Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


dec. 18. A parlament megszavazta a kórháztörvényt. Míg Mikola miniszter korszakos jogszabálynak nevezte, amely gyógyírt jelenthet a tőkehiányra és az alacsony fizetésekre, addig a Magyar Orvosi Kamara szerint nem lesz képes megoldani a bajokat. Időközben a Fővárosi Önkormányzat önkormányzati biztost nevezett ki a Nyírő Gyula Kórház élére, mert az intézmény hatvan napon túli tartozása meghaladta a 200 milliót.

dec. 19. Az Országos, a Budapesti Ügyvédi Kamara és az Ügyészek Országos Egyesülete nyilatkozatban emelte fel szavát az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. A dokumentum szerint „az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág függetlensége veszélyeztetett”. Hegedűs Andrást, az ügyészi egyesület elnökét a legfőbb ügyész vezető ügyészi állásából 48 órán belül azzal az indokkal menesztette, hogy „minden ügyésznek alkotmányos kötelezettsége tartózkodni olyan nyilatkozatoktól, amely – akárcsak közvetve is – összefüggésbe hozható a politikával”. Érdekesség, hogy Hegedűs képviselte nemrégiben a vádat Varga Tamás Fidesz-közeli vállalkozó perében is, akit távollétében csempészet miatt börtönbüntetésre ítéltek. Az érdek-képviseleti szervezetek szerint nem pusztán a politikai ráhatás jelent gondot, hanem az is, hogy a bíróságok költségvetési pozíciója az Orbán-kormány alatt látványosan romlott, részesedése a büdzséből 2,6 százalékról 1,9 százalékra olvadt.

dec. 22. Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő megállapodást írt alá, amely a kedvezménytörvény romániai végrehajtását rendezi. A két ország között a jogszabály júniusi elfogadása után mérgesedett el a viszony, de a NATO-tagságra aspiráló Romániára, illetve az uniós csatlakozásra készülő Magyarországra európai nyomás nehezedett, hogy a vitás kérdéseket mihamarább rendezzék. Az egyetértési nyilatkozat alapvetően megváltoztatta a törvény tartalmát: a kedvezményes, három hónapos munkavállalás lehetőségét kiterjesztette valamennyi román állampolgárra; a vegyes házasságban élő román nemzetiségű házastárs nem igényelhet hozzátartozói igazolványt; Romániában nem lesznek ajánló irodák, amelyek a magyarigazolvány-igényeket kezelték volna; a helyettük felálló információs irodákban, sőt Románia területén sem lehet majd átvenni az okiratot, hanem át kell érte utazni Magyarországra. Cserében a román kormány belement, hogy a törvény – jelentős megszorításokkal – alkalmazható legyen országa területén. Az egyetértési nyilatkozatot – az ellenzéki Demokrata Párt kivételével – az összes román párt üdvözölte, míg a magyarországi ellenzéki pártok már közvetlenül az aláírást követően élesen bírálták, véleményük szerint a Nastase–Orbán-paktum a jelenleg hatályos jogszabályt alapjaiban írta át, a kabinet szerint azonban nincs szükség a törvény módosítására.

dec. 23. Megszűnt a Matáv nyolcéves távközlési monopóliuma, és életbe lépett az új egységes hírközlési törvény, annak ellenére, hogy a Miniszterelnöki Hivatal nem készítette el időre a végrehajtási jogszabályokat, köztük az árrendeleteket. A piacnyitás első napján három cég (a Vivendi Telecom Hungary, a PanTel és az eTel Magyarország) jelentette be, hogy indulni kíván a vezetékes üzletágban.

dec. 24. Névre szóló karácsonyi üdvözlőlevelet küldött a katolikus papoknak és a protestáns lelkészeknek Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje.

dec. 28. A kormány határozott a családi gazdálkodók és a 300 hektárnál kisebb területet művelők (akár gazdálkodók, akár társaságok) számára kitalált agrárhitelezési rendszerről. A hitel forrásait a nemzetközi pénzpiacról szerzi be a folyósítással megbízott Magyar Fejlesztési Bank. A rendelet szerint a legkisebb hitelösszeg tízmillió, a legnagyobb 300 millió lesz, annak ellenére, hogy a kölcsön fedezete a hektáronként átlagosan 200 ezer forintot érő termőföld. A kormány úgy számol, hogy 2002-ben az MFB-n keresztül legkevesebb százmilliárd forintnyi tőke áramlik a mezőgazdaságba.

Demszky Gábor bejelentést tett a fővárosi főügyésznél. A főpolgármester szerint az Egészséges Fejbőr nevű zenekar szövegei alkalmasak közösségek megsértésére, és erőszakra buzdítanak. Demszky korábban rendőrségi információkra hivatkozva nem engedélyezte bőrfejű zenekarok karácsonyi koncertjét a fővárosi tulajdonban lévő Petőfi Csarnokban. A Kisgazdapárt ifjúsági szervezete, a Független Ifjúság pedig közleményben tiltakozott a pécsi Hétköznapi Csalódások punkzenekar „nyíltan társadalom-, vallás- és nemzetgyalázó” szövegei ellen. Később közösség elleni izgatás miatt feljelentést is tett az 1991 és 1994 között játszott számok szövegéért.

dec. 29. A Fővárosi Bíróság a bombagyárosként elhíresült, német állampolgárságú Dietmar Eduard Clodót tízévi, míg két, orosz-izraeli társát nyolc-, illetve ötévi végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen.

dec. 31. Az állami szervezésű központi szilveszteri ünnepség áfa nélkül 431,2 millió forintba került. A rendezvény szervezésével az Országimázs Központ (OK) újfent a Fidesz-közeli Happy End Kft.-t bízta meg. Az állami mulatságra ezúttal sem írtak ki közbeszerzési pályázatot.

jan. 2. A kormány időről időre nyilvánosságra hozza majd, hogy hány külföldi kap munkavállalási engedélyt Magyarországon. A munkaerőpiacot egyébként is annyira szigorúan védik, hogy a munkavállalási engedély könnyítése nem jelent veszélyt a magyar munkavállalókra – mondta szokásos szerda reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor.

jan. 4. Az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli ülésén – a szakszervezetek megnyugtatására – megállapodtak arról, hogy a kormány a közeljövőben egyeztet a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel a kedvezménytörvény és a magyar-román egyetértési nyilatkozat végrehajtásához kapcsolódó jogszabály-tervezetekről. Martonyi János az ülésen „szándéknyilatkozatnak” nevezte a megállapodást, amit még jogi formába öntve kell véglegesíteni. Újfent kijelentette, hogy nem eresztik rá korlátlanul a magyar munkaerőpiacra a román munkavállalókat, ezt a külföldiekre vonatkozó általános szabályokon túl munkavállalói kvóták is akadályozzák majd.

jan. 5. A Debreceni Református Kollégiumban ünnepi tiszteletadással megkezdődött a 2002-es Kossuth-év állami rendezvénysorozata.

jan. 6. Medgyessy Péter az MSZP nevében követelte, hogy a kormány függessze fel, a választásokat követően pedig tárgyalja újra a magyar-román egyetértési nyilatkozatot. A szocialisták szerint az Orbán-kormány „rászabadítja a magyarországi munkaerőpiacra és egészségügyi rendszerre a román munkavállalókat”. Horn Gyula a Nastase–Orbán-paktumot „gyalázatosnak és elcseszettnek” minősítette.

jan. 7. Perjés Klára, a Kossuth rádió adófőszerkesztője egy november óta húzódó konfliktusra tett pontot, és váltotta le a Beszéljük meg!-et vezető és szerkesztő Bolgár Györgyöt, majd másnap a műsort is megszüntette. Bolgár január 15-én közös megegyezéssel távozott a Magyar Rádiótól, ahol 34 évet húzott le. Műsora – más címmel – a Klubrádióban folytatódik. A rádióvezetés Farkasházy Tivadar főszerkesztői beosztását és a Heti hetesben történő szereplését is összeférhetetlennek találta, de a Rádiókabaré vezetője lemondott posztjáról. Kondor Katalin rádióelnök több nyilatkozatában is azzal gyanúsította az intézménytől a feszült légkör miatt távozókat vagy önként lemondókat, hogy esetleg érintettek az átvilágításban, és ügynökmúltjuk van. Simkó János, Rádai Eszter, Verő Júlia és Vándor Ágnes a rádióbeli pagoda faliújságjára tűzte ki, míg Farkasházy internetes honlapjára tette fel a tisztaságát igazoló bírói határozatot.

A foglalkoztatási és a társadalombiztosítási kedvezmények törlését javasolja az SZDSZ a státustörvényből, amelyet ugyanakkor kiegészítenének a szülőföldön igénybe vehető magyar oktatás és kultúra további támogatásával.

A Magyar Nemzet értesülésével szemben nem az MSZP-nek, hanem az Új Baloldalnak lehet a képviselőjelöltje Kőbányán Cicciolina egykori pornódíva.

jan. 8. A francia menekültügyi hivatal újabb 11 zámolyi romának adta meg a menedékstátust. Az eredeti 46 fős csoportból így eddig összesen 37 fő felnőtt és gyerek már menekült jogállású. A felnőtt férfiak többsége munkához jutott, a gyerekek óvodába, iskolába járnak. Már csak egy asszonynak, a zámolyiak szószólója, Krasznai József feleségének az ügye van függőben. A francia hatóság döntésénél azt is figyelembe veszi, hogy Krasznai független jelöltként indul az áprilisi választásokon.

A kormány döntése értelmében kisebbségi, legfeljebb 20 százalékos üzletrészt vásárolhat a „professzionális” labdarúgócsapatokat működtető „átlátható gazdálkodású” cégekben a Magyar Fejlesztési Bank. A lehetséges tranzakciókat a miniszterelnök két nappal korábban „közvetett állami támogatásnak”, „jó befektetésnek” minősítette, Borókai Gábor kormányszóvivő pedig „kőkemény üzletről” beszélt, illetve arról, hogy a befektetés lehetőségét egyenesen a bank kérte. Az MFB eddig is lejegyezte a profiliga 3,1 milliárd forintos értékben kibocsátott kötvényeit, és szponzori, reklámszerződést között az ÚTE-val.

Évi húszezer forintra számíthatnak azok a magyarigazolvánnyal rendelkező szülők, akik legalább két gyermeküket magyarul taníttatják.

jan. 9. A magyar kormányfő és a szomszédos országok magyar szervezeteinek budapesti tanácskozásán közös sikerként értékelték a kedvezménytörvényt, és üdvözölték a magyar-román memorandumot. A szlovák kormány viszont azt szeretné, ha a jogszabály Szlovákiára nem terjedne ki.

A főváros városvédelmi bizottsága tiltakozott az Andrássy úti Terror Háza készülő homlokzati megoldása miatt. Az intézmény kijelölt igazgatója, Schmidt Mária viszont úgy vélte: a főváros liberális vezetése meg akarja akadályozni, hogy a kommunista és nyilas terror áldozatai méltó emlékhelyet kapjanak.

jan. 10. Medgyessy Péter első fokon megnyerte a Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási perét. A két újság ugyanis valótlanul híresztelte, hogy a szocialista politikus, illetve cége bármelyik V. kerületi szocialista képviselőnek pénzt adott volna.

jan. 12. Az MSZP Országos Választmánya véglegesítette a párt országos listájának első húsz helyén szereplő jelöltjét. A listát Medgyessy vezeti, Kovács László, Szili Katalin és Horn Gyula előtt. Biztos helyen van még Doszpot Péter egykori rendőr, Vári Gyula világbajnok vadászpilóta és Teleki László, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke is. A korábbi találgatásokkal ellentétben viszont nem indul szocialista színekben Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke.

Miután Adrian Nastase román miniszterelnök rosszhiszeműséggel vádolta az egyetértési nyilatkozatot aláíró, majd azt a hazai fórumokon rendszeresen jelentéktelennek beállító magyar kormányt, a magyar külügyi szóvivő leszögezte: Magyarország következetesen be fogja tartani az egyezményben foglaltakat.

Kuncze Gábort választotta miniszterelnök-jelöltté az SZDSZ Országos Tanácsa.

jan. 14. Otthont Magyarországból Összefogás néven, magát a Demokratikus Charta szellemi örökösének tekintő civil mozgalom alakult. Az egyelőre jogi-intézményi formák nélküli szervezet felhívását több mint kétszáz értelmiségi írta alá. A heterogén listán együtt szerepel többek között: Bokros Lajos, Bolgár György, Hanti Vilmos, Horváth Aladár, Inotai András, Jancsó Miklós, Juszt László, Kertész Imre, Kis János, Kornis Mihály, Kőszeg Ferenc, Nyers Rezső.

Két év után újra Aradi Csaba igazgatja a Hortobágyi Nemzeti Parkot.

Szirbik Imre, MSZP-s szentesi polgármestert az első fokon eljáró Szegedi Városi Bíróság nem jogerősen 1 év 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az elítélt a Szenteshús Kft. tanácsadójaként jelentős kárt okozó csalásban vett részt, amikor a gyakorlatilag fizetésképtelenné vált cég fedezet nélkül továbbra is folytatta az élőállat-felvásárlást. Szirbik, aki eredetileg pártja szentesi országgyűlési képviselőjelöltje is volt – kis hezitálás után – elállt a jelöltségtől.

jan. 15. Az idén 81 320 külföldi állampolgár vállalhat munkát Magyarországon – döntött a kvótáról a gazdasági miniszter.


























































Megjelent: Beszélő folyóirat, 2. szám, Évfolyam 7, Szám 2


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon