A sokat próbált paciens Kaposvár felé autózik fájó gerincével, egy szédüléses panaszokkal küszködő budapesti sebész társaságában. MR- (mágneses rezonancia) vizsgálatot írtak elő nekik a megfelelő szakorvosok, s R. főorvos a Határőr úti röntgendiagnosztikai központból azt tanácsolta, végeztessék el ezt Kaposvárott, ahol az ország legpontosabb MR-berendezése található. R. fővoros félállásban itt is dolgozik. A tett színhelyén meglepve látják a táblát: Pannon Egyetem, Röntgendiagnosztikai Központ.
Igen, a modern diagnosztikának ez a csúcsberendezése – az egész országban összesen hat van belőle, ára darabonként mintegy 300 millió forint – az Agrártudományi Egyetem tulajdona, mint ahogy az egész diagnosztikai központ. Az itt dolgozó orvosok is az Agrártudományi Egyetem alkalmazottai vagy szerződéses munkatársai, noha kizárólag beteg emberekkel foglalkoznak két műszakban, akiket az ország 47 különböző kórházából irányítanak ide. A gyógyító intézményekkel a Pannon Egyetem szerződést kötött, s a vizsgálatokat az Egészségbiztosító finanszírozza. A harmadik műszakban, vagyis éjszaka a diagnosztikai központ CT-je (komputertomográf) a fajtanemesítési vizsgálatok szolgálatában áll. Szaporításra kiválogatandó sertések, juhok, libák és szarvasok – ez a legnagyobb testű állat, amelyik még befér a CT-be – hús-, csont- és zsírarányait mérik egy olyan szoftver segítségével, ami a nemzetközi kutatásba is bekapcsolható. A nagyértékű berendezéseket rejtő kétszárnyú földszintes épület padlásterében alakították ki az agrárágazat kutatószobáit.
A humán profil orvosgárdájával is saját szoftvert fejlesztettek ki, melynek a megvásárlásáról a CT-t gyártó Siemens-cég is tárgyalt velük. A betegek discken is vihetik a diagnosztikai információt az őket kezelő kórházakba, amennyiben az adott kórház megvásárolta a kaposvári szoftvert. Ez esetben a CT- vagy MR-felvételeket a saját számítógépük képernyőjén tanulmányozhatják, mint egy mozgófilmet, s nem kell beérniük néhány statikus felvétellel meg az írott lelettel.
Az Agrártudományi Egyetem sajátos beruházása több lépcsőben valósult meg, sőt a harmadik lépcső, egy újabb CT beállítása most folyik. Még a 80-as évek végén kezdeményezte az akkori rektor és a mostani kaposvári dékán, akadémikus, Horn Péter, aki a ’86–90-es periódusban országgyűlési képviselő volt, ügyesen lobbyzott, s a fejlesztéshez pénzt adott nemcsak az agrártárca, hanem az akkori Egészségügyi Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is. A második lépcsőbe bekapcsolódott a kaposvári városi önkormányzat és a megye. Az ilyenfajta ágazatközi fejlesztés, úgy látszik, szokatlan kissé a magyar egészségügynek. Mindenesetre hosszan igyekeztek eloszlatni a feltételezett aggodalmakat: ne képzeljük úgy, hogy a CT-be hol egy ember, hol egy disznó kerül. Az elkábított állatokat steril zsákba csomagolva vizsgálják, s a vizsgálat előkészítése szigorúan külön helyiségekben folyik. A magunk részéről nem tartjuk az emberi méltóságon esett csorbának, ha a méregdrága berendezések gazdaságosan működnek. S ha az agrárágazatnak van vagy volt rá több pénze, hát istenem. Hogy megtérül-e a kaposvári beruházás, és mikor, ezt nem sikerült tisztázni. Dr. Manninger Sándor, az FM helyettes államtitkára csak annyit mondott, hogy a berendezések még humán vonatkozásban is legalább kétszer olyan jól vannak kihasználva, mint ahogy az nálunk szokásos, továbbá, hogy az ilyen fejlesztés általában nem azonnal kifizetődő.
- Belföld [6]