Skip to main content

Beszélő hetilap, 29. szám, Évfolyam 6, Szám 31

Tamás Gáspár Miklós: Drága Gyuri!

Petri György:

(kőszeg): Engelmayer

Eörsi János: A tiszta vész kritikája

A kormányprogram vitája a parlamentben

Kőszeg Ferenc: Ólomfenekű szentek

Solt Ottilia: Érted szűkítek, nem ellened…

Az MSZP–SZDSZ-kormány szociális programja

Mink András: Alkotmányos magánsérelem

Vekerdy Tamás: …a személyiségről

Bódis Gábor - Jordán Gyula - Tálas Péter: Trieszti útelágazás / Délszláv válság: igen vagy nem? / A dinasztia alkonya?

Neményi László: Egy amerikai Európában

Ó Pál: Eurokancsalok

[Ó Pál]: „Németek a Champs-Élysées-n”

Zolnay János: Elkezelt ingatlanok

Az erzsébetvárosi ingatlanháború újabb fordulata

Zádori Zsolt: Környezetvédelem: vizesnyolcas?

R. S. [Révész Sándor]: A Bizottság

révész: Etele virágai

Vásárhelyi Mária: Választók válaszai

Felmérés a politikai tájékozottságról

–t [Solt Ottilia]: Kormányunk született…

Jurij Scserbak: „Éhínséggel és döghalállal”

Emlékek és dokumentumok az 1933. évi ukrajnai katasztrófáról – II. rész

: Levelek

: [Az éhínség és a zsidóság]

Lengyel László: Öreg Farkas-barátom

Litván György: Távoli búcsú egy közeli baráttól

Vitalij Moszkalenko: Hazatérés

Kálmán C. György: A neves, Nobel-díjas angol író, Uiliem Góulding könyve magyarul

Bori Erzsébet: Ég és föld

(Wenders a városokban)

Tar Sándor: A mi utcánk

14. A nap éjszaka kezdődik

Bikácsy Gergely: Socrates öccse

–s–y [Havas Fanny]: Kígyótojás

[Havas Fanny]: Oscar Wilde, a tékozló zseni

[Bori Erzsébet]: Meghajlás betétes cipőben

Maloschik Róbert: 50 éves a Verve jazzlemezkiadó

borz [Bori Erzsébet]: Magyar Napló, 1994/13–14. sz.

Kováts Albert: Két kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

[Kisbali László]: Kisebbrendűség és fölény

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon