Skip to main content

[Hivatkozások]

Vissza a főcikkhez →


A haderőreform-koncepcióra elsősorban a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. (VI.21.) ogy. határozat alapján hivatkozunk. A fegyveres erők létszámára vonatkozó adatok ismertetésekor 124/1997. (XII. 18.) ogy. határozat módosításáról szóló 62/2000 (VI.27.) ogy. határozatra támaszkodtunk. A reformelképzelések nagy része megjelent két korábbi kormányhatározatban: (1) 2183/1999. (VII.23.) korm. hat. a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar választól, a 2001-2006. közötti időszakra szóló NATO haderő-fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről; (2) 2322/1999. (XII. 7.) korm. hat. a Magyar Köztársaság honvédelmének egészét érintő stratégiai felülvizsgálatról. Felhasználtuk még a Honvédelem 2000-2001 című színes kiadványt (készült a HM Sajtóosztályának megrendelésére, szerző megjelölése nélkül), valamint a HM hivatalos internetoldalát (honvedelem.hu). Külön köszönetet mondunk az összefoglaló elkészítéséhez nyújtott segítségéért és tanácsaiért dr. Galovicz Jánosnak és Mécs Imrének.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon