Skip to main content

Gazdaság és társadalom

(eö) [Eörsi János]: Bűncselekmény hiányában

Termelő erők


A vádlottak 1992. május 22-én reggel a Keletiben veszteglő Lövér expressz előtt, a sínen tartózkodva adtak nyomatékot a VFSZSZ által meghirdetett kétórás sztrájknak, de aztán – két perccel a munkabeszüntetés tervezett lefújása előtt – rendőrileg eltávolították őket. A MÁV följelentése nyomán megindult ellenük az eljárás, de ezt az 1992 októberében ítélkező Pesti Központi Kerületi Bíróság – első fokon, „bűncselekmény hiányában” – megszüntette. Balsai István akkori igazságügy-miniszter azonban egy ’92.

Blaha, solt: Tőkésököl-vasököl

Termelő erők


A tévéreklámokból jól ismert élelmiszer-ipari multinál (a nevét nem írjuk le, mert az alkalmazottak, akikkel beszéltünk, rettegnek a retorzióktól, a külföldi vezérigazgató pedig nem kívánt nyilatkozni) az üt-választás maga nem keltett nagy izgalmakat. Három nagy üzemegységénél három különböző konföderációhoz tartozó szakszervezet uralja a terepet, egyik helyen MSZOSZ-es, a másik, a legnagyobb létszámú helyen autonóm, a harmadikon ligás. Az egységek üzemi tanácsa mindhárom helyen homogén.

E. J. [Eörsi János]: ÉT-pass

Termelő erők


Az üt- és kt-választások május 26-án zárultak le, ám az összesített eredményekre még várni kell. Nem kétséges, hogy országosan és – ami most a vagyonosztozkodás miatt fontos – a legtöbb ágazatban a MSZOSZ, illetve a közszolgálatiaknál a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) arat. Országos szinten viszont – szemben a vállalati és ágazati megállapodások mechanizmusával – nincs törvényes előírás a szakszervezetek „reprezentativitásáról”. Nagy Sándor MSZOSZ-elnök a hat konföderáció között 1992.

Tomka Miklós: Az érem két oldala

Vallás és egyház Magyarországon a kilencvenes években
„Ecclesia semper reformanda”


Tíz tény

1. Magyarországon közel két évtizede vallási fellendülés van.

Mindenekelőtt: a vallási megújulás nem jelent többségi vallásosságot! A magyar lakosság több mint kétharmada vallásosnak tartja és mondja magát. Ez tény. De az egyházias, elkötelezett vallásgyakorlás legfeljebb a társadalom 14-18 százalékára jellemző. Magyarország elvallástalanodottabb, mint Nyugat-Európa bármely országa. Mégis igaz, hogy Magyarországon 18-20 év óta újjáéled a vallásosság.

2.






Termelő erők


Nem minden kedves olvasóban ébreszt olthatatlan izgalmat, ha kollektív szerződésről meg üzemi tanácsról, meg módosító indítványokról olvashat. Ezúttal jutalmat ígérhetünk: aki átrágja magát az első cikken, annak világossá válik mindaz, amiről a másodikban szólunk, és fordítva. Vagyis: miért egyezik ki aránylag könnyen a munkahelyeken az MSZOSZ és a munkaadók? Végül jön kikapcsolódásképpen egy adalék: az új stáció a VFSZSZ kálváriájában.


Sajó András: A jogok lukas bőségszaruja


Az államszocialista rendszerrel való szakítás részeként az 1989-es alkotmány is igyekezett a III. Köztársaságot a lehető legtöbb jog megadásával igazolni. A rendszerváltók a szocialista alkotmánnyal szemben – a megadott jogokat valóban érvényesíthető joggá akarták tenni, kimondták, hogy az elismert alapjogok megsértése esetén az állampolgár számára a bírói út nyitva áll (70/K §). Az más kérdés, hogy mennyiben sikeres egy rendes bíróság előtt az alkotmányra hivatkozni.

Zádori Zsolt: Lépvessző vagy mentőöv?

Egy kórházprivatizációs kísérletről


Annak ellenére, hogy már jó két éve lehetőség van az egészségügy területén is közhasznú társaságok (kht.) létrehozására, az első ilyen társaságot csak a múlt héten alapította meg a dombóvári önkormányzat és a Rolicare Egészségügyi Szolgáltató Rt. Az is igaz viszont, hogy a törvényalkotó a kórházprivatizációban aligha szánt kulcsszerepet e társasági formának. A kht. közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereséges vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy.

K. I. [Kiss Ilona]: Brontoszauruszok végórái


Hol vannak már a régi szép szovjet idők, amikor a nagyobb színházak melletti metró lépcsőin nemcsak a nagy nehezen beszerzett WC-papírkoszorúkkal szálltak alá a mélybe a moszkvai polgárok, hanem „Nincs eladó jegye?” táblával a nyakukban hirdették a szovjet színházkultúra tömegessé válását?!

Ma ennek híre-hamva sincs. Az 52 állandó moszkvai színház közül például május harmadik hetében mindössze 23 nyitott ki, ezek is csupán a jól bejáratott repertoárdarabokra szorítkoztak.


Szászi Júlia: Miből élnek a bécsi színházak?


Bécs színházait a központi kormány és Bécs községtanácsa – közösen tartja el. A létesítmények csekély része állami tulajdonú, a zöm magánszínházként működik. Különleges helyzetben van két színház, amely Bécs város tulajdona. A bécsi községtanács száz százalékig fedezi a Theater an der Wien és a Raimund költségeit. Korábban Bécs városáé volt a Ronacher is, amely ma az egyetlen önfenntartó magánszínház.

Az állami színház a monarchia öröksége.


[Eörsi János]: Fenékküszöb-kronológia


1994. december–1995. január: Kiújul a vita arról, hogyan folyjék tovább a Szigetköz vízpótlása. Egy december 14-én közzétett „nyilvános előminősítő pályázat”-tal a „vízpótlás ideiglenes megoldására” – valójában kőgát építésére – keresnek vállalkozót. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) kilenc elképzelt változat közül az 1843-as folyamkilométernél elhelyezendő fenékküszöböt részesíti előnyben.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon