Nyomtatóbarát változat

ápr. 17. Ünnepi ülésen emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól a parlamentben, amelyen a MIÉP frakciója tüntetőleg nem vett részt. Az oktatási miniszter rendelete értelmében minden április 16-án megemlékezéseket tartanak az iskolákban a zsidó-genocídiumról. A kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely az 1924 és 1945 közötti gyakorlatot felújítva a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítaná minden év májusának utolsó vasárnapját.

A Fővárosi Bíróság illetékesség hiányában elutasította Keller László és Veres János szocialista politikusok keresetét, amit azért nyújtottak be, mert az Országimázs Központtól (OK) a közpénzek felhasználásáról kért adatokat – üzleti érdekekre hivatkozva – nem kapták meg. Az ítélet indoklása szerint a felperesek keresete túl általános, mert nem jelölték meg pontosan, hogy mely adatokra kíváncsiak. Az OK ugyanakkor jogszabályt sértett, és okot adott a perre, amikor üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást.

ápr. 18. Megkezdődött a jegybanktörvény európai uniós jogharmonizációval indokolt módosításának parlamenti vitája. A tervezet megszüntetné a parlamenti pártok által delegált felügyelőbizottságot, helyette, a korábbinál lényegesen kisebb jogkörrel az Állami Számvevőszék ellenőrizné a bankot; a jegybanktanácsot felváltaná a monetáris tanács, amelynek tagjai az MNB-vel munkaviszonyban állnának; és az eddigi öt alelnök helyett a köztársasági elnök csak egy elnökhelyettest nevezne ki, aki azonban az elnököt teljes jogkörében helyettesítené.

ápr. 20. Éles parlamenti vita az Andrássy Gyuláról elnevezett német tannyelvű egyetem létrehozásáról. A kormánypártok és a MIÉP a kormány előterjesztését támogatják, az MSZP és az SZDSZ nem.

A debreceni közgyűlés Csutka Istvánt nevezte ki öt évre a Csokonai Színház direktorának. Korábban a színház dolgozói, a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság, az önkormányzat kulturális bizottsága is nagy többséggel Halasi Imre, a Fővárosi Operettszínház egykori igazgatójának pályázatát támogatták, de Kósa Lajos fideszes polgármester javaslatára mégis a 34 éves musicalszínész kapott megbízatást.

ápr. 21. Az MSZP országos rendezvényén a szónokok élesen bírálták a kormányt. Szili Katalin arról beszélt, hogy a jelenlegi koalíció Csurka István nélkül is a leggátlástalanabb, legfenyegetőbb és legérzéketlenebb erők kormánya.

ápr. 23. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő aggodalmának adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatban. Orbán Viktornak jelezte, hogy egyes passzusok elfogadása megronthatja Magyarország és szomszédai viszonyát. Nastase román kormányfő szerint a tervezet diszkriminatív, mert nemzetiségük alapján különbséget tesz a román állampolgárok között.

ápr. 24. Kovács László pártelnök bejelentette: véglegesen eldőlt, hogy az MSZP népszavazást kezdeményez a Munka törvénykönyvének a munkavállalók számára hátrányos változásáról, a sorkötelezettségről, a nyugdíj kiszámításáról és a nyelvvizsga középiskolások számára való ingyenessé tételéről.

Csurka István szerint meg kellene szüntetni az adatvédelmi biztos jogintézményét, mert feladatát a Belügyminisztérium egyik osztálya is elláthatná. Répássy Róbert fideszes képviselő is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett. Ennek ellenére a megszüntetésre vagy beolvasztásra nem kerülhet sor, mert az adatvédelmi biztos intézménye uniós követelmény.

ápr. 25. Glattfelder Béla államtitkár a Danone vezetőivel történt megbeszélés után úgy értékelte, hogy a francia cég elállt a győri kekszgyár bezárásától, sőt újabb beruházásokat helyezett kilátásba. A 30-án tartott tüntetésen a dolgozókat képviselő szakszervezetisek arról beszéltek, hogy a munkások helyzete nem lett biztonságosabb, mert a tulajdonos nem vállalt írásos garanciát az üzem további működtetésére. Egyébként a Danone március 29-i eredeti bejelentése értelmében leghamarabb 2003-ban zárnák be a kisalföldi gyárat.

ápr. 26. Név nélküli vezércikkben a Kis Újság, az FKGP hivatalos lapja arról írt, hogy a Fidesz a párt lefejezésére készül.

A magyar állam benyújtotta kártérítési keresetét az ausztrál–román Aurul bányavállalat ellen.
A felperes a Fővárosi Bíróságtól azt várja, hogy az aradi vállalat fizesse meg a tavalyi tiszai ciánszennyeződés okozta károkat, illetve hogy tevékenységétől addig tiltsák el, amíg a szükséges biztonsági beruházásokat végre nem hajtja.

ápr. 28. Demszky Gábor és Fodor Gábor a Nemzetbiztonsági Hivatal előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy azonnali választ várnak a miniszterelnöktől: a titkosrendőrök által végzett népszámlálás során az összeírtak közt voltak-e ellenzéki politikusok. Orbán Péter főkapitány szerint nem volt törvénysértő az eljárás, és egyébként sem tőlük kellene félteni az adatokat, hanem a bűnözőktől. Május 2-án Mellár Tamás, a KSH elnöke közölte, hogy 16 körzetben, 1468 lakásban 2996 személyt írtak össze a Köztársasági őrezred tisztjei, de sehonnan nem érkezett bejelentés, hogy az adatlapon nem szereplő kérdést tettek volna fel.

A környezetvédelmi miniszter felkérte a dorogi hulladékégető üzemet, hogy tíz napra függessze fel a garéi tetraklór-benzolos hulladék ártalmatlanítását. Mindezt annak ellenére, hogy egyetlen műszeres mérés sem igazolta Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottsága fideszes elnökének állításait, miszerint a dioxin-kibocsátás (előbb) negyvenszeresen, (később) negyven százalékkal haladja meg a megengedettet.

ápr. 30. Demszky Gábor angol mintára bébikötvény bevezetését kezdeményezi a fővárosban.
A tervek szerint minden 2001. január 1. után született budapesti gyerek számára zárolt bankszámlát nyitnának százezres betéttel, amelyet a kamatokkal együtt a kedvezményezett 18 éves korában vehetne fel. A kötvény bevezetése idén kétmilliárdos költséggel járna. Az SZDSZ az Országgyűléshez is beterjesztette a javaslatát, bízva abban, hogy a kezdeményezés kiterjedhet az ország összes újszülöttjére. A parlament szociális bizottsága kormánypárti többsége azonban leszavazta a javaslatot.

máj. 2. A jegybankelnök bejelentette: a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal egyetértésben úgy döntött, hogy a továbbiakban a piac határozza meg a forint árfolyamát, így az akár 30 százalékkal is ingadozhat az euróhoz képest.

Csalás kísérletének alapos gyanúja miatt kezdett nyomozást a rendőrség a Concordia Közraktár Rt.-nél. Egy héttel később Vonza András miniszter rendkívüli felmondással bocsátotta el a cég vezérigazgatóját, Korompai Nikolettet. A Concordia 400 milliós váltót volt kénytelen kifizetni, amelynek a kedvezményezettje a GMS ’96 Kft., ahol 2000 májusáig ügyvezetőként tevékenykedett Simon László, Torgyán bizalmasa, Korompai élettársa. A Concordia a közraktározási törvény értelmében harmadik fél tartozásának visszafizetésére nem vállalhatott volna kezességet.

máj. 4. Demszky a kormányfőhöz írott levélben fejezte ki sajnálkozását afelett, hogy a Fidesz fővárosi frakciója sajátjaként adta át neki a városvezetés által kidolgozott városfejlesztési koncepciót. Egyben tudomásul veszi, hogy a kormánynak nem áll szándékában javítani Budapest közlekedésén, miután Orbán Viktor korábbi ígéretével ellentétben nem adják oda a városnak szánt 250 milliárdos közlekedési támogatást.

máj. 5. A Fidesz szegedi tisztújító kongresszusán a leköszönő Kövér László helyére nagy többséggel pártelnöknek választották Pokorni Zoltánt. Az elnökségből kikerült Illés Zoltán, míg bekerült Rogán Antal.

Az FKGP ceglédi nagygyűlése és országos választmánya kiállt a koalíció fenntartása mellett, és a pártelnöki székben megerősítette Torgyán Józsefet. Torgyán az ülésről kizavarta a jelen lévő kisgazda minisztereket, Balogh Gyulát, egykori bizalmasát, a párt szervező titkárát és Tamás Károlyt, az FVM egykori közigazgatási államtitkárát, aki vele szemben bizalmatlansági indítványt akart beterjeszteni. Torgyán József a rendezvényt követő sajtótájékoztatón azt állította, a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei tettek kísérletet a nagygyűlés megzavarására, a párt szétverésére. Simicskó államtitkár ezt másnap cáfolta.

A reformkisgazda alakulat a magát nagyválasztmánnyá kikiáltó budapesti gyűlésen – kiegészülve 178 Ceglédről átránduló küldöttel – leváltotta Torgyán pártelnököt, és helyére Lányi Zsoltot nevezte ki. Lányi később sikertelenül kísérelte meg pártelnöksége bírósági bejegyzését, illetve a párt számlájának zároltatását.

máj. 7. Ellenzéki pártok, szakmai szervezetek tiltakoztak amiatt, hogy a Magyar Hírlap tudósítóit kitiltották a Fidesz kongresszusáról. A párt elnöksége ugyanis nem tartotta kielégítőnek a lap bocsánatkérését az egyik publicisztikában megjelentekért. Négy nappal később Pokorni Zoltán már elégségesnek tartotta a főszerkesztő és a vezérigazgató újbóli pardonját.

A kisgazda frakció kizárta magából Torgyán Józsefet. Az ügyrendi bizottság döntésének értelmében a házelnök a függetlenek közt jelölt ki számára helyet.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy nyugdíjasfórumon arról beszélt, hogy a miniszterelnök áprilisban tett ígéreteivel ellentétben mégis marad a nyugdíjkorhatár, és egyelőre bizonytalan a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó szabályok – szintén Orbán által kilátásba helyezett – felülvizsgálata is. Néhány nappal később a pénzügyminiszter már kiállt a kormányfő nyugdíjötletei mellett.

máj. 8. Az ún. „salátatörvény” végszavazásánál a parlament fideszes szavazatokkal leszavazta a kormány javaslatát, és úgy döntött, hogy pénzügyminiszteri ellenjegyzés is kelljen az ágyszámok meghatározásához, új gyógyászati szolgálatok befogadásához. Mikola István egészségügyi miniszter ennek hatására beadta a felmondását, de a miniszterelnök döntése értelmében nem neki, hanem Frajna Imre és Horváth Zsolt államtitkároknak kellett távozni posztjukról.

máj. 9. Kiderült, hogy ismételten nincs esély a médiatörvény jogharmonizációs jellegű módosítására, mert a kétharmados támogatást igénylő javaslatot a csonka médiakuratóriumok miatt az MSZP és az SZDSZ nem szavazza meg.

Az osztrák külügyminiszter budapesti látogatásán ismételten világossá tette: Ausztria – miképpen Németország – ragaszkodik ahhoz, hogy az EU hét évig korlátozza az új tagországok munkavállalóinak szabad áramlását. Az Európai Bizottság korábbi javaslata öt évig tartaná fenn a korlátozást. A britek – belga, spanyol, ír, svéd, dán támogatással – azt javasolják, hogy ez csak két évig tartson, és utána bármelyik tagállam alkalmazhatná a munkaerő szabad áramlásáról szóló közösségi jogszabályokat az új tagországok polgáraira is.

Németh Miklós levélben közölte a borsodi szocialistákkal, hogy sem listán, sem egyéniben nem kíván indulni a jövő évi országgyűlési választásokon.

máj. 11. Azzal a magyarázattal, hogy mindenben ártatlan, megtagadta a rendőrségi vallomást Schlecht Csaba, akit hároméves nyomozást követően csődbűnténnyel és adócsalással gyanúsítanak. Az üzletember 1995-ben személyesen működött közre 14 Fidesz-közeli cég eddig felderítetlen körülményű eladásában.

máj. 14. Az RTL Klub meghatározatlan időre felfüggesztette Frei Tamás A riporter című műsorának sugárzását, miután Juszt László bolti eladóként mutatta be azt az orosz férfit, aki Frei kérdésére – még mint „bérgyilkos” – azt állította, hogy egymillió dollár fejében a magyar miniszterelnök meggyilkolását is elvállalná. Korábban a tévétársaság Frei vitatott kérdése miatt már elismerte hibáját, a miniszterelnököt megkövette, és két vezetőjét is felmentette, de Juszt leleplezése előtt a műsort nem kívánta megszüntetni.

máj. 15. A kormány döntése alapján az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank leendő kft.-je veszi meg 1992-es névértéken a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeit. Az FVM összesítése szerint 58 milliárd Ft névértékű üzletrészt ajánlottak fel tulajdonosaik a megyei hivatalokban. A tárca feltételezései szerint a 380 ezer jelentkező között sokan lehetnek olyanok, akik valójában nem tartozhatnak a kedvezményezettek közé.

• Idusról idusra