Skip to main content

A Bizottság

Vissza a főcikkhez →


Baráth Etele a környezetvédelmi bizottság feladatkörét határozottan át akarja alakítani, és ebben – az első bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint – nem kell számolnia a bizottsági tagok ellenállásával. A bizottság a komplex megközelítés jegyében nagy hangsúllyal foglalkozna területfejlesztési, építésügyi és infrastrukturális kérdésekkel, azonkívül az idegenforgalommal. Elvégre minden környezet, ami körülöttünk van, és minden mindennel összefügg.

Az MSZP által delegált kilenc bizottsági tag közül elsősorban a területfejlesztésben érdekelt Baráth Etele, Sződi Imre paksi polgármester, Bajor Tibor, korábban Záhony polgármestere és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Alapítvány egyik vezetője. (Emlékeztetőül: a miniszter is tanácsi vezető volt, ő is inkább csak területfejlesztési tapasztalatokkal rendelkezik.) Az első bizottsági ülésen elhangzottak szerint mindenekelőtt az idegenforgalommal kíván foglalkozni Nagy Jenő balatonfüredi szállodaigazgató, Házas József, a siófoki önkormányzat tagja és Tokaji Ferenc, a Gyulai Üdülőszövetkezet ügyvezető igazgatója. Koltai Imre a váci Cement- és Mészművek igazgatója, a Cementipari Szövetség elnöke, aki bemutatkozó szavai szerint „az elmúlt 15-20 évben elsősorban a …betyár szerepében” tevékenykedett, „de hát ugye van egy jó közmondás, hogy a betyárból lehet a legjobb pandúr”. Hajdú László a főváros vízgazdálkodásával foglalkozik harminc éve. Egyedül a bizottság alelnöke, Nemcsók János biológus, egyetemi tanár foglalkozik par excellence környezetvédelemmel.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon