Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg először. Szinte minden kritika fontos könyvként üdvözölte, bár a regény valódi jelentőségét csak a hatvanas évek közepétől ismerték fel. Volt azonban egy érdekes, de mára elfelejtett vita a regény kapcsán, ezt fogom most ismertetni. A disputát Hermann István kezdte az Élet és irodalom 1960/25. számában, jó sokáig várt, hiszen a támadásához ürügyet szolgáltató cikk (Kéry László kritikája ugyane hetilapban, 1959/49. szám) már legalább fél éve megjelent.

Kérynek tetszett a könyv: fölényes nyelvkezelés, briliáns írói megoldások.

Tegnap történt? Vagy tegnapelőtt? Vagy még régebben? Végre megszületett a Kádár-rendszer első igazi filmje ’56-ról.

Végre Tegnap!

„A Tegnap és párja, a Virrad Keleti pályájának legjobb darabjai közé tartoznak. A film puszta elkészítése is bizonyítéka a politikai vezetés eredményeinek. Három-négy évvel a viharosan válságos politikai események után nézők milliós tábora elé vinni a mindenkiben elevenen élő eseményeket annak a jele, hogy ma már nyugodtan merjük a dolgozó nép okos gyülekezete előtt meghányni-vetni száz bajunk.

„Senkitől sem kértünk bűnbánatot, de talán éppen ezért néhány jelentős írónk szükségét érezte, hogy maradandó emlékezetű szavakkal szóljon a világ nyilvánossága előtt a szocialista társadalomhoz fűződő eltéphetetlen kapcsolatáról.” Ezen maradandó emlékezetű szavak legmaradandóbb emlékezetű példájaként idézi fel Aczél György húsz évvel később Németh László moszkvai pohárköszöntőjét.[1]

Németh László nem tartozott bűnbánattal.

1959-ben jelent meg a Zrínyi Katonai Kiadónál Berkesi András (az 50-es évek elejéig a katonapolitikai osztály, majd az AVH főtisztje, később sikeres regényíró) és Kardos György (szintén a katonapolitikai osztály tisztje, majd a Magvető Kiadó igazgatója) közösen írt regénye, a Kopjások, amely mindmáig talán a legsikeresebb és legtöbb kiadást megélt hazai ponyvaregény. (Utolsó kiadása, a kilencedik 1986-ban jelent meg a Magvető gondozásában.

1959. június 30-án, kedden, délután hatkor Magyarország új otthonra talált a Lapály utca 27/B-ben. Az ország új otthonát a Kossuth rádió gombja nyitotta. Ez volt a népet összefogó tömegkommunikációs abroncs akkor, amikor még nyolcvan rádióelőfizetőre jutott egy tévétulajdonos, s a tévé hetente mindössze 13-15 órás műsort adott négy napra elosztva huszonötezer előfizetőnek.

A Szabó család bűnügyi politikai tanmesének készült.

A cím első látásra talán megtévesztő, hiszen a fordulat évének 1948-at szokás nevezni a volt szovjet blokk országaiban. Hogy írásomnak mégis ezt a címet adtam, azt a román kisebbségpolitikában 1959-ben bekövetkezett látványos fordulat indokolja.

A változás előzményei 1956-ig nyúlnak vissza: ekkora magyar kisebbség körében a magyarországi eseményekkel kapcsolatosan széleskörű szimpátia-megnyilvánulások voltak tapasztalhatóak, helyenként különféle szervezkedésekre, „összeesküvésekre” is sor került.

„A tartalék”

„Talán a legmegdöbbentőbb, hogy ki mindenki nem is kerülhetett szabadlábra, mert egész idő alatt szabadlábon volt. Sok olyan ellenforradalmár, terrorista, horthysta elnyomó szervek véreskezű hóhéra élt Magyarországon, aki minden felelősségre vonást elkerült. A magyar igazságügyi szervek az ellenforradalom felszámolása után 1958–59-ben vonták felelősségre kommunisták megkínzóinak és gyilkosainak, a hírhedt csendőrnyomozóknak egy csoportját.

1959. január Mikojan San Franciscó-i hivatalos látogatása során Pongrátz Gergely vezetésével magyar emigránsok tüntetnek a Szovjetunió ellen.

Több kispapot kizárnak a Központi Szemináriumból, mert megtagadják, hogy részt vegyenek a január 23-i országos papi békegyűlésen.

1959. jan. 1. Győz a kubai forradalom.

1959. jan. 2. A Szovjetunióban fellövik az első űrrakétát.

1959. jan. 22. Kivégzik Szirmai Ottót, a Tűzoltó utcai felkelők egyik vezetőjét.

1959.

A szovjet páncélosok okozta belövések utolsó nyomai a budapesti épületek homlokzatáról 1959-ben zömében már eltűntek. Ebben az évben fejeződtek be a sortatarozások a fontosabb főútvonalakon. Aki még emlékezni akart a forradalomra, már csak saját, legbensőbb képei alapján tudott.

A felejtést megkönnyítette a lassan növekvő életszínvonal. Megnyíltak az első önkiszolgáló üzletek, olykor már nyugati holmikat is árultak; különösen nagy népszerűségnek örvendtek a főleg olasz gyártmányú „orkán” esőkabátok.