Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2. szám, Évfolyam 7, Szám 2

Szántó T. Gábor: Mi jöhet még?

Petri György emlékére

Mink András:

: Kronológia

Révész Sándor: Francba a labdával!

Rádai Eszter: „Összesen hatszor zártak ki innen-onnan”

Vitányi Ivánnal Rádai Eszter beszélget

Keresztesi József: Khairóneia fölött az ég

In memoriam Horváth Tamás (1969–2001)

Nenad Dimitrijevic: Alkotmányosság Délkelet-Európában

Kiss Ilona: Nincs civil a pályán

A felelős (nélküli) honvédelmi minisztérium négy éve

: [Hivatkozások]

: A haderő-átalakítás hosszú távú programja

: Ki kit integrál?

: Jöttek, mentek, maradtak

: Botrányok

: MIG-et vagy Gripent?

: PR és humánpolitika

Zádori Zsolt: „Miért, mit vártál? Hiszen roma a lelkem!”

: Budapest csatlakozás előtt

Demszky Gábor: A regionalizmus és Budapest

Horváth Gyula: A régiók szerepe az európai integrációban

Szaló Péter: A régiók az Európai Unió országjelentésében

Perger Éva: Regionalizmus – területi közigazgatás

Bihari Gábor: Budapest a közép-magyarországi régióban

Baráth Etele: Új közigazgatási és finanszírozási lehetőségek a középső régióban

Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]: Vivátoz a nemes, tapsol a rabota

Győrffy Iván: Ötven év magány

Koltai Róbert: Csocsó, avagy éljen május 1-je!

Pál Melinda: „Eredendően vasutas lennék, meg focista”

Szijj Ferenccel Pál Melinda beszélget

Szijj Ferenc: Kenyércédulák / Hétfő

Filep Tibor: Fegyverrel a szabadságért

Eörsi László: Corvinisták 1956

R. J. [Rajk Judit]: Lehel: a kofahajó

Rajk László: Radikális eklektika

Réteges építészet

Kovalovszky Márta: „Hideg ellen általában”

Hommage à Szenes Zsuzsa (1931–2001)

Szilágyi Sándor: Hiperfókusz

: Gulyás Miklós

Radnóti Sándor: A kép-kettősök rejtélye

: Halas István (1947)

Halas István: „Lichtbildschreibprojektormalerei”, fényképírásvetítőfestmény

Most ugyanez tagolva: Licht-Bild-Schreib-Projektor-Malerei, fény-kép-írás-vetítő-festmény

: Perneczky Géza (1936)

Szántó T. Gábor: Krédó

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon