Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


okt. 15. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt találkozott Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel.

okt. 16. Elérte Magyarországot a lépfene-frász. A katasztrófavédelmi főigazgatósághoz csak ezen a napon 21 gyanús küldeményről érkezett bejelentés. A gyanús küldemények többnyire kréta- és téglaport vagy hungarocellt tartalmaznak. A Keleti pályaudvari főpostáról tíz dolgozót megfigyelésre kórházba szállítottak, mert egy ismeretlen fehér port tartalmazó küldemény közelében tartózkodtak.

Az Országgyűlés határozatképtelenség miatt ismét nem választotta alelnökké Bánk Attilát.

okt. 18. A parlament vitanapot tart a kormány hároméves tevékenységéről.

okt. 19. Az Egyesült Államok újabb, a korábbinál lényegesen kedvezőbb ajánlatot tett F-16-os harci repülőgépek szállítására.

Nepálban holtan találták egy gleccseren dr. Gárdos Sándort, a magyar Mount Everest-expedíció orvosát.

okt. 22. A forradalom ünnepének előestéjén Orbán Viktor és Medgyessy Péter egyaránt azt hangsúlyozza, hogy a nemzetnek egységesen kell gondolkodnia a forradalomról.

A miniszterelnök részvételével megtartották az V. Nemzetközi Kolbászfesztivált.

okt. 23. A Nemzeti Sírkert 301-es parcellájában bekiabálók zavarták meg Medgyessy Péter ünnepi beszédét. A koszorúzó Mécs Imrét is kifütyülték a Bem téren.

okt. 24. Harmincheten megsérültek, amikor Monorierdőnél egy személyvonat beleszaladt az előtte haladó InterCity-járatba.

Stadler Józsefet új eljárásban első fokon öt és fél évi börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.

okt. 25. Az MSZP elnöksége nem támogatja Székely László adatvédelmi biztossá választását.

Az országos rendőrfőkapitány elismeri: egy gyilkos felkutatására indított titkos akció fedezése okán imitáltak gázömlést és lakoltatták ki egy budapesti bérház lakóit.

A Fővárosi Önkormányzat távhőszolgáltatásáról szóló rendeletének módosításával jogilag lehetővé vált a távfűtéses házban lakók leválása a fővárosi távfűtő művekről.

okt. 26. A Magyar Állandó Értekezlet negyedik ülésén a résztvevők megállapodnak az úgynevezett magyar igazolványok igénylésének rendjében. A záródokumentumnak a státustörvényre vonatkozó pontjait az SZDSZ nem írja alá.

okt. 27. Orbán Viktor a Fidesz választmányi ülésén, akárcsak néhány nappal korábban az Országgyűlés vitanapján, kijelentette, hogy a nyugati demokrácia hanyatlóban van.

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul amiatt, hogy a köztisztviselői eskü végén fakultatíve elhangzó „Isten engem úgy segéljen!” záradék az eskü aláírt szövegébe és egyúttal a köztisztviselő személyi anyagába is bekerül.

okt. 28. A Fidesz elnöksége azt javasolja, hogy az adó bizonyos százalékát a szülők vagy a házastárs szülei javára lehessen felajánlani.

okt. 29. A Fővárosi Főügyészség bizonyíték hiányában elutasította a Schlecht Csaba ügyében beérkezett panaszokat. Az ügy végleg lezárult.

Harrach Péter vizsgálatot kezdeményezett Terry Black örökbefogadási ügyében.

okt. 30. Megérkeztek az első lakók az önkormányzat és a lakosság tiltakozása ellenére megnyílt kalocsai menekülttáborba. A táborba az eredeti tervektől eltérően nem afgán, csak európai menekülteket helyeznek el.

okt. 31. A parlament mentelmi bizottsága nem szavazta meg a Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló újabb kérelmet. A bizottság ellenzéki tagjai így kívántak tiltakozni az ellen, hogy az eljárást és a gyanúsított kezelését feltevésük szerint politikai motivációk határozzák meg.

nov. 1. Felszentelték a váci rabtemetőt, ahová a börtönben elhunyt történészt, Hóman Bálintot is eltemették.

A SOTE kapujában Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya beszédeivel felavatták Tóth Ilona szobrát.

nov. 3. Orbán Viktor átvette Münchenben a Franz Josef Strauss-díjat.

nov. 4. A Nemzeti Sírkertben megtartott megemlékezésen füttykoncert és botrányos bekiabálások fogadták Kovács Lászlót, Mécs Imrét és Demszky Gábort.

nov. 5. Az ellenzék nem szavazta meg, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérve szavazzon a terrorizmus elleni törvénycsomagról, miután a hatpárti megbeszéléseken kibontakozó kompromisszumot a kormány nem támogatta.

Horváth Béla az SZDSZ gazdálkodásával kapcsolatos véleménye szerint bűncselekményekre utaló dokumentumokat adott át a legfőbb ügyésznek. Az SZDSZ rágalmazásért feljelentette Horváth Bélát.

A XVI. kerületi gyámhivatal visszavonta azt a határozatát, amellyel Terry Blacket alkalmasnak nyilvánította egy kisgyerek örökbefogadására.

nov. 6. Az Országgyűlés ismét nem választotta alelnökké Bánk Attilát. Az Országgyűlés ismét felfüggesztette Szabadi Béla mentelmi jogát.

nov. 8. Megkezdődött a tűzoltók háromnapos demonstrációja a Kossuth téren. A résztvevők az ellen tiltakoztak, hogy megvonták tőlük a veszélyességi pótlékot.

Az LB ötéves börtönbüntetésre ítélte a tatai sortűzperben Korbely János ny. alezredest.

nov. 9. Várhegyi Attilát, az NKÖM államtitkárát első fokon 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Várhegyi államtitkári posztjáról lemondott, de megtartotta a Fidesz választmányának elnöki tisztét.

nov. 12. Az Országgyűlés elfogadta a zárszámadást – vagyis lényegében egy pótköltségvetést.

Két és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélték csempészés és csalás miatt az ismeretlen helyen tartózkodó Varga Tamást, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját.

nov. 13. Egy roma család kilakoltatása ellen tiltakozó jogvédőket és közéleti személyiségeket vittek be megbilincselve az erzsébetvárosi rendőrkapitányságra.

nov. 14. Orbán Viktor elégedetten nyilatkozott az EU Magyarországról kiadott országjelentéséről, amely az ország előrehaladásának messzemenő elismerése mellett tartalmazta azokat a kritikai elemeket is, amelyeket az ellenzéki pártok leggyakrabban felvetnek a kormány tevékenységével kapcsolatban a médiakuratóriumok ügyétől kezdve a korrupció elharapózásán keresztül a státustörvény egyes elemeiig.










































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon