Nyomtatóbarát változat

márc. 17. A parlament ülésén is szóba került Princz Gábor és a Postabank. Áder János az olasz maffiához hasonlította a kormány módszereit a Postabank-ügyben az elmúlt héten, a pénzintézet állítólagos „túlkonszolidálása” miatt indított újabb nyomozás kapcsán. A belügyminiszter visszautasította a vádakat, és úgy vélte, hogy a rendőrség szigorúan szakmai alapon járt el. A később nyilvánosságra hozott ÁSZ-vizsgálat viszont nem találta eltúlzottnak a megrendült bank konszolidációját. A dokumentumban az áll, hogy 1999 és 2001 között sikerült helyreállítani a megbízható, szabályszerű működést. Az ÁSZ jelentéséből az is kiderült, hogy a múlt év végéig a magyar államnak 174 és fél milliárd forintjába került a Postabank konszolidációja. Ebből 1999 és 2001 áprilisa között kétmilliárd forintot kapott vissza a költségvetés.

márc. 18. Nem fenyegeti veszély Magyarországot, annak polgárait és területét az iraki válság miatt – mondta a kormányszóvivő a Nemzetbiztonsági Kabinet ülése után. Gál J. Zoltán kijelentette: a magyar kormány semmiképpen sem küld katonákat és harcoló alakulatot Irakba.

márc. 19. A kormány békepárti, és aktívan nem kíván részt venni a háborúban – szögezte le Medgyessy Péter a külügyi bizottság rendkívüli ülésén. Az ellenzék értelmezése szerint Magyarország egy felhatalmazás nélküli katonai akcióban vállal szerepet. Majd másnap a nemzetbiztonsági kabinet ülése után ezt azzal nyomatékosította: Magyarország biztonságban van, nem részese a háborúnak, és nem küld magyar katonákat a válságövezetbe. A honvédelmi miniszter pedig azt mondta: bár a hadsereg magasabb készültségben van, nincs fegyveres készenlét. Kuncze Gábor kijelentette: Irakban ugyan kitört a háború, de Magyarország nem hadviselő fél. A Fidesz alelnöke, Németh Zsolt szerint Magyarország katonai értelemben nem áll háborúban, de jogi és politikai értelemben igen.

márc. 20. Tizenegy év börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Krasznai Krisztiánt, a zámolyi emberölési ügy elsőrendű vádlottját. Ezzel helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A fiatalember 1999-ben a Fejér megyei faluban több társával együtt agyonvert egy csákvári férfit.

márc. 22. Az iraki háborút ellenző béketüntetők csaptak össze egymással a parlament előtt.

márc. 23. A rendszerváltozás óta harmadik magyarként boldoggá avatta II. János Pál pápa Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát.

márc. 24. Az iraki háborúról és a magyar szerepvállalásról zajló parlamenti vitában a belügyminiszter azt mondta: Magyarország nincs közvetlen veszélyben, és hazánkat Irak sem tekinti háborúban álló félnek. A fideszes Németh Zsolt ugyanekkor arra kérte a kormányt, hogy lépjen ki a harminctagú háborús koalícióból.

márc. 26. Nincs jogi alapja a pénzügyminiszter által elrendelt adóhivatali adatmentésnek – jelentette ki az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila a jövőben sem támogat olyan törvénymódosítást, amelyet László Csaba miniszter szorgalmaz, és amely lehetővé teszi a kormánynak vagy a pénzügyminiszternek, hogy adatállományokat – immáron jogszabályi felhatalmazással – mentsenek el. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki az illetékeseknek azért, hogy már megsemmisítették az elmentett adatokat. Másnap a rendőrség arra hivatkozva tagadta meg a nyomozást az ügyben, hogy a történtek ténylegesen nem okoztak jelentős érdeksérelmet, így bűncselekmény nem történt.

Gyanúsítottként hallgatták ki Rácz Pétert. Az úttörőszövetség ügyvezető elnökét a nyomozók hűtlen kezeléssel gyanúsítják a csillebérci tábor területén eladott vadászházzal kapcsolatban. A terhelt és védője panasszal élt a gyanúsítás ellen, és nem tett vallomást.

márc. 28. Az átvilágító bírák 1997 után immár másodszor szólították fel lemondásra Csehák Juditot és Gál Zoltánt, mert a két politikus a rendszerváltozás előtt, beosztásából adódóan megkapta az állambiztonsági jelentéseket.

Felmentette állásából Váradi József vezérigazgatót a Malév igazgatósága, aki bírálta a társaság elnökét, és a társaság irányításával átmenetileg Fehérváry Géza üzemeltetési vezérigazgató-helyettest bízta meg.

márc. 31. A kormány hivatalosan is benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Tervet Brüsszelben. A dokumentum széles körben egyeztetett elképzelést tartalmaz arról, milyenné formálná a kabinet Magyarországot a következő 10-15 évben, és ehhez milyen pályázatok szükségesek. 2004 és 2006 között az ország 900 milliárd forintot költene a terv keretében, amelynek csaknem háromnegyedét uniós forrásból szeretné megkapni.

A Magyar Televízió interneten keresztül nyilvánosságra hozta az egymillió forintnál nagyobb értékű szerződéseinek egy részét.

Leállt a rákospalotai szemétégető. Ha a bíróság másodfokon úgy dönt: végleg bezáratja a feldolgozót, drágulhat a szemétszállítás Budapesten. A szemétégetőt a leállás alatt felújítják, a munka várhatóan egy évig tart.

ápr. 2. Egyetlen érintett család sem kerülhet lehetetlen helyzetbe Esztergomban azok közül, amelyek jogtalanul igényeltek támogatást lakásvásárlásukhoz – közölte a pénzügyminiszter. László Csaba a kormányülés után elmondta: a szociálpolitikai kedvezmény és az áfa-visszatérítés jogosságát az APEH vitatja ugyan, de jóhiszeműnek tekintik az igénylőket. Az adóhivatal ezért egyedileg dönt majd az adósságok esetleges elengedéséről.

ápr. 3. Évente 620 ezer forintot számol el szállásdíjként az országgyűlési képviselők többsége. Az Országgyűlés Hivatalának adatai szerint a képviselők költségei a múlt évben csaknem 712 millió forinttal terhelték az államkasszát. A budapesti képviselők nem kapnak pénzt szállásra, viszont üzemanyagra és egyéb kiadásokra legalább 115 ezer forintot vehetnek fel havonta. A vidéki politikusok egy hónapra legfeljebb 264 ezer forintot kapnak üzemanyagra. Ebből a pénzből óvatos becslések szerint is évente háromszor kerülhetnék meg a Földet.

ápr. 5. Beperelték az M3-as autópálya nyomvonalán fekvő földek tulajdonosai a Borsod Megyei Közigazgatási Hivatalt és a Nemzeti Autópálya Rt.-t. A 31 felperes azért fordult a bírósághoz, mert kevesli azt a pénzt, amit a közigazgatási hivatal a kisajátítás kártalanításaként állapított meg. Teljes körű megállapodás így nincs, az autópálya azonban tovább épülhet. A közlekedési miniszter törvénymódosítást javasol az elhúzódó jogviták megelőzésére.

Orbán Viktor Karcagon, az Első Magyar Gazdakongresszuson azt mondta, hogy a Medgyessy-kormány rosszul képviselte a magyar mezőgazdasági termelőket az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokon. A gazdák a csatlakozással szembeni fenntartásaikat és a követelésüket, hogy a termőföld továbbra is magyar tulajdonban maradjon, állásfoglalásban rögzítették.

ápr. 7. Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés az ún. „üvegzseb-törvényt”, amely lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék a magáncégeknél is vizsgálhassa a költségvetési pénzek felhasználását. A jogszabály ugyanakkor továbbra is tekintettel van az üzleti magántitokra, így ezután is védelemben részesülnek a technikai eljárásokkal és a műszaki megoldásokkal kapcsolatos adatok.

Nem támogatják az ellenzéki pártok a kórháztörvény módosítását, és ez ügyben négypárti, illetve szakmai egyeztetést sürgetnek. A Fidesz és az MDF úgy véli: a benyújtott javaslat nem a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit szolgálja. Az ellenzéki pártok szerint a privatizáció csökkentené az ellátás színvonalát, és növelné az intézmények közötti különbségeket.

Munkaköri vétség helyett 36 milliárd forintos hűtlen kezelésre súlyosbították a gyanút Princz Gábor ellen. A volt Postabank-elnök nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás miatt.

ápr. 8. A Legfelsőbb Bíróság immár jogerősen felmentette Tocsik Mártát a csalás vádja alól. Az ítélet szerint a jogásznő megtarthatja vagyonát, de 400 ezer forintos pénzbüntetést kell fizetnie magánokirat-hamisítás miatt. A bíróság felmentette Boldvai László szocialista képviselőt és Budai György vállalkozót is. Szokai Imrét, a vagyonkezelő egykori elnökét viszont hanyag kezelés miatt másféléves felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték.

Őrizetbe vettek tizenhárom vesztegetéssel gyanúsított dunaújvárosi rendőrt. A Fejér Megyei Ügyészség szerint a közrendvédelmi osztály alkalmazottai többször is pénzt fogadtak el szabálysértőktől, akik ellen – cserébe – nem tettek feljelentést. Később a bíróság hetüket előzetes letartóztatásba helyezte, egyikük esetében pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Az ügynek eddig huszonhat gyanúsítottja van.

Magyarország a továbbiakban nem kíván részt venni az iraki katonai akcióban, és békefenntartó szerepet sem vállal a Közel-Keleten – erősítette meg Juhász Ferenc honvédelmi miniszter.

ápr. 10. Az uniós csatlakozás ellen tüntettek a Szabad Magyarországért Mozgalom képviselői a parlament előtt. A tiltakozókhoz lóháton csatlakozott a Lelkiismeret '88 csoport három tagja, akik országos körúton hordozták végig a nemzetet fenyegető veszélyt szimbolizáló véres kardot.

ápr. 11. Felmentették beosztásából Rácz Zsoltot, az informatikai minisztérium közigazgatási államtitkárát, mert a vizsgálat megállapította, hogy az államtitkár korábbi munkahelye, a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda minden korábbi cáfolat ellenére valóban részt vesz a hírközlési törvény módosításának kidolgozásában.

Százmillió forintos keretösszegű megbízást kapott a Miniszterelnöki Hivataltól fordítási feladatokra az a cég, amely Medgyessy Péternek is rendszeresen tolmácsol. Lapinformációk szerint a meghívásos pályázatot úgy írták ki, hogy annak csak az érintett vállalkozás felelhetett meg.

Radioaktív gáz került a levegőbe a Paksi Atomerőmű karbantartásra leállított második blokkjának reaktorcsarnokában. Egészségre veszélyes sugárterhelés senkit nem ért, a balesetet a nukleáris szerencsétlenségek hétfokozatú veszélyességi skáláján először kettes, később hármas erősségűnek minősítették.

ápr. 12. Szerény, 45,56 százalékos részvétel mellett, de elsöprő arányban, 83,76 százalékban támogatták a választópolgárok Magyarország uniós csatlakozását az ügydöntő népszavazáson.

A négy parlamenti párt vezetője egyaránt üdvözölte a népszavazás végeredményét. Kovács László rámutatott: a voksolás eredményének az is részese lehet, aki most nemmel szavazott, mert elbizonytalanították az „igen, de” típusú vélemények. Orbán Viktor a rendszerváltozáshoz hasonlította a referendum hangulatát, mert akkor is jobb életet vártak a magyarok, mégis a nyertesek mellett vesztesei is voltak a rendszerváltozásnak. Dávid Ibolya szerint az egész nemzet közös sikere a népszavazás. Kuncze Gábor csalódott az alacsony részvételi arány miatt, ám a legnagyobb eredménynek tartja, hogy az ország csatlakozhat az unióhoz.

ápr. 14. Az uniós csatlakozásról szóló népszavazással fejeződött be Magyarországon a rendszerváltozás – jelentette ki Medgyessy Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök szerint nem a tiltakozás, hanem a túlzott magabiztosság jele az, hogy sokan távol maradtak a referendumtól. Az ellenzék úgy látja, hogy a rossz kampány miatt voksoltak kevesen. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, hogy az igennel szavazókat a kormány ki akarja sajátítani.

ápr. 15. Elsöprő többséggel támogatta az Országgyűlés azt a határozatot, amely felhatalmazást ad a kormánynak az uniós csatlakozási szerződés aláírására. A szavazáson 17 ellenzéki és 3 szocialista képviselő nem vett részt. A javaslatot végül 365 igen és egy nem szavazat mellett támogatták. Az egyedüli nem Simicskó Istváné volt, aki másnap lemondott parlamenti- és frakciótisztségeiről.

• Idusról idusra