Nyomtatóbarát változat

aug. 16. Lemondott a diákhitel-program két brit tanácsadója, mert nem értett egyet azzal, hogy a kormány – legkevesebb két évre – átvállalta a kamatok egy részét. A kormány döntése értelmében az oktatási tárca által alapított Diákhitel Központ Rt.-t versenyeztetés nélkül, 570 millió forintért az állami tulajdonú Postabank vásárolhatta meg. Az SZDSZ augusztus 30-án a Versenyhivatalhoz fordult, mert a jogszabályokkal ellentétesnek tekinti, hogy a kormány versenyeztetés nélkül utalt egy kereskedelmi bank ügyfélkörébe mintegy 200 ezer diákot.

aug. 17. Négy hónap után a Miniszterelnöki Hivatal eleget tett Keller László szocialista képviselő kérésének, és nyilvánosságra hozta azoknak a névsorát, akik elbírálták az Országimázs Központ (OK) pályázatait. A kancellária csak azután közölte a listát, miután az ügyészség Keller bejelentését, miszerint Tóth István Zoltán, a központ vezetője közérdekű adatokat tart vissza, feljelentésként értékelte, és az ügyben nyomozást indított. A bírálók többsége egyébként az OK egykori vagy jelenlegi munkatársa volt, illetve közöttük volt a győztes Happy End Kft. egyik műsorkészítője is.

Az ügyészség megtagadta a nyomozást a MIÉP-nek és politikusainak a Fradi eladása kapcsán tett nyilatkozatai ügyében. Később a határozatot – a beérkezett panaszok ellenére és annak dacára, hogy azt az Alkotmánybíróság elnöke politikai jellegűnek minősítette – a Legfőbb Ügyészség is helyben hagyta. Polt Péter legfőbb ügyész levélben kezdeményezett egyeztetést az igazságügyi tárcánál, hogy a jövőben jogszabály-módosítással lehessen a hasonló kijelentéseket szankcionálni. A miniszter a jövőben olyan jogintézmény felállítását kezdeményezi, amely a sértettnek lehetővé tenné, hogy abban az esetben is a bíróság elé vihetné sérelmét, ha egyébként az ügyész nem lát elég okot a vádemelésre. Szakértők figyelmeztetnek rá, hogy Dávid Ibolyának felesleges volt magamagától felfedezni a pótmagánvád intézményét, elég lett volna, hogyha 1999-ben nem akadályozza meg, hogy a kérdéses jogintézmény az előző kormány alatt megalkotott büntetőeljárási kódex egyik rendelkezése eredményeként megszülethessen.

Időközben Hegedűs Loránt országgyűlési képviselő a MIÉP XVI. kerületi Ébresztő című lapjában a magyarországi zsidók kapcsán a következőket írta: „Rekeszd ki őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled!” Az ügyészség egyelőre nyomoz.

aug. 20. Véget ért a hivatalosan 2000. január 1. óta zajló millenniumi rendezvénysorozat. A korona parlamenti átszállításával induló millenniumi másfél év nyolcvanmilliárdba került.

aug. 21. A Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy október elsejétől megszünteti a forint csúszó leértékelését. Orbán Viktor szerint ezzel a Bokros-csomag utolsó eleme is múlté lett.

aug. 30. Követhetetlennek minősítette az Országimázs Központ gazdálkodását az Állami Számvevőszék. A számvevők nehezményezik, hogy egyes feladatokra magáncég (többnyire a Happy End Kft.) állapodik meg magáncégekkel, de ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgálatára az ÁSZ nem jogosult. Az OK több esetben keretszerződések és eseti megbízások alapján utalt ki pénzeket, amiknek több mint 80 százaléka a Happy Endhez vándorolt. A Fidesz kampányában érdemeket szerzett cégnek még abban az esetben is szó és elszámolás nélkül fizettek, ha túllépték az előzetesen megállapított keretet. Stumpf István miniszter intézkedési tervet készít a feltárt szabálytalanságok kijavítására.

A Fővárosi Ügyészség szerint nem az MSZP-nek vásárolt fiktív számlákat a párt vecsési elnöke, az Országos Választmány tagja, akit négy társával együtt ötmilliárdos adócsalás gyanúja miatt tartóztattak le. (A nyomozók jelenleg összesen 16 személyt gyanúsítanak.) Egy héttel később az APEH-ellenőrök szállták meg a szocialisták székházát, és két, összesen 24 689 Ft értékű gyanús számlát találtak. Burillák Attila, az APEH szóvivője szerint fiktív számlákról van szó, mert a számlán feltüntetett szolgáltató cég sohasem létezett; míg az MSZP szerint a számlák valóban elvégzett választási plakátragasztást dokumentálnak. A párt később adótitok megsértése miatt feljelentést tett Burillák ellen.

aug. 31. Torgyán József megjelent a Szabadi-ügyben alakított ellenzéki „rész-munkacsoport” előtt. A kisgazda politikus szerint a Miniszterelnöki Hivatal nem száz-, hanem ezerszázalékos ellenőrzést gyakorolt az agrártárca felett, amely így mindent tudott a tárcánál történtekről, és jóváhagyta azokat.

A határidő lejárta előtt megszületett a Fidesz és az MDF választási szövetségéről szóló megállapodás. Eszerint közös listát állítanak Fidesz–MDF néven, a 16 jelenlegi fórumos képviselő ismét saját körzetében indulhat, és biztos, befutó helyekre teszik a kisebbik párt vezetőit is. Választási szakemberek, így Tóth Zoltán szerint a közös listaállítás több jogi problémát vet fel, jogszabály-változtatás nélkül például nehéz lesz korrekten tisztázni, hogy a közösen induló pártok közül melyik érte el a parlamenti küszöböt, illetve a listás választási eredményekhez igazított költségvetési pártfinanszírozás is kérdésessé válik.

szept. 4. Az egyebek mellett maffiaszervezési bűncselekménnyel vádolt Tasnádi Péter a bíróság előtt azt állította: bizonyítékai vannak arra, hogy Pintér Sándor, akivel még annak minisztersége előtt került összeütközésbe a józsefvárosi piac biztosításáért folytatott versenyben, bérgyilkosokat fogadott az ő meggyilkolására. Ügyvédje, Szikinger István, akit többször megfenyegettek, és irodáját is feldúlták, a bíróságnak átnyújtotta a szerintük bizonyító erejű írásos dokumentumokat. Néhány nap múlva a bíróság a titkos dossziét, benne a közjegyző által hitelesített nyilatkozatokat átadta az ügyészségnek.

szept. 9. Grespik Lászlót, a Budapesti Közigazgatási Hivatal vezetőjét vitézzé ütötték. Az elhíresült főtisztviselő a Vitézi Rend nemzetvédelmi tagozatának lett a tagja.

szept. 10. Száznegyvenmilliárdért tizennégy svéd–angol Grippen vadászgép bérlésére tett javaslatot a kormány nemzetbiztonsági kabinetje.

December 31-ével felmondja a MÁV-val kötött hároméves megállapodását a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, mert úgy látja, annak egyetlen pontja sem teljesült. A vasúttársaság bírósághoz fordult.

szept. 11. Szigorú biztonsági intézkedéseket léptetett életbe a kormány az Amerikát ért terrortámadás hatására. A követségek, az amerikai és izraeli érdekeltségek ellenőrzését megerősítették, a ferihegyi reptérre csak az érvényes jeggyel rendelkezők léphettek be, a Malév szüneteltette közel-keleti járatait.

Orbán Viktor berlini utazását megszakítva repült haza, és a nemzetbiztonsági kabinet ülése után kijelentette: nincs ok arra, hogy az élet kibillenjen a rendes kerékvágásból, az országot nem fenyegeti veszély.

A parlamenti pártok többsége mély megdöbbenésének adott hangot, egyben elítélte a brutális terrortámadás végrehajtóit és szervezőit. Csurka István, a MIÉP elnöke viszont az amerikai külpolitikát és a globalizmust tette felelőssé a merényletekért.

A rendőrség hároméves nyomozás után megszüntette a büntetőeljárást a Fidesz-közeli fantomcégek fiktív eladása kapcsán gyanúba keveredett Schlecht Csabával szemben. Az Ódor Péter alezredes által szignált megszüntető határozat szerint nemcsak csődbüntettet, de adócsalást is csak olyan követhet el, akinek a cége rendelkezik vagyonnal. Bár a 17 egykor a Fidesz közelében alapított, jókora köztartozást is felhalmozó vállalkozás egy nap alatt cserélt gazdát, a rendőrök mégiscsak a Centum Kft. ügyében nyomoztak. Nem vizsgálták például azt sem, ki a felelős az A-Reklám Kft. 110 milliós ki nem egyenlített hiteléért, amely az eladást megelőző napon járt le. A nyomozást felügyelő ügyészség egyelőre vizsgálja, helyben hagyja-e a megszüntető határozatot. Az egyik feljelentő, a szabad demokrata Magyar Bálint szerint a Fidesz-MPP rendőri és ügyészi asszisztálással mossa tisztára a szennyesét.

• Idusról idusra