Állásfoglalás az érdekegyeztetés helyzetéről, az Érdekegyeztető Tanács munkájáról
A Demokrata Liga küldöttgyűlése értetlenül áll az előtt, hogy az egészségügy, az oktatás, az energiaszektor válságjelenségei, a lakosságot fenyegető újabb megszorítások veszélye ellenére az ÉT munkavállalói oldalának a jelek szerint egyetlen gondja a saját összetételével összefüggő egyre erőteljesebb nyilvános vita élezése. Ezt pótcselekvésnek, figyelemelterelésnek tartjuk most, a meghiúsult társadalmi-gazdasági megállapodás, az ultimátumszerűen a társadalomra kényszerített „Bokros-csomag”, a munkavállalói pozíciókat tovább rontó Mt.-módosítás és az Érdekegyeztető Tanács munkájának megrekedése idején.
A küldöttgyűlés felhívja az ÉT munkavállalói oldalát alkotó hat szakszervezeti szövetséget, hogy a legrövidebb időn belül tegyenek konkrét lépéseket az ÉT tekintélyének visszaállítása érdekében. A Demokrata Liga különösen fontosnak tartja a munkavállalók szociális és gazdasági körülményeit érintő eddigi (meghozott vagy éppen elmaradt) intézkedések hatásainak felmérését, ezek alapján az elfogadhatatlan folyamatok megállítását célzó jövő évre szóló megállapodások megkötését.
A küldöttgyűlés szerint csak akkor válhat újra hitelessé a munkavállalói érdekvédelem, csak akkor erősödhet meg, ha a szakszervezetek sokkal jobban odafigyelnek az alapot jelentő munkahelyi szintre, ha képesek egységesen fellépni, ha a pártoktól függetlenek, ha nem vállalnak kormányzati felelősséget, ha nem kötnek olyan informális, színfalak mögötti alkukat, mint amilyen pl. a Munka Törvénykönyve kedvezőtlen módosítását megelőzte.
Budapest, 1995. július 1.
Állásfoglalás az ÜT/KT-választások eredményeinek összeszámlálásáról, a tapasztalt durva jogsértésekről
A Demokrata Liga a szakszervezeti mozgalom hitelességét veszélyeztető fejleménynek tekinti, hogy az 1995. évi ÜT/KT-választások lebonyolításával, a szavazatok összesítésével kapcsolatban sorozatos és durva jogsértések történtek.
Különösen aggasztó, hogy éppen az ÉT munkavállalói oldalát alkotó hat országos szakszervezeti szövetségből létrehozott országos választási bizottság mulasztotta el a törvényben megszabott határidők betartását, illetve az ott megjelölt feladatok korrekt elvégzését.
Hogyan kérhetik a szakszervezetek hitelesen számon a munkavállalókat sújtó jogsértéseket, hogyan tiltakozhatnak elfogadhatatlan eljárások ellen, ha saját bizottságuk működése törvénysértő, ha tevékenysége mind a nyilvánosság, mind a választásban közvetlenül érintett szakszervezetek számára a mai napig megismerhetetlen, ha a bizottságnak címzett hivatalos megkeresések válasz nélkül maradhatnak?
A bizottság – amelynek elnöke az MSZOSZ jogásza – nagy mértékben felelős azért, hogy az egyes ágazati-szakmai választási bizottságok egymástól teljesen eltérő módon, segítség és koordináció nélkül, a határidőket jelentősen túllépve kénytelenek munkájukat végezni. Ennek következtében az ágazati vagyonmegosztást célzó tárgyalások már a kiindulási pontjukat tekintve vitathatóak, magukban hordozzák a szakszervezeteket megosztó, hitelességüket romboló esetleges konfrontációk veszélyét.
A kialakult helyzet a jelek szerint azt eredményezi, hogy az egyes ágazatok, az egyes országos szövetségek egymáshoz viszonyított eredményei tetszés szerint értékelhetők.
Budapest, 1995. július 1.
- Belföld [5]