Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


febr. 16. A Fidesz kongresszusán felszólalt Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, s a miniszterelnök aláírta a Fidesz és a polgárok „jelképes szerződését”.

febr. 17. A miniszterelnök repülőgépbérlése ügyében hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt az ügyészséghez fordult az SZDSZ.

febr. 19. Az ORTT törvénybe ütközőnek minősítette, hogy a Csurka István és élettársa által alapított Bocskai Szabadegyetemnek 26 százalékos részesedése van a Pannon Rádióban, s 30 napot adott az összeférhetetlenség megszüntetésére.

Lemondott H. Bíró László, a Népszava főszerkesztője. Ideiglenesen kinevezett utóda: Németh Péter.

febr. 20. Megnyitották Budaörsön az Electric World nevű üzletet. A rendkívül alacsony akciós árak hírére több mint tízezer ember özönlött a megnyitóra. Többen rosszul lettek, a környék forgalma megbénult.

febr. 21. Az SZDSZ kezdeményezésére Mádl Ferenc államfő egyeztetésre hívta össze a parlamenti pártok képviselőit a kampány eldurvulása miatt. Az egyeztetés eredménytelennek bizonyult.

febr. 22. A cseh, a szlovák, majd a lengyel kormányfő is lemondta a visegrádi négyek Keszthelyre tervezett csúcstalálkozóját Orbán Viktornak a Benes-dekrétumokra vonatkozó kijelentései miatt.

Elhunyt Schalkammer Antal, szocialista képviselő, a bányászszakszervezet vezetője.

febr. 24. Megnyitották a Terror Házát. A MIÉP tüntetői a Köztársaság téren tartott MSZP-ellenes tüntetésről vonultak át a megnyitóra. Az SZDSZ a Hősök terén „lufieregető bulit” rendezett.

febr. 25. Farkas Flórián cáfolta azt a hírt, hogy a Lungo Drom felmondja a Fidesszel kötött megállapodást, ha a Fidesz szövetségre lép a MIÉP-pel.

febr. 26. Megtartották a Parlament utolsó plenáris ülését. Az MSZP frakciója eredeti szándékától eltérően részt vett az ülésen, hogy megakadályozza a kétharmados médiatörvény módosításának távollétében történő megtárgyalását és elfogadását.

febr. 27. Az ügyészség vádat emelt az ún. székesfehérvári maffiaügyben.

febr. 28. Silvio Berlusconi Magyarországra érkezett, és Orbán Viktor mellett korteskedett.

márc. 1. Orbán Viktor és Paskai László megnyitotta a Nemzeti Múzeumban A magyar kereszténység ezer éve című kiállítást.

Kovács István volt profi ökölvívó-világbajnok bejelentette visszavonulását.

márc. 3. Nyírbátorban elmaradt Torgyán József választási gyűlése, mert a gyűlés előtt heves szópárbaj és lökdösődés kezdődött a pártelnök hívei és ellenfelei között.

márc. 4. A védőnők béremelési követeléseik nyomatékaként figyelmeztető sztrájkot tartottak.

José Maria Aznar spanyol miniszterelnök látogatást tett Budapesten, és Orbán Viktor mellett korteskedett.

Televíziós vitára hívta ki Medgyessy Péter Orbán Viktort.

Megjelent a Washington Postban a lap volt kelet-európai tudósítójának cikke a NATO új tagországaival kapcsolatos problémákról, amelyben a szerző elítélte Orbán Viktor nacionalista politikáját, és azt állította, hogy a Bush-adminisztráció Orbán Viktor választási vereségében reménykedik.

márc. 5. Orbán Viktor április 5-ére, a kampánycsendet megelőző estére hívta vitára Medgyessy Pétert a Közgazdaság-tudományi Egyetemre.

márc. 6. Az MSZP elnöksége és Medgyessy Péter elfogadhatatlannak ítéli az Orbán Viktor által ajánlott időpontot.

Csurka István bejelenti, hogy a MIÉP több mint száz jelöltjét visszahívja a második forduló előtt a Fidesz javára.

márc. 7. Medgyessy Péter kijelentette, hogy április 2-tól 4-ig kész a vitára a miniszterelnökkel.

márc. 10. Deutsch Tamás bejelenti, hogy olimpiai ösztöndíjrendszert kíván bevezetni a felsőoktatásban.

márc. 11. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az MSZP jogellenesen használta fel az állampolgárok adatait Medgyessy Péter kampánylevelének szétküldésekor.

A bíróság alkotmánysértőnek találta az óbudai polgármester tavaly nyári fellépését a meleg szervezeteknek a Pepsi Sziget programjában szereplő rendezvényei ellen.

márc. 13. A Külügyminisztérium Állami Protokoll részlege elnézést kért azért, hogy „gépelési hibából kifolyólag” MSZMP-s címzéssel küldtek meghívót a március 15-ei ünnepségre Nagy Sándornak és Baja Ferencnek.

Az MSZP miniszterjelöltjei vitára hívták a kormány hivatalban lévő minisztereit.

Kuncze Gábor szorgalmazza, hogy a választásokig állítsák le a „lopakodó privatizációt” végrehajtó Magyar Fejlesztési Bank ügyleteit.

márc. 15. Minden politikai vezető a kampány keretébe illeszkedő beszédet mondott az 1848-as forradalom tiszteletére rendezett ünnepségeken. A központi állami ünnepségen a Nemzeti Múzeum előtt Áder János, a Fővárosi Önkormányzat ünnepén a Petőfi-szobor előtt Demszky Gábor, a Hősök terén Csurka István, Debrecenben Pokorny Zoltán, Monokon Medgyessy Péter és Kupa Mihály, Pécsett Kuncze Gábor beszélt.






























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon