Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2003. március, Évfolyam 8, Szám 3

Somlyó György: A Kártyanélküli válasza

(A „Kártyás” modorában)

Johann Till: „Kiemelni és ártalmatlanná tenni a svábságot”

Megjegyzések Koncz Lajos Az emigráció tanítómestere (Beszélő, 2002. november) című cikkéhez

Koncz Lajos: Válasz Johann Tillnek

: Plesz Antal (73)

Plesz Antal: A Műhely Szelleme...

: Soros-díjak 2003

Sz. Szilágyi Gábor: Euro-City Budapest

Somlyó György: Egy szín a palettán

Neményi László:

: Kronológia

Révész Sándor: „Én mindig más úton mentem”

Furmann Imrével beszélget Révész Sándor

Furmann Imre: Hiányok

: A köztársaság állapota

Lányi András: Átmeneti demokrácia

Szalai Erzsébet: Eredeti tőke-átcsoportosítás és szociális jogok

Klaniczay Gábor: Találjuk ki a középkori Közép-Európát! Vagy fedezzük fel újra?

Martin Jan Stránsky: A csehek nem akarnak demokráciát

: Visegrád

Demszky Gábor: Közép-Európa: elitista ideológia?

Urban Rusnák: Visegrád: múlt és jövő között

Ligeti György - Novák Tamás: Ismeretek és attitűdök a visegrádi négyekről Magyarországon

Vámos György: „Mit ér a szó most?”

Rádióműsorok Sztálin haláláról

: Halálirodalom

: Levelezők

: Utólevelezők

: „Apánk” elvesztése

Dokumentumok

: Legendahős és pornósztár

Dmitrij Prigov: Húsz legenda Sztálinról

Vlagyimir Szorokin: Kékháj

(Részlet)

Jevgenyij Popov: Nincs nyakunkon Sztálin

Halasi Zoltán: „A szállékony alkatommal”

Várady Szabolcs költővel Halasi Zoltán beszélget

Várady Szabolcs: A halottakkal

Robert Herrick: Esti dal Júliának

Várady Szabolcs: Nagyapámról

Tamás Zsuzsa: Talán lehetne örülni

az új magyar gyerekkönyveknek

: Kérem tisztelettel,

egy előszobaszőnyeg tudósítása a Trapitiban töltött napjairól

Ferkai András: Tégla

: Máté Gábor (34)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon