Ismeretek és attitűdök a visegrádi négyekről Magyarországon

Ligeti György [1], Novák Tamás [2]

A megkérdezettek 35%-a hallott már a visegrádi négyek csoportjáról, és azt is tudja, hogy mi az. További 26,4% ugyan hallott róla, de nem igazán tudja, vagy nem biztos abban, hogy mi az, végül 35,7% soha nem hallott a négy kelet-közép-európai ország együttműködéséről.

Azoknak, akik hallottak is a visegrádi együttműködésről és tudják is, hogy mi az, a 80,5%-a gondolja úgy, hogy fontos megvalósítandó közös célja van a négy országnak. Ezzel szemben, akik nem hallottak róla, 56,9%-ban e kérdésre nemmel feleltek.

Együttműködjenek-e a visegrádi csoport országai egymással?


A minta 8,2%-a úgy gondolja, hogy egyáltalán nincs szükség az együttműködésre. Míg a 8 általánost végzett emberek (a minta 21,4%-a) közül minden tizenegyedik (8,41%) gondolja azt, hogy nincs szükség együttműködésre Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország között, addig a középiskolai érettségivel rendelkezőknek csak a 4,3%-a gondolja ezt.

A válaszadóknak kártyalapokon szereplő lehetőségek közül azt a kettőt kellett kiválasztaniuk, melyek szerintük a leginkább indokolják a visegrádi csoport országainak együttműködését.

Első és második helyen a földrajzi közelséget tartotta a legfontosabbnak a minta 48,4%-a. A közös múltat 27%, az Európai Unióhoz való csatlakozást 40,1%, a gazdasági átalakulást 28,4%, míg a közös kulturális vonásokat mindössze 3,9%. A kártyák kiválasztásának sorrendjétől eltekintve a kérdezettek 13,5%-a valamiféle érdekközösség – a gazdasági átalakulás és az Európai Unióhoz való csatlakozás – okán gondolja úgy, hogy szükséges a visegrádi országok közötti együttműködés, míg mindössze 0,9% szorgalmazza a partnerséget a közös múltra és közös kulturális vonásokra gondolva. A kérdezettek 74,3%-a választotta valamelyik kártyát, míg 25,7%-a nem.

Minél alacsonyabb pontján lakik valaki a települési lejtőnek, annál kevésbé tartja fontosnak az együttműködést, legalábbis a kártyák választása alapján. Ez arra utal, hogy a válaszadó mennyire tartja relevánsnak magát a visegrádi együttműködésre vonatkozó kérdésben, mennyire érzi azt, hogy köze van a visegrádi együttműködéshez – és más társadalmi kérdéshez is.

Ugyanez mondható el az iskolai végzettséggel kapcsolatban is. Minél alacsonyabb iskolai végzettségű valaki, annál kevésbé választott kártyát, vagyis annál kevésbé volt a Visegráddal kapcsolatos kérdéssor számára releváns.

A vizsgálat kitért arra is, hogy a megkérdezettek szerint mely területeken kellene a visegrádi országoknak szorosabban együttműködniük. Az előzőekhez hasonlóan itt is két kártyát kellett választania a kérdezettnek. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a legtöbben a gazdasági együttműködést szorgalmaznák, míg a legkevesebben a kulturális cserét és az oktatást tennék intenzívebbé.

Belépés az unióba


Milyen álláspontot képviselnek a mintába került emberek az európai csatlakozással kapcsolatban? Az egyik kérdés arra keresi a választ, hogy a megkérdezettek szerint Csehországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának egyszerre, egy időben kellene-e az Európai Unióba belépnie, avagy egyenként kell az országokat a felkészültségük alapján értékelnie az Európai Uniónak. A minta 21,75%-a szerint nehéz erre a kérdésre választ adni, 60,4%-a szerint külön-külön (fejlettségi állapotuk szerint) kell felvenni a várakozókat, 16,27% gondolja azt, hogy az említett országoknak egyszerre kell uniós tagokká válniuk – még akkor is, ha a felkészültebbeknek akár éveket is várniuk kell a kevésbé felkészültekre.

Minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál inkább az egyéni elbírálás, a különböző csatlakozási időpont mellett voksol.

Azoknak a válaszadóknak, akik deklaráltan nem hallottak még a visegrádi együttműködésről, 52,4%-a szerint külön kell belépni az unióba, míg akik hallottak róla, tudják is, hogy mi az, 73,2%-a véli úgy, hogy a csatlakozásra váró országokat egyénileg kell elbírálni.

A kérdezettek 30,8%-a gondolja az, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után a visegrádi országok az Európai Unió valóban egyenlő tagjai lesznek, 41,1%-uk szerint az Európai Unió jelenlegi tagállamaihoz képest „másodosztályú” tag lesz a szóban forgó négy ország.

Minél magasabb iskolai végzettségű a kérdezett, annál inkább hajlandó a válaszadásra. El kell mondanunk azt is, hogy a tolerancia nem a legiskolázottabbak között a legmagasabb más, esetleg elmaradottabb várakozó országokkal szemben. Arra a kérdésre, hogy „Mennyire bízik meg ön a visegrádi csoportot alkotó országok nemzeteiben?” a kérdezettek 98%-a válaszolt, mindhárom ország esetében a válaszadók kb. 14%-a szerint „nehéz megmondani” a választ. Míg a válaszadók 15,6%-a feltétlenül megbízik a lengyelekben, addig csak 7,7%-uk a csehekben és mindössze 6,4%-uk a szlovákokban. A kérdezettek a szlovákokban bíznak a legkevésbé, ami azért elgondolkodtató, mert Szlovákia ezen országok közül egyedül a közvetlen szomszédunk.

Közös érdekek


A kérdőív megkísérel információt szerezni arra vonatkozóan, hogy a mintába került emberek szerint a visegrádi országoknak vannak-e közös érdekeik a) a NATO bővítésének elősegítésében, b) Szlovákia NATO-tagságának az előmozdításában, c) a balkáni békefolyamat együttes elősegítésében, d) az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások során az Európai Bizottsággal való tárgyalásban, e) a nemzeti érdekeknek az Európai Unióhoz történő csatlakozás utáni időszakban való együttes védelmezésében. Az eredeti adatfelvételhez képest némiképp módosítottunk a kódoláson, s az alábbi értékeket rendeltük az egyes válaszlehetőségekhez:

Megvizsgáltuk az öt (a-e) kérdésre adott válasszal kapcsolatos összefüggéseket együtt is és külön is. Először létrehoztunk egy „közös érdek” főkomponenst az öt változóból, mely a variancia 60,93%-át magyarázza. A faktorpontok átlaga alapján a kisebb városok lakói gondolják a legkevésbé azt, hogy vannak közös érdekek a különböző felsorolt területeken, míg a megyei jogú városok lakói a leginkább.

Az iskolai végzettség növekedésével a közös érdekek iránti érzékenység is növekszik. El kell mondanunk azonban azt, hogy egyik összefüggés sem szignifikáns.

Jól kirajzolódik az összefüggés a visegrádi négyekkel kapcsolatos ismeretek és annak belátása között, hogy vannak-e közös érdekek: akik hallottak róla, 0,302 pontátlaggal gondolják azt, hogy van közös érdeke a négy országnak, míg akik soha nem hallottak róla, -0,300 értékkel.

Akik úgy gondolják, hogy a visegrádi csoportnak ma is van fontos megvalósítandó célja, azok pontátlaga 0,607, míg akik szerint nincs közös cél, azok szerint – logikusan – nincs is közös érdek, pontátlaguk: -0,901.

Ellentmondásosnak tűnik az, hogy éppen azok tartják kevésbé fontosnak a közös érdekvédelmet a csatlakozási tárgyalások során, akik szerint Magyarország nem lesz majd egyenrangú tagja az Európai Uniónak a csatlakozást követően.

Az ellentmondás azonban látszólagos. A jelenség hátterében a Visegrádi Együttműködéshez, valamint az európai csatlakozáshoz fűződő attitűdök állnak. Ezt bizonyítja egy harmadik változóval való összevetés. Minél inkább Visegrád-párti valaki, annál valószínűbb, hogy lát közös érdeket az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások során.

A válaszadók döntő többsége (61,1%) szerint az uniós csatlakozás után egymás között ugyanolyan kapcsolatokat kellene fenntartaniuk a visegrádi országoknak, mint a többi tagállammal. Ezek az emberek kevésbé gondolják azt, hogy a csatlakozást követően e négy országnak közös érdeke van saját nemzeti érdekeinek védelmében.

• Szabad elvek [8]