Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


máj. 16. Kovács László bejelentette: lemond arról, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltje legyen. Medgyessy Péter marad az egyetlen jelölt. Medgyessy Péter kizárta az együttműködést a jelenlegi Munkáspárttal.

máj. 17. A Fővárosi Bíróság megsemmisítette az FKGP országgyűlési frakciójának Torgyán József kizárására és az ügyrendi bizottságba delegált tagok leváltására vonatkozó döntését. A frakció vezetője és Áder János, az Országgyűlés elnöke egyaránt megtagadta a jogerős ítélet végrehajtását. Homoki János Orbán Viktorral levélben közli, hogy lemond a Kisgazdapárt alelnöki tisztéről.

máj. 20. Orbán Viktor ismét interjút ad a Vasárnapi Újságnak.

máj. 21. Orbán Viktor lausanne-i látogatása során fölveti azt a lehetőséget, hogy Magyarország megpályázza a 2012-es olimpiai játékok megrendezésének jogát.

máj. 22. Az Országos Választási Bizottság minimális többséggel hitelesítette az MSZP által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívét.

Tabajdi Csabát meghallgatta a nemzetbiztonsági bizottság a strasbourgi romák ügyében. Az ellenzéki képviselők kivonultak a bizottság üléséről.

Nagycenken megkezdték a Széchenyi életéről szóló Hídember forgatását.

máj. 23. Kirobban a vita az M3-as új nyomvonaltervéről, amely a fideszes irányítású Debrecen felé térne ki.

Lemondatták a KDNP elnöki posztjáról Giczy Györgyöt. Az új elnök, Bartók Tivadar elődjével ellentétben a jobbközép pártokkal kíván együttműködni.

Meghalt Fock Jenő, az új gazdasági mechanizmus korszakának miniszterelnöke.

Michael Lake, az EU nagykövete kijelenti, hogy az EU-hoz való csatlakozás alapvető feltétele a médiakuratóriumok helyzetének rendezése.

máj. 24. Megalakul a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetsége. A szövetség vezetői Szabó János és Túri-Kovács Béla miniszterek, főtitkára Balogh Gyula. Lányi Zsolt nem csatlakozik a szövetséghez, és nem tartja jó ötletnek annak megalakítását.

Konrád György Károly-díjat kapott.

máj. 28. Megkezdődik a NATO-országok külügyminisztereinek tanácskozása Budapesten. A külügyminiszterek visszautasították az amerikai rakétavédelmi terveket, és Törökország vétója miatt nem jutottak dűlőre az eurohaderő kérdésében. Az Alba-kör be nem jelentett NATO-ellenes demonstrációt tart a Lánchídon, a kör vezetőjét előállítják.

Próbára bocsátással véget ért Bédi Csaba volt rendőr százados pere, akit csupán abban találtak bűnösnek, hogy Czégé Zsuzsannának átadta Pokorni Zoltán lakcímét.

máj. 29. Néhány száz fő vett részt a Humanista Mozgalom NATO-ellenes tüntetésén a Déli pályaudvarnál.

Az Országgyűlés elfogadta az elektronikus aláírásról szóló törvényt és a lex Répássy néven ismert kezdeményezést, amely vélemények helyreigazítására kötelezi a sajtót. Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányellenesnek minősítette a törvénymódosítást, és az Alkotmánybírósághoz fordult.

máj. 30. A Vágóállat és Hús Terméktanács befagyasztotta a sertéshús árát, miután a kormány további áremelkedés esetén kilátásba helyezte az exporttámogatás felfüggesztését.

máj. 31. Orbán Viktor és Matolcsy György a Budapest Business Club rendezvényén a kiterjedt állami szerepvállaláson alapuló „magyar modell” kialakításának szükségességéről beszélt.

A fővárosi közgyűlés egyhangú támogatással elfogadta Budapest távlati közlekedésfejlesztési programját.

jún. 1. Majtényi László adatvédelmi biztos megállapította, hogy törvénytelen volt a fegyveres testületek tagjainak szervezett és irányított részvétele a népszámlálásban, ami több ezer ember személyes adatok védelméhez fűződő jogát veszélyeztette.

jún. 3. Oroszország vízumkötelezettséget vezetett be a magánútlevéllel utazó magyar állampolgárok számára.

jún. 4. A trianoni békeszerződés 81. évfordulóján a kormánypárti szónokok összefüggésbe hozták a státustörvényt Trianon „jóvátételével”.

jún. 5. A kormány elfogadta a diákhitel-programot.

Nagy Sándor és Herczog Edit nem válaszolt a nemzetbizottsági ülésen a zámolyi romák ügyével kapcsolatos kérdésekre, mert a kormánypárti képviselők ragaszkodtak a zárt üléshez.

Kondor Katalint a Magyar Rádió elnökének választják.

jún. 6. Torgyán József bejelentette, hogy egy általa meg nem nevezett politikai csoport az ő likvidálására készül.

jún. 7. Orbán Viktor az Amerikai Gazdasági Kamara tanácskozásán bejelentette, hogy a gazdasági növekedés fenntartása végett több millió külföldit kell munkavállalóként befogadnunk mindenekelőtt a szomszédos országok magyarságának köréből.

Megnyílt a 72. Ünnepi Könyvhét. A miniszterelnök kora délutántól késő éjszakáig dedikálta „a Magyar Királyság 1001. esztendejében” megjelent interjúkötetét a Vörösmarty téren.

Írország népszavazáson elutasította az EU bővítése szempontjából döntő jelentőségű nizzai szerződést.

jún. 9. Orbán Viktor a Fidesz-frakció szolnoki ülésén leszögezi, hogy létezik a gazdaságpolitikában „magyar modell”, ami azt jelenti, hogy lehetséges egyszerre erőteljes gazdasági növekedés, radikális béremelkedéssel és a vállalkozók támogatásával párhuzamosan.

Az MSZP kongresszusán megválasztják Medgyessy Pétert a párt miniszterelnök-jelöltjének. Demszky Gábor bejelentette, hogy tárgyalásokat készített elő az MSZP-vel.

jún. 10. Matolcsy György a kormányfő nagy vihart kavart szavait értelmezve rámutat, hogy nem külföldi munkavállalók millióinak letelepítéséről, csupán ideiglenes foglalkoztatásáról lenne szó.

jún. 11. A kisgazda frakció kizárta az ügyészség által gyanúsított Szabadi Bélát, de nem zárta ki az első fokon köztörvényes bűncselekményért elítélt Atyánszky Györgyöt.

jún. 12. A miniszterelnök bejelenti, hogy a brüsszeli tárgyalásokon létrejött a kompromisszumos megállapodás a termőföld forgalmáról és a magyar munkaerő mozgásáról. Ezekkel együtt összesen 22 fejezetet sikerült lezárni a felvételi tárgyalásokon, és Magyarország ezzel a felvételre váró országok sorában az élre vágott.

A parlament hat hónapra csökkentette a sorkatonai szolgálat időtartamát.

A gyógyszerészekkel folytatott tárgyalások megszakadása után megszületett a Mikola István miniszter eredeti javaslatait tartalmazó kormányrendelet, amely széles körű tiltakozást váltott ki a gyógyszerészek körében. A változások július 1-jén lépnek érvénybe.

jún. 13. A rendőrség lefoglalta a TV2 birtokában lévő dokumentumokat, amelyek alapján az Agrárinnovációs Kht.-ről készült dokumentumfilmet forgatták.

jún. 14. Lemondott posztjáról Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke.

Megalakult a parlament olimpiai albizottsága.

jún. 15. Megszületik a göteborgi csúcsértekezlet záródokumentuma, mely szerint 2004-ig kellene új tagokkal kibővülnie az Európai Uniónak. A felvétel évének kijelölését a megfigyelők és az érdekelt országok diplomatái áttörésként értékelik.

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletével elutasította Lányi Zsolt bejegyzését az FKGP elnökeként. A párt elnöke továbbra is Torgyán József.

Csurgó térségében lezuhant a Synergon Informatikai Rt. vezetőit szállító Cessna 210-es repülőgép. A repülőgép valamennyi utasa, köztük Gyúrós Tibor és Völgyes Iván, meghalt.






















































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon