Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


jan. 16. Meredeken zuhan a forint árfolyama, miután az MNB 6,5%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Becslések szerint 40-50 milliárd forintot is nyerhetett az MNB a forint árfolyama elleni spekulatív támadások visszaverésével. Néhány napon belül a kereskedelmi bankok is csökkentették kamataikat 1,5-2%-kal.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az országos cigány önkormányzati választáson nem volt jelen az elektorok 50%-a plusz egy fő, ezért a gyűlés határozatképtelen volt, és így meg kell ismételni azt.

jan. 17. A kormány döntése értelmében újraindul a kedvezményes feltételeket nyújtó agrárhitelprogram.

Nem tarthatja meg megemlékezését a Várban a Vér és Becsület Kulturális Egyesület, mert az önkormányzat kulturális rendezvénysorozat céljából 40 napra lefoglalta a területet. A megemlékezésre a rendőrség a Hősök terén sem ad engedélyt a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva. A Civilek a békéért elnevezésű civil szervezet egy esetleges iraki háború ellen tiltakozó tüntetése hasonló okokból nem vonulhat végig a Liszt Ferenc tértől a Kossuth térig. A Vér és Becsület végül február 15-én a Kossuth téren tart megemlékezést a Mazsihisz ellentüntetésével egy időben, míg a Civilek az Andrássy út szervizútjaira kapnak engedélyt felvonulásukra erre a napra.

A Salamander cég bezárja egyik bonyhádi cipőgyárát, ami 560 munkás elbocsátását jelenti. Hamarosan csődeljárást kér maga ellen a Diósgyőri Acélművek, amely 1500 dolgozónak ad közvetlenül munkát, illetve további 3000-nek beszállítóin keresztül. Kényszerszabadságra küldi dolgozóit az Ózdi Acélmű is. A Vért Rt. bányavállalat 1300 dolgozót bocsát el.

Jan. 18. Szabó István filmrendező életműdíjat vehetett át a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványtól a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

jan. 20. A pénzügyminiszter bejelentése szerint az orosz államadósság végleges felszámolása fejében 82 millió dollárt utalnak át Magyarországnak, míg további 10 millió dollárt áruszállításokkal törlesztenek.

jan 21. A fővárosi közigazgatási hivatal vezetője szerint a parkolási társaságok kötelesek elfogadni a jegyzők által kiállított rokkantigazolványokat. A parkolási társaságok bejelentik: szigorítani fogják az ellenőrzéseket, és a hamis igazolást felmutatók ellen közokirat-hamisítás vádjával feljelentést tesznek.

jan. 22. Átköltözött a Parlamentből Mádl Ferenc és hivatala a budai Sándor Palotába.

jan. 23. A korábbi kétharmadhoz képest alig több mint 50%-ra csökkent az uniós belépést támogatók aránya Magyarországon. Az ellenzők aránya elérte a 20%-ot.

Önként feladta magát Simon László. Torgyán József eddig Izraelben bujkáló egykori bizalmasa ellen mintegy 150 milliós hűtlen kezelés vádjával adtak ki elfogatóparancsot. A bíróság egészségi állapotára való tekintettel csak házi őrizetbe helyezi.

jan. 24. Megérkeztek Taszárra az iraki disszidensek kiképzői, majd az iraki civilek közvetlenül a bázisra, miután a magyar kormány nem engedélyezi, hogy Ferihegyen landoljanak. A kiképzés kapcsán Kaposvár tiszti főorvosa körlevélben figyelmezteti a környék háziorvosait egy esetleges biológiai támadás veszélyeire, amiért az országos tiszti főorvos fegyelmi eljárást indít ellene.

jan. 28. A Volán társaságok és a tulajdonos ÁPV Rt. megegyeznek, hogy a dolgozók bérét átlagosan havi 17 000 forinttal emelik. A BKV Rt. 7,9%-kal emeli dolgozói fizetését.
Nem jogerősen felmentik a pedofil képek terjesztésének vádja alól Lévay Levente volt kispesti polgármestert.

jan. 29. A MIÉP országos becsületbírósága kizárta a pártból azt a négy politikust, akik Csurka István ellen fordultak.

jan. 30. A The Times című brit napilapban az Egyesült Államok iraki politikáját támogató nyílt levél jelenik meg nyolc európai államfő – köztük Medgyessy Péter – aláírásával.

febr. 3. Módosították a Gripen vadászgépek vásárlásáról szóló szerződést. Mintegy 30 milliárd forint többletköltséggel ugyan, de modernebb gépekhez jut a Magyar Honvédség, amelyeket megvásárolna, és nem tíz évre lízingelne.

febr. 4. 195 igen, 121 nem és három tartózkodás mellett változatlan formában fogadta el országgyűlés a decemberben már egyszer megszavazott, szociális törvényt módosító csomagot, amelyet Mádl Ferenc visszaküldött a Parlamentnek.

febr. 5. Jogerősen, másodfokon is elutasította a Békés Megyei Bíróság Kövér Lászlónak az akasztásos beszédét szerinte helytelenül idéző Tóth Károly szocialista képviselő ellen benyújtott keresetét.

febr. 6. A heves havazások hatására rendkívüli helyzet alakul az országban, számos helység napokra teljesen el van vágva a külvilágtól.

febr. 7. Orbán Viktor elmondja évértékelő beszédét a Vigadóban, melyben az uniós csatlakozás támogatására szólít fel mindenkit.

febr. 10. Rakovszky Zsuzsa A Kígyó árnyéka című regényéért megkapja a Magyar Irodalmi Díjat.

febr. 11. Medgyessy Péter a Parlamentben tart országértékelő beszédet, melyben ismerteti a kormány Európa-programját is.
A pénzügyminiszter nem nevezi ki Doszpot Pétert a vámhatóság főosztályvezetőjévé, hivatalosan azért, mert Doszpotnak nincs meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettsége.

febr. 12. Az LB jogerősen 4 év 6 hónapos fogházbüntetésre és 2 millió forintos pénzbüntetésre ítéli a milliárdos csalással vádolt Stadler Józsefet. A három ember haláláért felelős oktogoni ámokfutót életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélik, melyből legkorábban 35 év múlva bocsátható el feltételesen.

Előzetes letartóztatásba helyezik a Portocom Rt. négy vezetőjét többmilliárdos kárt okozó csempészési ügyek kapcsán.

febr. 14. A kormány döntése értelmében három éven múlva megszűnik a sorkötelezettség.

Az APEH az ombudsman ajánlása alapján megszünteti eddigi gyakorlatát, hogy adatokat kér az utazási irodáktól a nagy értékű utakra befizető utasokról. A céges számláról fizetők esetében viszont fenntartják az eljárást.






















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon