1959. január Mikojan San Franciscó-i hivatalos látogatása során Pongrátz Gergely vezetésével magyar emigránsok tüntetnek a Szovjetunió ellen.
Több kispapot kizárnak a Központi Szemináriumból, mert megtagadják, hogy részt vegyenek a január 23-i országos papi békegyűlésen.
1959. jan. 1. Győz a kubai forradalom.
1959. jan. 2. A Szovjetunióban fellövik az első űrrakétát.
1959. jan. 22. Kivégzik Szirmai Ottót, a Tűzoltó utcai felkelők egyik vezetőjét.
1959. február Az MSZMP KB kulturális elméleti munkaközösségének vitaindító tézisei A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdéséről címmel. A dokumentum a Rákosi–Révai-féle irodalompolitika érvrendszerével ítéli el az 1953-56 közötti értelmiségi ellenzéket és az írószövetség tevékenységét. A hónap folyamán kibontakozik a sajtóban a szövetkezetesítési kampány. Párt- és állami vezetők számos beszédben és írásban propagálják a mezőgazdaság kollektivizálását.
1959. febr. 1. Essenben megalakul a Szabad Magyar Szakszervezetek Szövetsége.
1959. febr. 18. Kivégzik Nagy József, Szabó Lajos, Bárány János és Ivicz György felkelőket, akik a fegyveres harc befejeztével a Honvéd Kórházból szervezték a további ellenállást.
1959. febr. 19. A magyar kormány korlátozza az Egyesült Államok budapesti követsége munkatársainak mozgását.
1959. febr. 22. Kolozsvárott megszűnik a Bolyai Jánosról elnevezett önálló magyar egyetem, és megkezdi működését a román és magyar tannyelvű Babes–Bólyai Egyetem.
1959. febr. 26. Kivégzik Havrila Béláné, Kóté Sörös József és Tóth József Vajdahunyad utcai fegyveres felkelőket.
1959. febr. 27. Budapesten a Hungária Vegyiművekben felavatják az ország első szintetikusanyag-gyártó üzemét.
1959. márc. 1. Bemutatják a Tegnap című filmet az „ellenforradalomról”, írója Dobozy Imre.
1959. márc. 21. Tizennyolcadik születésnapja után 11 nappal kivégzik Mansfeld Péter ipari tanulót.
1959. márc. 25. Üzembe helyezik Budapesten a csillebérci atomreaktort.
1959. ápr. 1. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével Mérei Ferencet 10 évi, Fekete Sándort 9 évi, Litván Györgyöt 6 évi, Hegedűs B. Andrást 2 évi, Széli Jenőt 5 évi börtönre ítéli.
1959. ápr. 3. Részleges amnesztia a 2 évnél nem hosszabb időre elítéltek részére. Egyéni kegyelemben részesül Tildy Zoltán. Május 31-ig részleges közkegyelemben részesül 1610 politikai elítélt.
1959. ápr. 17. Párizsban Déry Bizottság alakul a bebörtönzött író kiszabadítására.
1959. ápr. 27. Aláírják a magyar–kínai barátsági szerződést.
1959. máj. 4. Ny. Sz. Hruscsov háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik.
1959. máj. 7. A Minisztertanács rendeletben teszi lehetővé a kisebb (legfeljebb hatszobás) állami tulajdonú házingatlanok megvételét.
1959. máj. 13. A Budapesti Országos Börtön Kisfogházában megszüntetik 46 kiemelten kezelt politikus, író, főtiszt elkülönített őrzését. A csoport zömét Vácra szállítják, néhány „osztályidegen” származásút Márianosztrára visznek.
1958. máj. 24. Megkezdi működését a Fóti Gyermekváros, amelyet több más hasonló létesítmény követ.
1959. jún. 2. Zsámboki Zoltánt és nyolc társát, a Mérei-per folyományaként, másféltől 7 évig terjedő börtönbüntetésre ítéli a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével. Visszaállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt mint önálló főhatóságot.
1959. jún. 16. A párizsi Salle des Horticulteurs-ben emlékünnepséget tartanak Nagy Imre és társai kivégzésének első évfordulóján. A megnyitó beszédet Louis de Villefosse nyugalmazott tengerészkapitány, író, történész, illetve magyar részről Kende Péter mondja.
1958. jún. 22. Budapesten megalakul a Magyar Képzőművészek Szövetsége.
1959. jún. 30. A Kossuth rádióban megkezdik a Szabó család című sorozat sugárzását.
1959. júl. 6. A magyar kormány korlátozza az amerikai diplomaták szabad mozgását Magyarországon. Ugyanakkor készségét fejezi ki a két ország kapcsolatainak javítására.
1959. júl. 9. A Nemzetközi PEN vezetői – főtitkára, David Carver, valamint André Chamson, Alberto Moravia és Erich Kästner – táviratban kérik Kádár Jánost, hogy adjon kegyelmet az elítélt íróknak. Még ebben a hónapban megszüntetik a magyar PEN-szekció tagságának felfüggesztését.
1959. július–augusztus A Társadalmi Szemle közli az MSZMP KB téziseit A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról címmel. Elítéli az 1848-as függetlenségi nacionalizmust mint 1956 egyik ideológiai gyökerét. Először tartanak nyári kedvezményes vásárt.
1959. aug. 4. Meghal Révai József, a kommunista kultúrpolitika irányítója.
1959. aug. 5. Kivégzik az Újpesti Nemzeti Bizottság vezetőit: Kósa Pált, Gábor Lászlót, Koszterna Gyulát, Csehi Károlyt, Somlyói Nagy Sándort, Rajki Mártont és Gémes Józsefet.
1959. aug. 15. Megjelenik angolul Méray Tibor könyve: Tizenhárom nap, amely megrázta a Kremlt.
1959. szept. 25. Újjáalakul a Magyar Irók Szövetsége.
1959. okt. 22. A Magyar Irók Szövetsége Külföldön emlékestet szervez a forradalom harmadik évfordulójának tiszteletére Londonban, a Friends House-ban. Az ülést Ignotus Pál nyitja meg.
1959. okt. 23. Párizsban több száz magyar emigráns megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját. A Magyar Szabadságharcos Szövetség ünnepségén Párizs alpolgármestere mond beszédet. – Constanzban, Luzernben, Stockholmban a helyi emigráció rendez ünnepséget. – Baselben a magyar egyesület Kari Jaspers professzor patronálásával szervezi meg az emlékünnepségeket. – Londonban az Angol–Magyar Kulturális Szövetség, Zürichben a Nemzetőr munkatársai tartanak sajtókonferenciát a magyar helyzetről. – A londoni Magyar Szabad Szakszervezeti Iroda emlékestet rendez a forradalom évfordulója tiszteletére. A felszólalók Fehérvári Géza, a Szabad Magyar Diákszövetség részéről, Sándor Máté a honvédség volt őrnagya és Szélig Imre szociáldemokrata politikus Faludy György verseiből ad elő.
A Száműzött Írók Pen Klubja ülést tart Londonban, és felemeli szavát a börtönben lévő magyar írók szabadon bocsátásáért. – Oslóban konferenciát szervez a Norvég–Magyar Egyesület. Tross alt (Csak azért is) címmel kiadják a magyar forradalom antológiáját. – Hannoverben az esti órákban fáklyás felvonulást rendeznek. – A Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége emlékülést tart a bonni egyetem aulájában. – Dokumentációs kiállítás nyílik Grazban és Buenos Airesben. – New Yorkban, a Hunter College-ban Kenneth B. Keating szenátor, Nagy Károly és Papp László építész mondanak beszédet a megemlékezéseken. – Los Angeles polgármestere október 23-át magyar nappá nyilvánítja. – Montrealban a forradalom emlékére rendezett gyűlés szónoka Egan Chambers konzervatív párti képviselő, Santo Fournier szenátor, a város polgármestere és Kovács Gyula. – Montevideóban a Nemzetőr Baráti Kör szervez megemlékezést. – Johannesburgban mintegy 300 fős csoport koszorúzza meg az ismeretlen katona sírját, Bolha, az elnöki iroda vezetője és Pretoria főpolgármestere részvételével.
Az Élet és Irodalomban megjelenik Németh László egy moszkvai fogadáson elhangzott pohárköszöntője, amelyben a szovjet–magyar megbékélés mellett száll síkra.
1959. okt. 27. Az MSZMP PB – az idős munkásőrök szolgálatkönnyítésével összefüggésben – a munkásőrség létszámának 5 ezer (ebből Budapesten 1600) fővel történő emeléséről dönt.
1959. okt. 28. Kivégzik Futó Jánost és a Thököly úti felkelőcsoport további 10 tagját: Keller Károlyt. Németh Józsefet, Grosszmann Frigyest, Csermák Jánost, Magori Máriát, Barabás Tibort, Csányi Sándort, Kondorosi Imrét, Szivák Istvánt és Krausz Gyulát. E perben hajtották végre a legtöbb halálos ítéletet.
1959. november Vittorio De Sica olasz rendező a magyar forradalomról szóló film forgatását kezdi meg. A film forgatókönyvét Emilio Martinelli írta, aki a forradalom alatt Budapesten tartózkodott.
1959. nov. 1. Kádár János a budapesti pártértekezleten cáfolja, hogy az utóbbi időben 31 embert kivégeztek volna, és hogy egész sor 18 éven aluli fiatal börtönben várja a kivégzést. A cáfolt névsorok nyugatra juttatásáért Pákh Tibor jogászt súlyos börtönbüntetésre ítélik. A művelődési miniszter egyensapka és egyenköpeny bevezetését szorgalmazza.
1959. nov. 4. Gyászmisét celebrálnak a magyar forradalom emlékére a kölni dómban, a limai katedrálisban, a Sao Paoló-i Casa Pia kápolnában, Mendozában és Dél-Amerika szinte minden jelentősebb városában.
1959. nov. 25. Povl Bang Jensen dán diplomata, az ENSZ ötös bizottság másodtitkára máig tisztázatlan körülmények között meghal New Yorkban, azután, hogy a magyar ügyben tanúskodók névsorát nem volt hajlandó letenni az ENSZ irattárába.
1959. nov. 30. – 1959. dec. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa.
1959. dec. 1. Az angol alsóházban bejelentik, hogy 18 éves fiatalokat végeznek ki Magyarországon. A hír bejárja a világot, és a magyar ügy újra a nemzetközi figyelem középpontjába kerül.
1959. dec. 8–10. Az ENSZ közgyűlésén újra napirenden a magyar kérdés. Az ENSZ mandátumvizsgáló bizottsága továbbra is elhalasztja a döntést a magyar képviselő megbízólevelének elfogadásáról.
1959. dec. 15. A Mexikóban spanyolul megjelenik Az igazság a Nagy Imre ügyben című könyv.
1959. dec. 22. Kivégzik Dobi Károlyt, Tóth Tibort és Huzián Istvánt. A per elsőrendű vádlottját, Fáncsik Györgyöt 1960. január 3-án végzik ki.