Skip to main content

Beszélő folyóirat, 7–8. szám, Évfolyam 6, Szám 7

Schein Gábor: (Papírkert)

Révész Sándor:

: Kronológia

Mink András: „Nem tizenkilencre kellene lapot húzni”

Nagy Sándorral, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjével Eörsi János és Mink András beszélgetett

Gyukits György: Betegjogok: beteg jogok

Betegjogi képviselet a kórházban a Szószóló Alapítvány kezdeményezése tükrében

Simon Zoltán: Civil a máglyán

Kovács Gábor: A politika halála, avagy a diadal veresége

Niedermüller Péter: A régi kerékvágásban

Rogers Brubaker: Csoportok nélküli etnicitás

: „Majd kijavítjuk, ha kell”

Duray Miklóssal és Józsa Lászlóval beszélget Pikó András

Balló Áron: A román külpolitika várható kudarca

Renate Weber: Törvény a határon túli magyarokról

Gabriel Andreescu: A határon túli magyarokról szóló törvény

Michael S. Stewart: Depriváció, romák és „underclass”

Durst Judit: A bordói „nem igazi cigányok”

Esettanulmány a parasztcigány identitásról

: Hegedűs B. András (1930–1956–2001)

Litván György: A forradalomtól a rendszerváltásig

Bácskai Vera: A szellemi társ, a hűséges barát

Kozák Gyula: HBA, a szuperegóm

Mécs Imre:

Germuska Pál:

Bak János:

Rainer M. János:

Hegedűs B. András: Jegyzet

Kende Péter: Az intézményépítő

Murányi Gábor: In medias res

Részlet Murányi Gábor interjújából Hegedűs B. Andrással

: (Kis)régiók Európája

Baranyi Béla: Euroregionalitás

Dr. Csatári Bálint: Az Alföldön

Horváth Gyula: Decentralizáció

Kovács Tibor: Az Észak-Alföldön

Szeifert Ferenc: Biharban

Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]: Csak azt tudnám feledni

Bazsányi Sándor: Érdekes szók, leleményes rendben

Jevgenyij Popov: Az új gatya gombjai

: Válogatott bekezdések Esterházyból a posztszovjet olvasónak

Kálmán C. György: Rövid írás a Latzkovitsról

Varga Balázs: A harmónia csábítása

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák

Vasák Benedek Balázs: Csodák Budapesten

Rádai Gábor: Egy ausztráliai nyúl

Müller Péter Sziámival Rádai Gábor beszélget

: [Dalszövegek]

Demszky Gábor: Konrád György köszöntése a Károly-díj elnyerése alkalmából

Konrád György: Az embernek kell egy filozófia (1987)

: N&n galéria

Enyedi Ildikó: „Álmodni szabad, nem”?

Janesch Péter: Ha az erdőben egy hat láb hosszú és három láb széles halomra találunk

: Költői variációk

Háy János: Egy katona ének

Harcos Bálint: Harcos Bálint (1976. máj. 7 –), Berzsenyi Dániel (1776. máj. 7 –)

Grecsó Krisztián: Egy mondat

Petőcz András: Egy mondat Illyés Gyula

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon