35 hét
3 év 38 hét
3 év 38 hét
3 év 40 hét
3 év 40 hét
3 év 40 hét
3 év 42 hét
3 év 43 hét
3 év 43 hét